A kémiai Nobel-díj idei kitüntetettjeinek köszönhetően egy olyan anyagcsalád született, amely a mindennapokban számos területen hasznosítható, így például a gáztárolásban és az adszorpciós üzemanyaggal működő gépjárművek terén is áttörést hozhat – mondta az MTI-nek László Krisztina, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének professor emeritája.
Az MTI annak kapcsán kérdezte a kutatót, hogy idén Kitagava Szuszumunak, Richard Robsonnak és Omar M. Yaghinak ítélték oda
a kémiai Nobel-díjat a fémorganikus térhálók (MOF) kifejlesztéséért.
László Krisztina elmondta: a díjazottak kutatásainak köszönhetően egy igen nagy, tetszés szerint alakítható tulajdonságú, pórusos anyagcsalád született. A periódusos rendszerben található fémek ionjainak és a „többkarú” szerves molekulák családjának párosítása csaknem végtelen számú lehetőséget jelent új anyagi tulajdonságok kialakításához.
László Krisztina érzékeltetésként elmondta, hogy legegyszerűbb megjelenésük egy épület betonvázára emlékeztet.
Nincsenek falak, nincs mennyezet, a szél mindenfelől szabadon átjárja. A betonoszlopok a szerves molekulák, a csatlakozások a fémionok. A csatlakozók több irányból képesek összekötni betonrudakat. Ez utóbbiak hosszával viszont az üregek mérete szabályozható. Mindez nanoméretben.
Szabályozható nemcsak az üregek mérete, de például azok állandósága, a MOF vízérzékenysége – tette hozzá. Magyarázata szerint a szerves molekulák kötéseinek flexibilitása teszi lehetővé az úgynevezett lélegző MOF-ok szintézisét, melyeknek gázmegkötő kapacitása a környezet nyomásával változtatható. Elmondta, hogy ma már számos, a környezet különböző változásaira érzékeny, azzal szabályozható, úgynevezett reszponzív MOF-ot is ismernek.
Felidézte, hogy Yaghi professzorral még a 2000-es évek elején egy adszorpció témájú konferencián találkozott. A kutató a konferencia egyik kiemelt előadója volt.
„Természetesen a MOF-okról tartott előadást. Mint minden úttörő anyagnak, a MOF-nak is voltak pozitív és negatív kritikusai, akik hozzászóltak az előadáshoz. Számomra a legemlékezetesebb az előadó MOF-ba vetett meggyőződése volt, mennyire hitt és bízott annak az új anyagnak a jövőjében, amivel dolgozott” – mondta.
A mindennapi alkalmazási lehetőségekről szólva a kutató arról beszélt, hogy a tudósok eredményei a gáztárolásban és az adszorpciós üzemanyaggal működő gépjárművek terén is áttörést hozhatnak. „Az elmúlt közel 30 év a tudóstársadalomnak lehetőséget adott a széleskörű vizsgálatokra és számos lehetséges alkalmazás kipróbálására. Úgy gondolom, hogy az eddig elérteken túl is még számos lehetőség maradt” – hangsúlyozta a BME egyetemi tanára.
