Mit csináljunk régi videó és magnó kazettáinkkal, a floppykkal, ha fontos dolgok vannak rajta?

Korhatáros tartalom következik: csak az olvasson tovább, aki tudja, mit jelent a „VHS” rövidítés. Arról lesz szó ugyanis, hogy mit kezdjünk a még mindig VHS-formátumú tartalmainkkal, és úgy általában, a már nem „járatos” médiumon levő, vagy formátumban levő adatokkal.

Pirulva bevallom, hogy a nappalimban a 125 cm-es, keskeny keretű okostévém alatti polcon legalul csücsül egy VHS-videómagnó. Teljesen fölöslegesen, mert ezen a tévén már nincs olyan csatlakozó, amelyhez csatlakoztathatnám.

A VHS kazetták sorsa

Mintegy 2 éve vittem el a műsoros (gyári) VHS-kazettáimat a legközelebbi hulladékudvarba, és helyeztem el a „háztartási hulladék” konténerben – mert nem voltam hajlandó kihúzni belőle a több száz méter szalagot, amely háztartási hulladék, hogy a tokot, amely reciklálható műanyag, külön helyezzem végső nyughelyére. Száznál több kazettáról volt szó, kettőt még szétbarmoltam volna a környezettudatosság érdekében.

A VHS kazettákat macerás digitalizálni
A VHS kazettákat macerás digitalizálni
Forrás: Wikimedia commons

Úgyhogy most már csak 10 VHS-kazetta van a videómagnó mögött, felbecsülhetetlen értékű, egyedi családi emlékekkel. Nem egyformák: kettő amolyan kicsi, kamerába helyezhető méretű, de VHS. Ez ritkaság, mert a kamerák jellemzően nem VHS-esek voltak – de létezett olyan adapter, amely a kicsi VHS-es kazettát befogadta, és a nagy helyére be lehetett tenni.

Annak idején szóba került, hogy vegyek-e videódigitalizálót, és saját kezűleg digitalizáljam a VHS-kazettáimat.

Ennek két akadálya volt: a megfelelő minőségre képes eszköz ára meghaladta a képességeimet, és a már tapasztaltak kikérdezése során kiderült, hogy a kézi digitalizálás időszükséglete mintegy háromszorosa a digitalizált anyag hosszának.

Egyrészt a digitalizálás nem gyorsított: tehát a kazettát le kell játszani. Másrészt pedig, ha megvan a fájlt, azt meg kell szerkeszteni, földarabolni logikailag egybe tartozó klipekre, majd „fogyasztható” formátumba kell menteni. A daraboláshoz valós időben meg kell nézni, és döntéseket kell hozni, majd pedig a videókonvertálás egy nem erre optimalizált számítógépen meglehetősen hosszadalmas művelet. Kivárható idejű videószerkesztéshez, konvertáláshoz felső kategóriás játékgép teljesítményű PC szükséges.

A 8-10 kazetta hossza 8-10 óra, ami ugye 24-30 óra elfoglaltságot jelentett volna. Hát, ezért vannak a VHS-eim még mindig a polc hátuljában.

A „VHS digitalizálás” keresőkifejezés több tíz független találatot hoz: számos informatikai vállalkozás foglalkozik ezzel a szolgáltatással. Ennek hatására egyre komolyabban foglalkozom a gondolattal, hogy az egyik vállalkozó szolgáltatását igénybe veszem.

A kínálat áttekintése az alábbi eredményekkel járt:

– egy órányi videó digitalizálása 2000-4000 Ft közötti összegbe kerül;

– egy órányi analóg videó a minőségtől függően 1-2 GB helyen fér el;

– percenként (!) 100-200 Ft felárért vállalják a minőségjavítást, ami 1 órás anyagnál ugye 6-12 ezer Ft plusz, de VHS minőségű amatőr felvételt nem érdemes 720p minőségnél jobbra „felskálázni” (a klip függőleges képpontszáma lesz 720, a vízszintes a képaránytól függően 960-1200 pixel);

– az anyagot az ügyfél saját, hozott USB-tárolóján vagy hordozható merevlemezen tudják átadni a leadást követő 1-2 héten belül.

Összefoglalva: 10 órányi családi felvétel digitalizálása mintegy 100 ezer forintba kerül jelenleg, és mintegy 15 GB tárhelyet igényel. 2000 Ft/óra digitalizálást és 8000 Ft/óra minőségjavítást vettem figyelembe. Azt hiszem, van min gondolkodni…

Az audiókazetta nem probléma

Nem hivatalos felmérésem szerint a boomer- és X-generáció egy része nehezen válik meg a kazettás magnó médiumaitól. Számukra a jó hírem az, hogy ha megvan a magnójuk, annak kimenetét vagy fejhallgató-csatlakozóját össze lehet kötni a számítógép 3,5 mm-es fülhallgató csatlakozójával, és a „hangfelvétel” funkció az audiokazettán lévő hangzó anyagot be fogja digitalizálni. (Az egyetlen feltétel, hogy az átjátszó kábel számítógép oldalán a lehető legegyszerűbb, 2 pólusú jack dugó legyen, hogy a fogadó aljzat mikrofonérintkezője a dugó kimeneti zónájával érintkezzen.)

Az audiokazetták anyagát könnyebben lehet elmenteni
Az audiokazetták anyagát könnyebben lehet elmenteni
Forrás: retrostylemedia.co.uk

A weben fellelhető számtalan „sound recorder” app használata azért lehet előnyös, mert meg lehet választani a kimeneti formátumot (wav, mp3 vagy FLAC*), és a minőségét. A kazettás magnó általában nem hifi, úgyhogy céltalan túl magas, 192 kb/s-nél jobb minőségre állítani.

Mi van a digitális lemezekkel?

Az Y és Z generáció valószínűleg csak az iskolában hallott a hajlékony lemezről, a laptopokba 2000 után már alig tettek ilyen meghajtót, mára pedig az optikai lemezek is kikoptak belőlük. A floppyn levő tartalmakat egy megfelelő, működő meghajtó még csak-csak elolvassa, csak legyen olyan szoftver, amelyik értelmezni tudja.

Egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy fizikailag olvasható-e még az adat, másrészt hol van az a szoftver, amelyik befogadja? A 8”-os lemezeket még általában csak hivatásosok használták, volt olyan hír, hogy múzeumból kellett előásni 8”-os floppyolvasót. Meg olyan is, hogy a NASA megsemmisített archiválatlan fotókat tartalmazó 8”-os lemezeket mint érdektelent…

Háromféle floppylemez-méret volt: 8”-os, 5,25”-os és 1,44 MB-os (ezek az elnevezések voltak az elterjedtek…)
Háromféle floppylemez-méret volt: 8”-os, 5,25”-os és 1,44 MB-os (ezek az elnevezések voltak az elterjedtek…)
Forrás: Wikipedia

Magánembernek is lehet ilyen problémája, például ifjúkori irományait 5,25”-os floppyra mentette, és nem írta át az évtizedek során. Az a nyers igazság, hogy az első Word, a 90-es évekbeli Wordperfect, az AbiWord-fájlokat ma már nehéz kezelni. (A Wordöt ismerjük, a WordPerfect és az AbiWord régi, mára idejétmúlt szövegszerkesztők, bár ezzel a kijelentéssel a WordPerfect ma is létező gyártója, a Corel, nem értene egyet.) Egyébként a LibreOffice, a StarOffice, majd az OpenOffice ma is aktív jogutódja simán megnyitja a 25+ éves STW-fájlokat – amint azok háttértárra kerülnek.

A „nem írta át az évtizedek során” kitétel a közismerten konzervatív szervezetekre – bankokra, állami intézményekre – lehet érvényes. Általában nem a médium a probléma, bár, a 8”-os és egyéb floppy-k problémáját már említettem, hanem az adatformátum: az elmúlt idők fájljai mellett azok formátumának leírását, és/vagy a konvertáló szoftvereiket is illik megőrizni.

Szerencsére a CD-k, DVD-k, Blu-Ray lejátszók ma még nem haltak ki teljesen, tehát átírásuk a felhőbe (vagyis bérelt számítógép online elérhető háttértárára) könnyen megoldható. Sajnos, vagy természetesen nem az ilyen adatok mennyisége nő évről évre hatványozott sebességgel, hanem a videófájloké. Pedig ki akar megnézni ma egy félperces, icebucket-challenge klipet? (Néhány éve volt virális, hogy ki mit csinál, ha a fejére öntenek egy vödör jeges vizet.)

Digitalizált hangformátumok
Wav: digitalizált hang, ilyen van a CD-ken
mp3: digitalizált és veszteségesen tömörített hang, az „MPEG-1 Layer 3” kifejezés rövidítése
FLAC: digitalizált és veszteségmentesen tömörített hang (free loseless audio compression)

További hírek