A mai napig a világ egyik legismertebb játéka az 1984-ben feltalált Tetris. A „kirakósmániás”, de egyben zseniális mérnök Alekszej Pazsitnovnak nem ez volt a munkája, de számítógéppel dolgozhatott, és közben hobbiból találta fel a játékot. Mivel szenzációs érzéke volt ehhez, élete során még nagyon sok számítógépes játékot, mai fogalmunkkal videójátékot fejlesztett. A Tetris jogainak sztorija is különleges, mi most nem erre fókuszálunk, de nem véletlen, hogy tavaly „thriller” is készült a tetris-sztoriból.
Magyarországon a legtöbb ember, vélhetően a fiatalok döntő többsége is, pontosan tudja, hogy a Rubik-kocka magyar találmány. De a nemzetközi cikkek, így a brit Telegraph, vagy akár az orosz RBTH szerint a mai Oroszországban meglepő módon nem igazán terjedt el az az információ, hogy a globálisan is népszerű videojáték, a Tetris eredetileg orosz találmány.
Természetesen nem teljesen abban a formában, ahogy egy mai fiatal játssza, régen nem volt még megfelelő grafikai megjelenítés az első verzióban nem is számolt pontokat a számítógép.
Ma pedig vélhetően már mindenki egy fejlett, jól kinéző szoftveres megoldásban játssza a számítógépén, vagy akár a telefonján. Ugyanakkor a játék koncepciója teljesen változatlan maradt, a nyolcvanas évek „sötét” Szovjetuniójában kitalált verzió ebből a szempontból nem módosult.
Egy fiatal mérnök sikerei
Alekszej Pazsitnov, a későbbi feltaláló 1956-ban született Moszkvában. Szülei írók voltak, a gyerek Alekszej igazi értelmiségi nevelést kapott, könyveket olvastak, filmeket, néztek, rejtvényeket oldottak meg, de az idillnek egyszercsak vége szakadt, 11 éves korában a szülei elváltak.
A rendkívül tehetséges fiatal a Moszkvai Repülési Intézetben alkalmazott matematika szakon diplomázott, majd később mindig számítógépes mérnökként, elsősorban zseniális játékfejlesztőként dolgozott.
Első és legismertebb fejlesztése, a Tetris kidolgozása idején szovjet állami alkalmazott volt, így nagy találmánya után még több mint egy évtizedig nem kapott jogdíjakat.
Aztán az amerikai állampolgárságot is megszerző zseninek a Tetris nemzetközi jogaihoz is lett köze, és több más játékával is sikeres lett. Hol saját cégei lettek, hol egykori nyugati forgalmazójával szövetkezett, hol menő cégek, így sokáig a Microsoft alkalmazottja volt.
Szerette a kirakóst
Na de térjünk vissza a kezdetekhez!
Amikor Alekszej Pazsitnov végzett az egyetemen, a fiatal mérnököt a Szovjet Tudományos Akadémia Számítógépes Központja beszédfelismerő kutatónak vette fel (ma azt mondanánk, hogy mesterséges intelligenciával foglalkozott). De a szakember gyakran elkalandozott, mindenfélével „szórakozott”, játékokat fejlesztett.
Annyira tehetséges volt, hogy a korabeli szovjet számítógépes lehetőségek szintjén is sorozatosan találta ki a szórakoztató programokat.
Később elmesélte, hogy már gyerekkorában is érdekelték a kirakós játékok, ezen belül is a mindenféle „nimók”.
Hogy ez meg micsoda? Gondoljon a dominóra! Ha ebben a két négyzetből álló téglalapban, vagy ha térben képzeljük el, akkor ebben a két téglatestből álló testben a „do” a kettőt jelenti, akkor a minónak is csak van valami értelme.
A mesterséges kifejezést továbbfejlesztve, a három négyzetből, vagy három kockából álló alakzat a trominó (máshol triminó), a négyes a tetrominó (vagy tetriminó), az ötös pedig a pentominó, illetve így tovább.
Az ilyen alakzatok összeállítása mechanikusan is ismert játék volt, Pazsitnov ezt digitalizálta, és az ő klasszikus Tetris–e négy elemből állt. Innen a „tetr” szótő és ezt a kifejezést állítólag a tenisz szó végével ötvözte, mert szerette ezt a sportot.
A Tetris
Maga a játék, ha térben képzeljük el, arról szól, hogy ez a négy kockából álló alakzat, ha oldallapjukon érintkező kockákról van szó, amelyek csak egyféleképpen forgathatók, 7 féle alakzatot vehetnek fel. Ha ezekkel kell kitölteni egy mezőt, vagy egy teret, akkor az érdekes kihívás, főleg ha időben is limitáltak vagyunk, mert a testek sietősen igyekeznek lefelé a képernyőn. Ha sikeresek vagyunk, és teljesen feltöltünk egy sort, akkor az a sor eltűnik.
Ennyi a játék, és Pazsitnov egy ilyen kirakós játékot fejlesztett az akadémiai intézet Electronika 60-as márkájú orosz számítógépén,
Az 1978-től Voronyezsben gyártott híres szovjet számítógép azonban messze nem volt tökéletes, például egyáltalán nem voltak grafikus képességei, így az első Tetrisben a kockákat gyakorlatilag írásjelekkel helyettesítette.
Még be is tiltották
Pazsitnov mindenesetre nagyon büszke volt a logikát, a gondolkodást fejlesztő játékaira, de nem voltak ennyire boldogak a főnökei.
Ők ugyanis azt látták, hogy a játékai addiktívak, nem is közvetlenül a kollégáinak a teljesítményével lett baj, de más állami intézményekhez is eljutott az izgalmas játék, és érkezett olyan visszajelzés, hogy a munkatársak nem dolgoznak, hanem játszanak. Még olyan intézet is akadt, ahol betiltották a kirakóst.
A játék mindenesetre 1984-ben készült el, aztán indult világmegváltó útjára.
Azóta ebben az iparágban már remek grafikákkal készülnek teljesen élethű sport-, akció- és más digitális kalandjátékok, de úgy tűnik, hogy a szovjet Tetris népszerűsége örök. Még ma is a világ legnépszerűbb játékai között van, amelynek mindenféle konzolon, okostelefonon, számítógépen megvannak a maga verziói. Annyian hamisították, hogy nem lehet tudni, hogy hányat adtak el belőle, hányan játsszák, de a számok mindenképpen százmilliósak.
Nemzetközi sikerek
Említettük, hogy a Tetris nemzetközi világmegváltó útjára most nem térünk ki, ez ugyanis annyira kalandos, hogy tavaly film is készült belőle (nem meglepő módon, Tetris címmel).
A film nem kapott rossz kritikákat, de azért az igazi főszereplők megjegyezték, hogy van benne kitaláció, nem minden úgy történt.
Mindenesetre a Tetris úgy lett világhírű, hogy először egy akkor 16 éves szovjet középiskolás, Vadim Geraszimov az Elektronika 60-ról átültette a programot egy nyugati IBM-gépre (ő sem lehetett tehetségtelen, ma a Google mérnöke). A program ezek után már nemcsak a Szovjetunióban, de a „béketáborban” is híres lett. Állítólag már ekkor szívesen játszották Magyarországon is, hazánk képes a bonyolult licencharcba is belefolyt.
A fagyos hidegháborús viszonyok ellenére ugyanis az Egyesült Államok és Japán legnevesebb cégei is szerették volna megszerezni. Ám egy amerikai üzletembernek nehezebb vot eljutni Moszkvába, végül egy Henk Rogers nevű holland üzletember szerezte meg első körben a nemzetközi jogokat.
Hank és testvére Maya vállalkozásai ma már nem működnek, de érdekes, hogy ők előbb Japánban indultak, majd az Egyesült Államokban, Hawaii szigetén működtettek cégeket. Több más játékuk is volt, de a legsikeresebbek a Tetris névvel eladott különféle játékverziók voltak.
Tulajdonjog-keringő
Pazsitnov igazán soha nem tartotta játéknak a Tetrist, amelynek sikerét abban látta, hogy maga a szabályrendszer, a játék lényege nagyon könnyen elsajátítható, de jól játszani már egyáltalán nem olyan egyszerű, sokáig lehet fejlődni benne.
A játék nemzetközi jogai elég hamar vitatottá váltak, sokat harcoltak érte a kor nagy játékgyártói, amely az Electronic Arts Company, illetve a Nintendő cégnél is voltak.
A történet happy endje, hogy feltaláló és forgalmazó azonban nem egymás ellen harcoltak, hanem Rogers és Pazsitnov cégtársak és barátok lettek, így bár a feltaláló egészen 1996-ig nem kapott jogdíjat a találmányáért, később már nemcsak licencdíjakat kapott, de újabb és újabb játékokat fejlesztett, illetve neves cégekhez is elszegődött.
Pazsitnob 1991 óta az Egyesült Államokban él, személyes tragédiája, hogy két fia, Pjotr és Dimitrij közül utóbbi egy rémes síbalesetben elhunyt, előbb hivatalosan csak nyoma veszett, de aztán hónapokkal később megtalálták a holttestét is. A feltaláló az orosz-ukrán háború kirobbanása után nagyon élesen ítélte el Vlagyimir Putyin rendszerét, talán valahogy ez is összefüggésben van azzal, hogy hazájában már korábban sem volt annyira ismert, vagy sztárolt.
A ma 67 éves mérnök rengeteg játékot talált ki, de természetesen már soha semmivel nem aratott akkora sikert, mint a legendás Tetris-szel.
