“Zsidóknak tilos” – Így kezdődött

Aki elvitte Amerikába az olasz operát és Mozart remekműveit
2024-03-10
Sulyok Tamás köztársasági elnöki beiktatási beszéde
2024-03-10
Show all

“Zsidóknak tilos” – Így kezdődött

Nincs mentség a tudatlanságra, a holokauszt ismerete nem választható, az antiszemitizmusnak ugyanis pusztító következményei lehetnek – jelentette ki Vilmos Sándor holland király az amszterdami holokausztmúzeum megnyitóján.

A megnyitón – melyen részt vett Mark Rutte leköszönő holland miniszerelnök, Jichák Hercog izraeli elnök, valamint Alexander Van der Bellen osztrák elnök és Manuela Schwesig, a németországi Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány miniszterelnöke is – Vilmos Sándor azt mondta: a múzeum megmutatja, hogyan történt a deportálás Hollandiában, “nem is olyan régen”.

Szavai szerint a mérgező szavak, majd az azokat követő tettek halálos dinamikát jelentettek. “Nem szabad elfelejteni, hogyan kezdődött, és azt sem, hogy a dolgok miként fordultak a rosszról még rosszabbra” – fogalmazott a holland uralkodó, majd emlékeztetett: a gázkamrák borzalma az antiszemita uszítással, majd pedig egy tábla kihelyezésével kezdődött Hollandiában, amelyen az állt: “zsidóknak tilos”.

Ki kell állni az antiszemitizmus, valamint a zsidó nép kirekesztése és a zsidó intézmények fenyegetése ellen – tette hozzá beszédében Vilmos Sándor.

Jichák Hercog a Gázában fogva tartott zsidó túszok szabadon bocsátására szólított fel, és azt mondta: a múzeum az antiszemitizmusból eredő borzalmakra emlékeztet. A gyűlölet és az antiszemitizmus újra világszerte virágzik, ami ellen közösen kell küzdeni – emelte ki. Szavai szerint számos holland segített a náciknak, de sokan voltak azok is, akik megvédték az üldözött zsidókat Hollandiában.

Hangsúlyozta: a múzeum megnyitása világos és erőteljes üzenetet küld, mégpedig azt: “emlékezzetek a gyűlöletből, antiszemitizmusból és rasszizmusból fakadó borzalmakra, és ne hagyjátok, hogy újra megtörténjen”.

Hercog végezetül arra kérte a meghívott vendégeket, hogy imádkozzanak a soá, valamint a gyűlölet, a terror és az antiszemitizmus jelenlegi áldozataiért.

Manuela Schwesig beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy ne merüljön feledésbe a holokauszt története. “Együtt kell életben tartanunk a holokauszt emlékét. A mi felelősségünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ez soha többé ne ismétlődhessen meg” – fogalmazott.

Beszédében Schwesig felszólított arra is, hogy a gyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelem mindenütt hangsúlyt kapjon Európában, majd úgy fogalmazott: “társadalmunkban nincs helye az antiszemitizmusnak”.

Alexander Van der Bellen beszédében Ausztria szerepére emlékeztetett a második világháború során, és azt mondta: Ausztriának különleges felelőssége van, hiszen egy osztrák volt az, aki megszervezte a több mint 102 ezer zsidó deportálását Hollandiából a náci megsemmisítő táborokba.

“A felelősség azt is jelenti, hogy nem szabad megengednünk, hogy embereket sértsenek vagy támadjanak meg, ha például Dávid-csillagot viselnek a nyakláncukon, vagy héberül beszélnek” – fogalmazott Van der Bellen, majd hozzátette: “ha határozottan és meggyőződéssel lépünk fel az antiszemitizmus és a gyűlölet minden formája ellen, csak akkor tudunk értelmet adni a +soha többé+ szavaknak”.

Emile Schrijver, a múzeum igazgatója elmondta, az egykori református tanárképző főiskola (Hervormde Kweekschool), valamint a vele egy épületegyüttest alkotó egykori bölcsőde épületében megnyílt intézmény mintegy 2500 tárgyi emlék, valamint fényképek és filmrészletek, hangfelvételek és egyéb dokumentumok segítségével mutatja be a hollandiai zsidóüldözés és a deportálás történetét. Tájékoztatása szerint 1940 és 1945 között a megszálló német hatóságok parancsára a hollandiai zsidókat, valamint romákat szisztematikusan diszkriminálták, üldözték, majd deportálták és meggyilkolták. Körülbelül 102 ezer holland zsidó halt meg a második világháború alatt – közölte.

Az igazgató tájékoztatása szerint a múzeum kertjében holokauszt-túlélők és unokáik négy facsemetét ültettek emlékezve a holland ellenállás azon tagjaira, akik a bölcsődéből mintegy 600 zsidó gyermeket csempésztek ki a náci megszállás alatt.

A múzeummal szemben található Hollandsche Schouwburg, az egykori amszterdami zsidó színház épülete szintén emlékhelyként nyílt meg vasárnap, a nácik ugyanis itt gyűjtötték össze a zsidókat a deportálás előtt – tájékoztatott a múzeumigazgató.

Beszámolók szerint a múzeumot megnyitó ünnepséget jelentős biztonsági intézkedések mellett tartották. A helyszínen úttorlaszokat emeltek, ahol mintegy kétezren csatlakoztak az izraeli elnök részvétele ellen tiltakozók csoportjához. Ezt megelőzően pénteken több mint kétszáz hollandiai mecsetet és számos palesztinbarát szervezetet tömörítő ernyőszervezet, a K7 már pénteken kifejezte tiltakozását amiatt, hogy Jichák Hercog is részt vesz az eseményen, és arra szólította fel Vilmos Sándor holland királyt, hogy ne fogadja az izraeli elnököt.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.