“2050-re a 65 évesek valamilyen rákos megbetegedésben fognak szenvedni”

Európai Bizottság: az EU-bíróság ítélete nem kötelezi Magyarországot illegális migránsok befogadására
2024-06-14
100E reptéri busz a Deákig megy mostantól 7-8 percenként
2024-06-14
Show all

“2050-re a 65 évesek valamilyen rákos megbetegedésben fognak szenvedni”

Forrás: Wikimedia.commons

A talán legkomplikáltabb betegség kutatását egy rendszerbe kell foglalni, közös szintre kell jutni a diagnosztizálásban és terápiában – hangsúlyozta Kásler Miklós onkológus professzor, korábbi emberi erőforrás miniszter a Közép-és Kelet-európai Onkológiai Akadémia által rendezett nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján, pénteken Budapesten.

A szervezet alapító elnöke szerint mindennek az alapja a rákregiszterek kialakítása, az adatok rögzítése, értékelése és megosztása.

Kásler Miklós kiemelte, az onkológiai megbetegedések száma az életmód változásával, a környezetszennyezéssel, általánosságban a külső rákkeltő tényezők halmozódásával növekszik.

A második világháború után Európa nyugati és keleti blokkra szakadt, de az elmúlt harminc évben lezajlott a közeledés az onkológia területén is, és – tekintettel földrajzi helyzetékre és orvosainak felkészültségére -, Magyarország alkalmas volt arra, hogy közvetítő szerepet játsszon az együttműködésben – idézte fel Kásler Miklós.

Közölte, azért hozta létre az akadémiát a kormány 2020-ban, “mert az emberi élet megvédése mellett áll minden körülmények között”; most pedig, a pandémia okozta átmeneti nehézségek után ismét előtérbe kerül a szervezet munkája. Jelenleg a legfontosabb feladat a nyugati trendek harmonizálása – tette hozzá.

Vickó Ferenc szerb egészségügyi államtitkár figyelmeztetett, hogy a rákos megbetegedések a következő években világszerte az első helyre kerülnek majd a nem ragályos betegségek között.

Előrejelzések szerint 2050-re azok az emberek, akik megérik a 65 éves életkort, valamilyen rákos megbetegedésben fognak szenvedni – mondta az államtitkár. Leszögezte, ezt kell megakadályozni.

Az akadémia fő célja a tudás megosztása, hogy mindenki számára elérhető legyen, és ne legyenek különbségek az országok között, illetve a meglévők ne mélyüljenek tovább. A konferencián részt vevő tizenhat ország között is nagy különbségek vannak – jegyezte meg Vickó Ferenc. Hozzátette, ezeket kell kiegyenlíteni, “ne hagyjunk hátra senkit”.

Ulrik Ringborg, a svédországi solnai egyetemi kórház rákcentrumának (Karolinska University Hospital Solna) igazgatója arról beszélt, túlságosan széttöredezett az ellátás és a kutatás is, és nemcsak Európában, hanem világszerte.

Kifejtette, az innovációt be kell emelni az ellátásba, de a multidiszciplináris rákellátáshoz átfogó tudásra van szükség. Az innovációhoz kutatás, ahhoz pedig korszerű infrastruktúra kell. Az egyes országok kicsik ahhoz, hogy önállóan igazán hatékonyak legyenek ebben, ezért új típusú együttműködésre van szükség; több beteg bevonásával hatékonyabbá válik a kutatás.

“Európai uniós szintre emeljük a rákkutatást, ez rendkívül izgalmas” – hangoztatta Ulrik Ringborg, hozzátéve, ehhez minden országnak ki kell fejleszteni a módszerét az együttműködésre, különben csak növekednének az egyenlőtlenségek, hiszen az infrastruktúra drága, integrációval viszont meg lehet osztani az erőforrásokat, információkat a hatékony kutatás érdekében.

Az akadémia nagyszerű megoldásokat kínál a közös munkához, már létrehoztak két konzorciumot, és ebben óriási lehetőség van – jelentette ki a svéd onkológus.

Az akadémia közleményében emlékeztetett: Kásler Miklós kezdeményezésére és vezetésével a kormány 2020-ban azért hozta létre a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémiát, hogy a résztvevő országok közösen küzdjenek a rákmegelőzés, a diagnosztika, a kezelés, az oktatás és kutatás területén. A régió 21 országának képviselői írták alá az akadémia létrehozásáról szóló nyilatkozatot.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.