Magyarország a régiós országok gazdasági teljesítményéhez képest tavaly lemaradó volt. Amerika jól teljesített, ahogy Európa is, pedig a körülmények nem voltak éppen optimálisak. Idén a magyar gazdaság elindulhat, megerősödhetnek a hosszú ideje csökkenő beruházások is. A forintárfolyam oldalazhat, 390 forint körüli euró várható 2026-ban – összegezte Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője. A befektetőket kiemelten érdekli, mi várható a választásokon. Nagyon sokan keresik meg őket is, hogy milyen szcenáriók lehetségesek – tette hozzá.
Eszközalakulációi szempontból a fő kérdés, hogy látszik-e recessziós veszély a világban. Az látszik, hogy az amerikai gazdaság nem lassít, az európai gazdaság óriási ellenszélben becsületesen teljesített. Tartottak attól, Európában recessziót okoz az amerikai vámpolitika, de ennek nem volt jele – hangsúlyozta Tardos Gergely az OTP háttértájékoztatóján.
USA makrogazdaság
Az amerikai gazdaság lendületesen bővül, ebben jelentős szerepet játszik a fogyasztás. A nettó export is támogatja a növekedést és a mesterséges intelligencia is meghatározó.
Az OTP elemzői így az Egyesült Államokkal kapcsolatban optimisták, és a várakozások is ebbe az irányba mutatnak. A történelmi átlaghoz képest inkább magasabb, legalább két százalékos növekedés megvan.
Ami azonban kissé aggodalomra ad okot, az az alapjaiban megváltozott munkaerőpiac.
Miközben a növekedés erős, a munkahelyteremtés lelassult, a munkanélküliségi ráta már egy kicsit emelkedett. Miivel azonban párhuzamosan az USA-ban a munkaerőkínálat bővülése is megállt, ezért ez nem okoz kezelhetetlen problámát, nem ássa alá a bizalmat. A fogyasztói bizalom tehát erős és ehhez járul egy továbbra is lendületes 3,5-4 százalékos bérdinamika, ami támogatja a fogyasztást.
Neuralgikus pont az infláció, az USA-ban jó ideje cél feletti infláció van, Ugyanakkor a mértéke folyamatosan kúszik lefele, és egyébként úgy tűnik, hogy a vámok sokkal kisebb mértékben emelték az inflációt, mint ahogy ez korábban gondolta a világ.
Ami a FED-nek a jegybank szerepét betöltő amerikai intézmények gondot okoz, hogy a bérnövekedés magas, a szolgáltatásinfláció magas, illetve az ingatlanpiacról is erős a nyomás. A FED már elindult a kamatcsökkentés útján, de kérdés, hogy idén mi történik.
Nagy valószínűség szerint lesz még két vágás.
Ami borzolja a piacokat, hogy az amerikai elnöknek hamarosan jelölnie kell egy új jegybank elnököt, aki valószínűleg a kamatok tekintetében egy megegyezőbb személyiség lesz. Ezért elképzelhető, hogy több kamatcsökkentés lesz idén, mint, amit most a piac áraz.
Ezért az OTP-nél úgy gondolják, hogy a dollár valószínűleg idén gyengül, és ezzel párhuzamosan a hosszú amerikai állampapírok hozama egy kicsit csökkenhet, de ezeknek a szintje továbbra is négy százalék feletti, vagyis nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas, és vonzó.
Európa makrogazgaság
Az európai gazdaság a várakozásokat kicsit felülteljesítette tavaly, és az elmúlt időszak nehéz körülményei ellenére – energiakrízis, a háború, a vámok – lassan gyorsuló növekedési pályán maradt. Ha leszedjük a vámháború okozta kilengéseket, akkor egy százalékról kicsit efölé gyorsult az európai gazdasági növekedés.
Az elmúlt években az jellemezte Európát, hogy az iparvezérelt északi blokk stagnált, miközben a déli országok lendületesen bővültek. Ez a különbség ez idén már valószínűleg halványul. Összességében a növekedés megmaradt, a bizalmi mutatók lassan javulnak.
Erre az alaphelyzetre érkezik a német és európai költségvetési élénkítés, ami nagyon kicsit idén, jövőre pedig érezhetően gyorsítja a növekedést.
Probléma viszont, hogy a munkaerőpiac nagyon szűk, nagyon alacsony a munkanélküliség, historikus mélyponton van. A bérdinamika még viszonylag magas, és emiatt a munkaerő-intenzív szolgáltatások 3,5-4 százalék körüli értékben drágulnak.
A hosszú lejáratú kötvények kevésbé vonzóak, előretekintve a hozamok enyhe emelkedése várható.
Magyarország makrogazdasága
Idén élénkülhet a hazai gazdaság, 2-2,5 százalék közötti növekedést vár az OTP a három évig tartó stagnálás után.
Segítheti ezt, hogy a Magyarország számára kiemelten fontos német gazdaság is elkezd nőni, a másik fontos tényező, hogy érkezik egy komoly költségvetési impulzus, a kormány különösen a fogyasztást illetően jelentős intézkedésekről döntött. Ez elég lehet ahhoz, hogy a fogyasztás dinamikája élénküljön.
Tardos kiemelte, hogy a beruházások elérhették a mélypontot. A magán és az állami beruházások is élénkülnek idén. A három éve tartó masszív 5-10 százalékos visszaesés enyhe pluszba fordulhat.
Lassan az exportértékesítés is emelkedhet.
Tavaly a jegybank egy komoly korrekcióról döntött az árfolyampolitikában. Korábban éveken keresztül gyengült a forint, az új jegybanki vezetés legalább stagnáló, vagyis felértékelődő forintban gondolkodik. Ez egy érezhető forint felértékelődést eredményezett és ez a hazai inflációs problémákat középtávon érdemben gyógyítja és reálissá teheti, hogy középtávon elérjük az inflációs célt – hangsúyozta Tardos.
Azt gondoljuk, hogy akár két százalék környékére is lemehet az év elején az infláció. Ezt követheti majd egy gyorsulás, és ezzel párhuzamosan a maginflációs mutatók fokozatosan jöhetnek le a szintre, ami már közelebb van a célhoz – állította az elemző.
Emiatt azt gondoljuk, hogy jegybanknak van lehetősége kamatcsökkentésre. Azt gondoljuk, hogy valamikor az első negyedévben vagy az év második felében lehetőség van a kamatok vágására – tette hozzá Tardos Gergely.
Idén oldalazó árfolyam várható. A stabil árfolyampolitikát a jegybank fenntartja, és ezzel kezeli az inflációs problémát. Leértékelődő árfolyam mellett ez nem megy. 390 körüli euró/forinttal számolnak 2026-ra az OTP-nél.
Magyarország lemaradó a közép-kelet-európai régióban
Horvátország, Bulgária, Albánia, Montenegró nagyon jól teljesített az elmúlt időszakban, mert más a gazdaságszerkezetük. Nem használnak sok energiát, nem exportálnak, nem részei a német ipari termelési láncoknak, és nem exportálnak a vámháború által érintett termékeket. A turizmusra építenek és a járvány után az emberek kevesebbet költenek iparcikkekre, többet élményekre, nyaralásra.
A cseh, a szlovák, a lengyel, a szerb, a szlovák, a román gazdasághoz képest is a magyar lemaradó volt. A magyar fél százalékos növekedés 1,5-2 százalékos többihez képest az utolsó helyeket jelentette.
Ennek oka részben, hogy nekünk nagy az autóipari kitettségünk, az akkumulátorgyárakkal együtt, amely iránt a kereslet mérsékeltebb volt, illetve volt egy nagyon komoly költségvetési kiigazítás, 2023-24-ben. Fontos ok, hogy nem érkeznek az európai uniós források.
A befektetőken nagyon érdekli a választás, rengeteg megkeresést kap az OTP is, hogy milyen szcenáriókkal lehet számolni. Talán soha ilyen mértékben nem volt érdeklődés – mondta végül Tardos Gergely.
