November 7-én különleges aukcióra kerül sor a 154 éves Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Több, mint száz hallgatói alkotás kerül kalapács alá a jumpSTART esemény keretén belül. A kikiáltási árak 50-700 ezer forint közötti összegről indulnak. Az alkotásokért befolyó összeg felét az alkotó kapja meg, a másik felét az egyetem rászoruló diákok támogatására fordítja. Az alkotásokról Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festőművész, az MKE docense adott átfogó képet a sajtóbejáráson.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemnek jelenleg 763 hallgatója van, az ő általuk készített művekből válogatott darabok kerülnek most aucióra. Az egyetem törekedett arra, hogy a kiállítás és aukció anyaga a lehető legjellemzőbb módon mutassa be azt a munkát, ami az oktatói programban és a hallgatói, művészi munkában történik.
Mint Szurcsik József kiemelte: nagyon fontos az alkotás, a műterem magánya, de ha nem találkozik a közönséggel akkor olyan, mintha a fióknak dolgoznának a hallgatók.
Az ő szempontjukból is fontos kérdés, hogy kilépve az egyetemről hogyan találják meg a számukra fontos igazodási pontokat, miként tudnak majd a szakmában kiteljesedni. Ebben segít nekik ez az aukció, amely egyfajta megmérettetést, visszajelzést jelent saját munkáikról.
Gyűjtői szempontból viszont azért fontos ez a kiállítás, mert igazi gyöngyszemeket lehet találni. És mivel pályakezdő, fiatal, egyetemi képzésben részt vevő hallgatók munkáit látjuk a falakon, egészen biztos, hogy a most megvásárolt műtárgyak valamelyike vagy sok ezek közül a jövő nagy művészeinek a munkái lesznek.
A jelenkor művészete, a jövő klasszikusa – hangsúlyozta Szurcsik.
Mint kiemelte, a művekben minden esetben ott van a jelenkor gondolkodása, ott van az a hallgatói attitűd, ami azt vizsgálja, hogy a mostani kor kihívásaira milyen válaszokat tud adni egy mai fiatal pályakezdő művész.
A festmények, szobrok árait a fiatal művészek határozták meg egyeztetve a kurátorral és a bíráló bizottság tagjaival, mestereivel. Minden eladott műtárgy árának az ötven százalékát az egyetem jótékony célra költi, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő hallgatókat fogja ebből támogatni.
Kis Deli Zsombor szobra a klasszikus szoboralkotói mintázás, az anyaghasználat azonban a jelenkort idézi. Kitünő új anyag terjedt el a szobrászok között a jasmonite, amely műgyanta alapú és amit restaurálás során találtak ki, találtak fel. Szabadtéren is tartós, időjárásálló anyag, amelyet a szobrászok előszeretettel használnak. Rendkívüli módon hasonlít a klasszikus anyagokhoz.
Molnár Ambrus Mártona Tic-Tac című akril-vászon sorozata rendkívül népszerű.
Annál is inkább, – emelte ki Szurcsik – mert egy olyan szellemiséget tár ki előttünk, ami a mai fiatalok felfogására nagyon jellemző. Kvázi mesefiguráival el is játssza ezeket. Nagyon komoly szociális gondolkodás mutatkozik meg a háttérben. Szurcsik felhívta a figyelmet a festői minőségre is, mivel akrilfestékkel ilyen gyönyörűen, egyenletesen felfesteni ekkora felületeket nem egyszerű dolog.
Nagyon egyenletes, gyönyörű és szépen terített színeket látunk. Szinte a számítógépes printekre hajazó, de nem az. Ezek tehát nem számítógépes printek, hanem kézi munkával készült alkotások, amelyek a gazdag formaképző játékosságot tudják megszemélyesíteni.
Nándori Judit, A három róka bőre című saját képénél elmondta, leginkább az érdekelte, hogy míg a vaddisznóbőr mennyire szép és szimmetrikus, addig a rókabőr kicsit ügyetlenebbül, esetlenebbül néz ki, amikor kiszárítják. Azt akarta megmutatni, ahogy a már halott állati test veszít a szépségéből, és egy esetlenebb „valami” lesz belőle. Az anyaghasználat is szándékos. Maga a állatbőrt fa páccal és tintával készítette, bő vízzel egy vízszintes felületen, és hagyta, hogy az anyag mozogjon, mint ahogy egy vadász elől is elfut az állat. Olajjal húzta be a zöld hátteret, hogy elkülönüljön a fal és maga az állat.
Szurcsik József mindehhez hozzátette, olajfestéknél különösen problémás az egyenletes festés és a művész tökéletesen megoldotta, hogy színben ennyire kompakt, szép felületet hozzon létre. Bizonyos elemei a képnek olyanok, mint hogyha felfelé tekintenénk, és a Földön kívülre helyezné a tekintet fókuszát. Az elejtett állatok lelke száll el valahol innen a Földről.
A kép kikiáltási ára 245 ezer forint.
Szurcsik József kiemelte még Varannai Gyöngyvér Területfoglalás című művét 182 ezer forintos kikiáltási árral. 
A művész a festéket struktúraként használja, tehát a fémfesték olyan, mintha leválna a képről. A festmény minden egyes része ezt a fajta dominanciát, a folyamatos mozgást képviseli. Érdekes, hogy a főalak kimarad a képből, ahogy a kutya fejét sem látjuk, mert eltűnt valahol az oszlop mögött. Vagyis pont az, amire az ember fókuszálna, hiányzik, és kénytelenek vagyunk a mellékes dolgokra figyelni.
Ez a művészet egyik nagyon fontos lényege, hogy olyan dolgot is láttat, amelyek a fókuszon kívül kerülnek.
Tarcsa Rebeka diplomamunkájának egy részét mutatja be, amelynek címe Gastro Galerie és ehhez készült ez az egyedi tervezésű asztal.
Az asztal egy koncepcionális tálalópult, amely a futurizmus formanyelvét és az ipari esztétika nyers anyaghasználatát ötvözi. A karcolt felületű, fényesre lakkozott fém lapot 10 mm vastag köracél lábak tartják, ezzel lebegő, mégis stabil hatást keltve. Az asztal kiegészül egy 6 darabos, mágneses virágtartó szettel, és 30 db gravírozott kanállal, amelyekkel együtt, vagy akár önmagában is értékesíthető.
Csintalan Bogáta több műve is kalapács alá kerül, például Memento Mori nevű alkotása 700 ezer forint kikiáltási árról indul.
