20 éve változtatta meg a világot szeptember 11.

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok
2021-09-10
Új csúcsragadózó dinoszauruszfajt azonosítottak japán őslénykutatók
2021-09-11

20 éve változtatta meg a világot szeptember 11.

A történelmi események egyik ismertetőjegye, hogy már a dátum alapján is mindenki tudja (vagy tudnia kéne), hogy miről van szó. Magyarországon ilyen március 15. vagy október 23., globálisan pedig augusztus 6. és 9. (a két atombomba), november 7. (a bolsevik puccs) – és szeptember 11. A Világkereskedelmi Központ és több más amerikai célpont ellen végrehajtott terrortámadások a világ történetét az elmúlt húsz évben alapvetően meghatározták. Talán sokszor fel sem tűnik, hogy mennyire.

2001. szeptember 11. előtt az Egyesült Államok hivatalosan nem viselt hadat senki ellen, azóta folyamatos a „terror elleni háború”, amelynek kérdésesek az eredményei. Afganisztánban egyértelmű vereség, Irakban messze nem egyértelmű siker. A másik oldalon viszont szeptember 11. mindmáig nem ismétlődött meg, ami nyilván a titkos műveletek eredménye. 2001. szeptember 11. előtt alig valaki hallott Oszama bin-Ladenről, vagy az Al-kaidáról, a belőle kifejlődött Iszlám Állam pedig még gondolat sem volt. Amerikában a mai állapotokkal össze sem volt vethető a belbiztonság szigorúsága, az emberek megfigyelése sokkal visszafogottabb volt (igaz akkor még a technológia sem volt adott hozzá), nem létezett Belbiztonsági Minisztérium.

A korábban elképzelhetetlen támadás

A szeptember 11-i terrortámadás mindmáig olyan eleven él főként az amerikaiak, de a világ számos lakójának tudatában, hogy az ember alig hiszi el, hogy immár két évtizede történt, 2001-ben. Minthogy vannak olvasóink, akik még meg sem születtek akkor (tényleg hihetetlen!), talán nem haszontalan cikkünk elején áttekinteni, hogy pontosan mire is emlékezünk a mai napon. Mert a mai világunk nem kis részben aznap született.

A szaúdi Oszama bin-Laden a nyolcvanas években a szovjetek afganisztáni háborúja idején vált szélsőséges iszlamistává. A kilencvenes években fanatikus dühe egyre inkább az Egyesült Államok ellen fordult, majd 1996-ban gyakorlatilag szent háborút hirdetett Amerika ellen, az általa alapított Al-kaida terrorszervezet segítségével. Több kisebb hatású terrortámadást is elkövettek, például 1993-ban a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen, 1996-ben egy szaúd-arábiai amerikai támaszpont ellen, aztán 1998-ben a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetség, míg 2000-ben az amerikai Aden Harbor hadihajó volt a célpont.

Az amerikai hírszerzés kísérleteket tett bin-Laden kiiktatására, de ő szudáni és afganisztáni rejtekhelyein elérhetetlennek bizonyult. Azt pedig talán nem is feltételezték, hogy egy szeptember 11-hez hasonlóan nagyszabású támadás egyáltalán eszébe jutna, és azt képes lenne kivitelezni.

2001. szeptember 11-én amerikai idő szerint a reggeli órákban az Al-kaida 19 terroristája négy menetrendszerinti repülőjáratot kerített hatalmába. Minden terroristacsapatban volt egy tag, aki korábban repülőleckéket vett, így tudta vezetni a repülőt. A céljuk az volt, hogy öngyilkos támadást intézzenek a repülővel négy híres amerikai épület – a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai, a Pentagon és a Fehér Ház, vagy a Capitolium – ellen. Három terroristakülönítmény sikerrel járt, a negyedik, amely a Fehér Házat rombolta volna le, az utasok hősiességének köszönhetően lezuhant.

Az első repülő a Világkereskedelmi Központ északi tornyába csapódott 8:46-kor. 17 perccel később a déli toronynak ütközött a második repülő. Két órán belül mindkét torony összedőlt, lerombolva Manhattan környező háztömbjeit. 9:37-kor a harmadik repülő az amerikai védelmi minisztériumba, a Pentagonba csapódott a virginiai Arlingtonban. 10:03-kor a United Airlines 93-as járata a pennsylvaniai Shanksville melletti mezőn zuhant le, miután az utasok rátámadtak a terroristákra, így a repülő nem érte el Washingtont, ahol a Fehér Ház, vagy a Capitolium lett volna a célpontja.

A támadásokban 2977 ártatlan ember hunyt el. 25 ezren sérültek meg, az épületeket ért anyagi kár legkevesebb 10 milliárd dollárra rúgott. Minden repülőt leparancsoltak az égről, és tűzparancsot adtak ki minden levegőben lévő repülő ellen. Volt vadászrepülő, amely a nagy sietségben fegyverzet nélkül szállt fel, azzal a paranccsal, hogy bármilyen eszközzel állítsa meg a támadó repülőket. Ez volt a világ legtöbb áldozatot követelő terrortámadása, illetve Amerika legtöbb tűzoltóáldozatot (340) és rendőráldozatot (72) követelő támadása.

A Világkereskedelmi központ parázsló romjai hat nappal a támadás után

A Világkereskedelmi központ parázsló romjai hat nappal a támadás után Forrás: Wikimedia

A következmények: az afgán és az iraki háború, Oszama és Szaddam kiiktatása

A támadás közvetlen következménye az afganisztáni háború megindítása volt, miután az országot akkor (is) uraló iszlám szélsőséges talibán mozgalom megtagadta az amerikai követelést, hogy adják ki Oszama bin-Ladent, illetve az Al-kaida terroristáit, akik a tálibok vendégszeretetét élvezték. Bin-Laden először tagadta az érintettségét, de néhány évvel később elismerte, hogy ő tervelte ki a támadást. Bár a kezdeti katonai műveletek könnyedén értek el látszólagos eredményeket Afganisztánban, a fő célkitűzést – bin-Laden kézre kerítését – nem sikerült elérni.

Oszama még tíz évig élt, bár szervezetét sohasem tudta újjáépíteni, és a bujkálás során képtelen volt jelentős hatást gyakorolni az eseményekre. Végül 2011-ben találtak rá az amerikaiak a pakisztáni Abbottabad faluban, ahol egy kommandósegység megölte. A holttestét DNS-azonosítás után elhamvasztották, és ismeretlen helyen a tengerbe szórták, hogy a sírja ne válhasson terrorista-zarándokhellyé.

Afganisztánban Amerika története leghosszabb háborújába bonyolódott, amely csak néhány hete ért véget – az amerikaiak vereségével. Bár húsz éven keresztül mérhetetlen mennyiségű katona és pénz segítségével sikerült távol tartani a tálibokat a hatalomtól, az országban nem tudtak működőképes államrendszert kiépíteni. Kezdetben az Egyesült Államok mellett számos szövetséges (köztük Magyarország) csapatai vettek részt a műveletekben, de ezek idővel elfogytak. A háborúban a nyugati szövetség vesztesége 3576 katona volt, az afgán kormányerők 67-71 ezer katonát veszítettek (amely a jelenlegi megtorlásokkal napról napra nő), és hasonló nagyságrendű volt az Talibán vesztesége is. A polgári áldozatok száma felmérhetetlen, talán az egymilliót is meghaladja.

Miután néhány hete az amerikaiak különösebb előkészítés nélkül elhagyták az országot, a magukra hagyott afgán erők kártyavárként omlottak össze, és a tálibok néhány nap alatt újra elfoglalták Afganisztánt.

A terrortámadások következtében kitört második háború Irakban zajlott 2003 és 2011 között. Itt is gyorsan sikerült megdönteni Szaddám Huszein rendszerét, noha Szaddámnak épp a szeptember 11-i támadásokhoz semmi köze nem volt. Ettől függetlenül véres kezű diktátor volt, aki korábban elfoglalta Kuvaitot, és népirtást követett el a kurdok ellen. Szaddám Huszeint az amerikaiak elfogták és kivégezték. A korábbi szunnita hatalom összeomlása után Irakban azonban polgárháború robbant ki a szunniták és a síiták között, és egyre nehezebben lehetett átlátni, hogy Irakban ki-kivel van, ki harcol kivel. A káoszból egy új terrorszervezet, az Iszlám Állam született, aminek térnyerése újabb nemzetközi beavatkozást igényelt.  

A világ is más lett a terror árnyékában

A tornyok összeomlása után

A tornyok összeomlása után Forrás: Flickr

Jelenleg Irakban rendkívül törékeny a biztonsági helyzet, de az erőszak viszonylagosan alacsony szintű. A választott kormány a helyén van. Bár Amerika 2011-ben hivatalosan befejezetnek tekintette a háborút, jelenleg is tartózkodnak amerikai csapatok az országban. A háborúban 4825 nyugati szövetséges katona és 17.690 a nyugati erőkkel szövetséges iraki katona halt meg. Az ellenséges oldalon 5-10 ezer (Szaddám-párti) reguláris iraki katona, majd később 25 ezer polgárháborús felkelő esett el. A civilek veszteségeit 600 ezer körülire teszik.

2002-ben a Bush-kormány megnyitott egy különleges börtönt a kubai (de amerikai fennhatóság alatt lévő ) Guantanamo-öbölben, ahová a terrorizmussal vádolt „ellenséges harcosokat” szállították. A börtönt azért nem amerikai földön nyitották meg, hogy ne kelljen ott alkalmazni a legelemibb emberi jogi törvényeket sem. A fogvatartottakat (a csúcsidőben 650-en voltak) meghatározatlan ideig tartották ott, kínozták, nem részesülhettek jogi védelemben. Sokan követelték a guantanamói börtön bezárását, de ez a mai napig nem történt meg. Jelenleg 39 rabot őriznek ott, noha Obama elnök és Biden elnök is megígérte a börtön bezárását (Trump ugyanezt nem tette meg).

A szeptember 11-i terrortámadások hatása korántsem csupán az Egyesült Államokat érintette. Szerte a világon erősödött a terrortól való félelem. Bár terrortámadások most is rendszeresen történnek (például Londonban, vagy Franciaországban volt sok áldozatot követelő támadás, illetve a harmadik világban sokkal súlyosabbakra került sor), a polgári áldozatok száma viszonylag alacsony maradt. A terrortól való félelem gyakorlatilag minden országban a biztonsági hatóságok és szervezetek erősödését, a lakosság ellenőrzésének szigorodását hozta magával.

Teljesen átalakult a légi közlekedés, rengeteg, ma már természetesnek tűnő biztonsági intézkedést (például a repülőre vitt folyadékok tilalma vagy a cipők átvizsgálása) akkor vezettek be. Azóta vesznek ujjlenyomatot az utasoktól, arcfelismerő kamerákkal szkennelik őket a reptereken. Minthogy az arab etnikumhoz tartozókat nagyobb gyanúval kezelik (szerte a világ), egyesek szerint a biztonsági intézkedések rasszista motivációval is bírnak. Mások szerint ebben nem játszik szerepet az előítélet, egyszerűen az ismert terroristák etnikai hovatartozása alapján sorolják különböző kockázati kategóriákba az embereket. Általánosságban nőtt az iszlám hitűekkel szembeni bizonytalanság és gyűlölet, sokan mindegyikőjüket terroristának tartják.

A biztonsági ellenőrzést lehetővé tévő technológia sokat fejlődött, a reptereken megjelentek a teljes testet átvilágító szkennerek, illetve a poggyászban is hatékonyabban találják meg a fegyvereket és a robbanószereket. Egyes amerikai repülőjáratokon úgynevezett légi marsallok, vagyis felfegyverzett civil ruhás rendőrök utaznak. Más járatokon a pilótákat képezték ki közelharcra, és fegyverrel látták el őket.

Az Egyesült Államokban elfogadott Patriot Act (hazafitörvény) értelmében gyakorlatilag bárki megfigyelhető, és bárki lakásába akár bírói felhatalmazás nélkül is beléphetnek a rendfenntartó erők, ha terrorizmussal vádolják. Korábban soha nem látott méreteket öltött az elektronikus kommunikáció megfigyelése az Egyesült Államokon belül és világszerte is. Az elektronikus hírszerzést irányító NSA titkosszolgálat gyakorlatilag bárki internetes tevékenységét képes megfigyelni, és algoritmusok vizsgálják folyamatosan a terrorizmussal kapcsolatos kommunikációt. Ezzel párhuzamosan a titkosító technológiák is rohamos fejlődésnek indultak.

Nyitókép Az égő déli torony a repülő becsapódása után Forrás: Wikimedia

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close