A hazai szénhidrogénipar sajátos történettel bír. Gyakorlatilag elmondható, hogy a román, a szlovák és a horvát olajipar alapjait is először a magyarok tették le – mondta el a tudás.hu-nak a téma szakértője, Holoda Attila. Az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója korábban 23 éven át dolgozott a MOL-nál. Egy időben a hazai termelést és a hazai kutatás-termelést vezette. 2012-ben, rövid időre energiaügyi helyettes államtitkár volt.
A Magyarországon található olajmezőknek mekkora a jelentősége?
A hazai kőolajtermelés jelenleg évi 1 millió tonna körül mozog. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a százhalombattai finomító körülbelül 7,5-8 millió tonnát dolgoz fel egy évben, akkor látható, hogy a hazai kőolajfogyasztásnak úgy a 12-15 százalékát tudja fedezni a belföldi termelés.
Hazánkban hány működő mező van? Hol vannak komolyabb olajtartalékaink?
Földgáz-, és kőolajmezőkből körülbelül 130-140 van Magyarországon.
Kőolajmezők között a legnagyobb a Lakócsa környéki, mely a Magyar Horizont Energia Kft-hez tartozik.
Ez a társaság ma már több olajat termel itthon, mint a MOL. Egy amerikai cégnek, az Aspect Energy-nek a hazai leányvállalatáról van szó.
A legnagyobbak közt találjuk most is az algyői olajmezőt is, ahol egy fúrás után az olaj 60 éve tört fel először.
Viszont a hazai szénhidrogéntermés már túl van a zenitjén.
A csúcson az 1980-as évek elején jártunk, amikor Magyarország több mint 2 millió tonna olajat és mintegy 6,5-7,2 milliárd köbméter földgázt termelt.
Mekkora múltja van az iparágnak itthon? Mikor voltak az első sikeres fúrások?
A magyar szénhidrogénipar sajátos történettel bír.
Nálunk földgázt először 1908-ban az erdélyi Kissármásban találtak, majd a felvidéki és muraközi területeken leltek kőolajra. Ma már egyik terület se tartozik hozzánk.
Gyakorlatilag elmondható, hogy a román, a szlovák és a horvát olajipar alapjait is először a magyarok tették le.
A trianoni döntés után viszont nem maradt gyakorlatilag egyetlen olyan terület se az új országhatárokon belül, ahol érdemi szénhidrogén-termelés folyt volna.
A világháború után az első nagy találatra Budafapuszta határában leltek. Ezután alakult meg a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), amely alapvetően amerikai vezetőkkel működött és amerikai technológiákat használt.
A nyomukban sorban alakult több hasonló társaság is: ilyen volt a Magyar-Német Ásványolajművek Rt. is. A második világháború nyilván felpörgette a szénhidrogének iránti keresletet, hiszen a háborúhoz sok energia szükséges.
A Rákosi-rendszerben aztán a Dunántúlról az Alföldre helyeződött át a szénhidrogénbányászat. Többek közt Hajdúszoboszlónál és Pusztaföldvárnál is új mezőkre találtak.
Mint említettem, termelés szempontjából az aranykor az 1980-as évek volt.
A gáztermelés terén az 1987-es év volt a csúcs, amikor elértük az évi 7,2 milliárd köbmétert is. Csak viszonyitásként: a jelenlegi földgáztermelésünk 1,7 milliárd köbméter körül jár.
Az utóbbi években többször is volt, hogy bekerült a hírekbe egy-egy újonnan felfedezett mező. Idén például Somogysámson határában leltek kőolajra.
A 80-as évek óta az újabb találatok már csak a termelés-csökkenés mértékét tudták visszafogni, de forradalmi növekedést már nem jelentenek a hazai termelésben. Nyilván örülni kell minden új felfedezett mezőnek, de a hazai olajfogyasztáshoz képest ezeknek a mérete sajnos elenyésző.
Így is elmondható, hogy az 1937-es budafai találat óta mintegy 8400 darab kutat fúrtak az országban. Ezek túlnyomó része ma már nem működik.
Az világos, hogy a jövőben is importra szoruló ország maradunk.
Mennyire költséges itthon a kitermelés?
Még a 90-es évek végén a magas önköltségek miatt az ágazat komoly válságba került. Az olaj hordónkénti ára ebben az időszakban 11-14 dollár között mozgott. Magyarországon viszont volt, hogy a kitermelés költségei hordónként meghaladták a 20 dollárt is. Voltak olyan hangok is – olyan magas szinten, ahol már nem ülnek szakemberek -, amelyek inkább „beszántották” volna a hazai termelést.
Ekkor viszont belevágtunk egy átalakítási folyamatba, amelyet a szénhidrogén-bányászat vezetőjeként én vezényeltem le.
Átalakítottuk a struktúrákat, újfajta gondolkodást és nagyobb fokú automatizációt vezettünk be. A fizikai állomány létszáma 2002 és 2003 között 50 százalékkal, a szellemi állomány pedig 10-12 százalékkal csökkent. A drasztikus változásoknak hála sikerült biztosítani, hogy a magyarországi kőolaj-, és földgáztermelés fennmaradjon, úgy hogy még a 2008-as válság se tudta megrengetni az ágazatot.
Hordónként jelenleg itthon nagyjából 4,5-5 dollár körül van a kitermelés költsége. Hogyha ehhez hozzávesszük, hogy most például az olaj világpiaci ára körülbelül 68-70 dollár körül van, azt láthatjuk, hogy a hazai termelés komoly nyereségtartalommal bír.
Az aktív olajmezők mérete terén, hogy állunk a szomszédos országokhoz képest?
A Kárpát-medencében minden ország nagyjából ugyanazt az utat járta be, ki gyorsabban, ki kevésbé. Ha a magyarországi kőolajtermelést abszolút értékben nézzük, akkor bizony nem túl jelentős, viszont, ha csak a kárpát-medencei területeket nézzük, akkor az élvonalba tartozunk.
Romániának a Kárpátokon túli területeken vannak jelentősebb olajmezői, elsősorban Ploiești környékén. Mindig is nagyobb készletekkel rendelkeztek, mint mi. Náluk a kitermelés viszonylag magasnak mondható.
Magyarországon az új mezők feltárására mennyi erőforrást fordítanak az ágazati szereplők?
Tudni kell, hogy a szénhidrogén kutatás viszonylag költséges tevékenység, hiszen szeizmikus kutatásokat kell végezni.
Csak a mérések több tízmillió dollárba kerülnek. Onnantól kezdve, hogy valaki megszerez egy szénhidrogén koncessziót, akár 3-4 év is eltelhet mire eljut odáig, hogy megfúrjon egy kutat.
Maga a kútfúrás körülbelül 6 millió dollártól kezdődig, de akár 20 millió dollárba is kerülhet.
Abban az időszakban, amikor megreformáltuk a termelést, a kutatást is sikeresen átalakítottuk, annyira, hogy a találati sikeresség 2012-re elérte a 70 százalékot. Ami azért is komoly eredmény, mert világszinten ez a mutató 30-35 százalék körül mozog.
Az egyre kifinomultabb eszközöknek és a számítógépes támogatásnak köszönhetően bővülnek a lehetőségek. Ezért van az, hogy korábban sikertelennek ítélt területeken is lehetett új mezőket találni, amire jó példa a vecsési terület.
Vannak rá becslések, hogy a magyarországi kitermelés hol fog tartani 5-10 év múlva?
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy folyamatos lesz a csökkenés. Maximum arra tudunk törekedni, hogy egy picit fékezzük a folyamatos esést és legalább kisebb időszakokra stagnáljon a termelés.
