Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Egyetemen

Ezek a világ legszebb barlangjai
2022-08-13
Újabb delfintámadás érte a fürdőzőket Japánban
2022-08-13
Show all

Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Egyetemen

Nemzetközi űrtechnológiai projektben vesznek részt a Debreceni Egyetem (DE) természettudományi és technológiai karának kutatói egy EU HORIZON pályázat keretében: a szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló 3 millió eurós összköltségvetésű programban – közölte az egyetem sajtóközpontja.

Közleményük szerint az aerogélek kutatásával 17 éve foglalkoznak a kar szervetlen és analitikai kémiai tanszékén. Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint 90 százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni.

Az aerogélek hasznosítása, felhasználási lehetősége rendkívül sokszínű, alkalmazzák például gyógyszerhordozóként és szigetelő rétegként is. Az egyetemen építettek egy, a legmodernebb elvárásoknak is megfelelő kísérleti üzemet, ami alkalmas arra, hogy technológiai fejlesztésekhez előállítsanak aerogéleket – jelezte Fábián István egyetemi tanár megjegyezve, hogy a kutatócsoport 2019 óta együttműködik a Német Légügyi és Űrkutatási Központtal (DLR), felkérésükre vesznek részt a nemzetközi projektben. Ebben a feladatuk, hogy űreszközök hőszigeteléséhez speciális polimer aerogéleket fejlesszenek és gyártsanak.

Kalmár József projektvezető hozzátette: a decemberben fellőtt James Webb űrtávcsövet a napsugárzástól hőpajzs védi, amelyet a NASA készített. A projekjük egyik célja, hogy ezt reprodukálják szuperszigetelő aerogélek kifejlesztésével.

Ezek 90 százaléka levegő, a maradék pedig rendkívül kemény és ellenálló műanyag. Ebből kell nagyon vékony lapokat készíteni, bevonatolni, majd rétegezni, így lesz belőle hőpajzs – magyarázta a szakember.

Az aerogélek emellett rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagok tárolására használt tartályok hőszigetelésére is alkalmazhatók. A projekt EU által dedikált stratégiai célja, hogy Európa ezeket a szigetelési megoldásokat saját magának tudja gyártani, ne függjön az Egyesült Államoktól vagy Kínától – ismertette Kalmár József.

A közlemény kiemeli: a projekt megvalósításán kilenctagú konzorcium dolgozik, a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR), az Európai Unió legnagyobb űrkutatással foglalkozó intézményének a vezetésével, több nagy nyugat-európai kutatóintézet és ipari partner együttműködésével. A konzorcium legjelentősebb ipari résztvevői az ArianeGroup és a Thales Alenia Space. Ez a két vállalat Európa legnagyobb űreszköz (rakéta, műhold, modul) gyártója.

A projektben mintegy 60 szakember dolgozik majd, a Debreceni Egyetemről négy kutató vesz részt a munkában, elsősorban doktori fokozattal rendelkező vegyészek és vegyészmérnökök. A három évig tartó program novemberben kezdődik, összköltségvetése hárommillió euró. Amennyiben a projekt eredményes lesz, a közös munka tovább folytatódhat a kutatás és a gyártás területén is – írták.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close