40 éve lopakodnak az égen a “láthatatlan” repülőgépek

A fej-nyaki daganat korai felismerésére hívják fel a figyelmet
2020-07-28
Megkezdődött a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének összeszerelése
2020-07-29
Show all

40 éve lopakodnak az égen a “láthatatlan” repülőgépek

A lopakodó repülőgépek körül sok a titok, hiszen a legfejlettebb haditechnikáról van szó. Pedig az első lopakodó repülőgép lassan 40 éves lesz, amelynek a kifejlesztése szintén titokban történt, és létezését egész különös módon rejtették el a világ elől.

Nagyon meglepte a repüléssel foglalkozó szakembereket, amikor az 1980-as évek végén nyilvánosságra kerültek az F-117-es lopakodó repülőgép képei. Nyílt titok volt, hogy az Egyesült Államok légiereje egy lopakodó repülőgépen dolgozik, de azt mindenki másnak képzelte. A világ egy lekerekített élekkel rendelkező, elegáns repülőgépet várt, amelynek a kódjelét is ismerték, ez volt az F-19-es.

Az F-19-es repülőgép azonban soha nem létezett, az valójában a valódi lopakodó létét, alakját, tulajdonságait elkendőző álca volt. Azt nem lehetett ugyanis titokban tartani, hogy készül egy ilyen repülő, de maga a fejlesztés titkos volt, ezért megfelelő fedősztori kellett, így született meg a kitalált F-19 Stealth Fighter.

Az F-19-es egy elképzelt rajzon (Fotó: Wikipedia, Dunee)

Az F-19-es egy elképzelt rajzon (Fotó: Wikipedia, Dunee)

Erről a repülőről sok mindent nyilvánosságra hoztak, sőt 1986-ban a játékboltokban megjelent az összerakható műanyag makettje is. A gép iránt akkora volt az érdeklődés, hogy hamarosan minden idők legnépszerűbb műanyag makettjévé vált. 1987-től még számítógépes játékok is készültek, amelyben az új repülőt lehetett kipróbálni.

Az F-19 Stealth Fighter azonban ebben a formában soha nem létezett.

Ezzel szemben már 1981. óta repült, és 1983. óta szolgálatban is volt a szögletes, egészen más alakú F-117-es bombázó, amelyet a nagyközönség teljes valójában csak az 1991-es Öbölháborúban ismert meg. A típus első éles bevetésére azonban már korábban sor került, 1989. december 21-én Panamában.

De mitől “lopakodó” egy repülőgép? Attól, hogy visszavert radarjele sokkal kisebb, mint egy ugyanakkora hagyományos repülőgépé, vagy bármilyen más szerkezeté. Azaz nem láthatatlan, hanem a rá irányított radarhullámokat elnyeli, vagy szétszórja.

Az F-117-es esetében a visszavert radarjel akkora, mint egy sirályé, azaz a hagyományos érzékelők részére szinte észrevehetetlen.

Az F-117-es. Alakja egy nyílhegyé. Számítógépes segítség nélkül nem is tudna repülni. (Fotó: Wikipedia)

Az F-117-es. Alakja egy nyílhegyé. Számítógépes segítség nélkül nem is tudna repülni. (Fotó: Wikipedia)

Sokszor olvasható, hogy már a II. világháborúban voltak lopakodó tulajdonságokkal rendelkező repülők. Ezt elsősorban a német és az amerikai csupaszárny gépekre értik, illetve a brit Mosquito felderítő repülő esetében szokták emlegetni, de ezek a gépek valójában nem a lopakodás céljával készültek olyannak, amilyenek lettek.

A német Horten testvérek és az amerikai John K. Northrop csupaszárny repülőgép terveit a jobb aerodinamika inspirálta, bár valóban hasonlítanak a mai Northrop Grumman B–2 lopakodó bombázóra.

A  brit Mosquito pedig a súlykönnyítés miatt készült faborítással, és a fa valóban kisebb radarjelet ver vissza, mint a fém.

A Northrop N1M. Az alakja valóban különleges, de nem volt lopakodó. (Fotó: Wikipedia, Sanjay Acharya)

A Northrop N1M. Az alakja valóban különleges, de nem volt lopakodó. (Fotó: Wikipedia, Sanjay Acharya)

A valódi lopakodó, azaz a radarjelet megzavaró repülőgép elméletét Pjotr Ufimcev orosz elméleti fizikus dolgozta ki 1962-ben. Teóriája szerint, ha egy repülőgépet a megfelelő szögbe állított sík lapokkal borítanak, azaz azok “összevissza” állnak, akkor a radarok nem képesek érzékelni a járművet, mert a radarjelek nem a vevő felé verődnek vissza.

Ezzel az elmélettel azonban egy baj volt, legalábbis a szovjet légierő fejesei szerint. Szerintük, ha nagy nehezen létre is lehet hozni egy ilyen formájú tárgyat, amely magában igen bonyolult számításokat kíván, az biztos alkalmatlan a repülésre.

A cikk titkosítását ezért feloldották, és az megjelent a Szovjetszkoje Ragyijo című szaklapban, amit azonban nem csak a Szovjetunióban olvastak. Állítólag ez a cikk lendítette tovább a zsákutcába jutott amerikai kutatásokat.

A lopakodó technológia körül ma is érthetően sok a ködösítés. A cikk hatvanas évekbeli megjelenése tény, de az, hogy az amerikai tudósok innen merítették az ötletet, lehet, hogy csak egy fricska az oroszok felé: “lám, nektek nem kellett, de nekünk milyen jól jött.” Az is tény, hogy a most 89 éves Ufimcev 1991. óta az Egyesült Államokban él.

Az első lopakodó, az F-117-es bombázó repülőgép tehát megépült. Alakja egy pattintott kőkorszaki nyílhegyre emlékeztet, és állítólag alig lehet vele repülni, s csak azért tud a levegőben maradni, mert a beépített számítógépek folyamatosan korrigálják a mozgását.

A gépet nemcsak különleges alakja tette lopakodóvá, hanem fekete festése is, ami nem egyszerű festék, annak anyaga is segít a radarhullámok megzavarásában.

A gép nem nagy, bombázónak kifejezetten kicsi, 20 méter hosszú, fesztávolsága 13 méter, és bombaterhe kisebb, mint egy F-15E vadászbombázóé. Erőssége nem is a bombateher nagyságában, vagy a sebességében rejlik, jóllehet eléri az 1 Mach-ot, azaz a hangsebességet, hanem abban, hogy észrevétlenül, szinte a cél fölé tud repülni, és nagyon nagy pontossággal tudja ledobni a bombáit.

A II. világháborúban egy cél elpusztításához hatalmas mennyiségű bomba kellett, amelyet nagyon sok, nagyméretű bombázó dobott le. Célozni csak hozzávetőlegesen lehetett, ezért alakult ki a szőnyegbombázás gyakorlata, azaz egy nagyobb területen lebombáztak mindent, hátha az elpusztítandó célpont is beleesik. Egy-egy bevetés természetesen sok bombázó elvesztésével is járt. A lopakodó repülőgépnél viszont elég egy gép, és gépenként pár bomba egy célpont elpusztításához.

Az F-117-es nagyon komoly szerepet játszott az első Öbölháborúban, a világ itt ismerte meg. Az itt alkalmazott negyven repülőgép összesen 1270 bevetésen vett részt, és annak ellenére sem találtak el egy gépet sem, hogy Bagdadot 3000 légvédelmi ágyú és 60 föld-levegő rakétaállás védte!

Azonban az F-117-es sem lelőhetetlen. Dani Zoltán alezredesnek 1999-ben sikerült ezt megtennie. Dani Zoltán székely magyar származású vajdasági katonatiszt, aki a jugoszláv hadseregben szolgált. A koszovói háború alatt a vajdasági Budjanovci falu közelében sikerült a hihetetlen bravúr. A magyar származású alezredes úgy módosította a régi típusú (állítólag az amerikaiak ennyire régi típussal nem is számoltak a radarelhárítás tervezése során) szovjet gyártmányú légvédelmi radarokat, hogy azzal észlelni tudták a repülőt, és 1999. március 27-én este a kilőtt rakéták egyike az F-117-est eltalálta. Ez a bravúr azóta sem sikerült másnak.  (Az már az összeesküvés elméletek közé tartozik, hogy állítólag a lelőtt gép egy része a kínai követségre került. A kínai követséget az amerikai légierő 1999 májusában véletlenül lebombázta.) A szerbek ellen támadó gép pilótája az egyébként szlovén származású Dale Zelko alezredes katapultált, és bár szerb területen ért földet, szerencsésen kimentették. Később találkozott is Dani alezredessel, aki miután (ezredesként) leszerelt, pékként dolgozik saját pékségében.

Minden idők legdrágább fegyverrendszere, az F-35 (Fotó: Wikipedia)

Minden idők legdrágább fegyverrendszere, az F-35 (Fotó: Wikipedia)

Az F-117-es repülőket az USA napjainkban sorozatosan vonja ki az aktív szolgálatból, de az Egyesült Államok nem maradt lopakodó repülőgépek nélkül.

A B-2 Spirit, azaz “Szellem” lopakodó bombázó (Fotó: Wikipedia)

A B-2 Spirit, azaz “Szellem” lopakodó bombázó (Fotó: Wikipedia)

A legfontosabb lopakodó tulajdonságokkal rendelkező repülőgép most a B-2 Spirit csupaszárny bombázó, az F-22 Raptor és az F-35 Lightning II. Ezek alakja már kevésbé szögletes, hiszen az elmúlt évtizedek alatt tovább fejlődött a repülőgép tervezés.  Az F-35-tel (amely a történelem legdrágább, rendszerbe állított harci repülője) több régi típust kívánnak leváltani, köztük az F-117-est is, s úgy tűnik a nyugati világ elsőszámú vadászrepülőgépe lesz, hiszen Szingapúrtól Ausztrálián át Lengyelországig számos ország vásárolt, vagy tervezi megvásárlását.

Az orosz lopakodó (Fotó: Wikipedia, Dmitry Zherdin)

Az orosz lopakodó (Fotó: Wikipedia, Dmitry Zherdin)

Más országok is tervezik a lopakodó repülőgépek kifejlesztését, legközelebb talán az oroszok és a kínaiak járnak, bár hivatalosan sem az orosz Szu-57-est (annak ellenére, hogy Szíriában már feltűnt), sem a kínai J-20-ast nem állították még rendszerbe.

Kisebb, komoly repülőgépiparral nem rendelkező országok is bejelentették, hogy saját lopakodót építenek, így Irán és Törökország. A szakértők szerint azonban ezek a hírek csak hatalmas, 1:1 arányú makettekről szóltak, hiszen egy lopakodó kifejlesztése még egy olyan nagy hagyományokkal rendelkező országnak is komoly, évtizedes vállalkozás, mint Oroszország.

A „láthatatlanná” tevő technológia ma már a modern harci helikopterek tervezésénél és a pilóta nélküli repülőgépeknél is megjelent, bár kisebb jelentőséggel, de a tendencia tetten érhető, hiszen minden harci repülő szerkezetnél alapvető cél, hogy az ellenség minél kevésbé érzékelje azt. A lopakodó technológia mellett persze folyamatosan fejlődik a felderítés módszertana is, de ezek a fejlesztések talán még titkosabbak, mint ami ellen szeretnék bevetni. Egy biztos, ez is egy macska egér játék, mint minden fegyverkezési verseny.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?