A dohánytermékek jövedéki adózása régóta az egészségpolitika és a költségvetési tervezés metszéspontjában áll. Az adóemelések mögött rendszerint kettős cél húzódik: egyrészt a dohányzás visszaszorítása, másrészt az állami bevételek növelése. A közgazdaságtan azonban ismeri azt a jelenséget – amelyet a Laffer-görbe ír le –, amely szerint egy adó mértéke egy bizonyos ponton túl már nem növeli, hanem csökkenti a költségvetési bevételeket. Az ausztrál dohánypiac alakulása az elmúlt években tankönyvi példájává vált ennek a folyamatnak.
Az ausztrál eset: mikor válik kontraproduktívvá az adó?
Ausztráliában a dohánytermékek jövedéki adója
2020 óta mintegy 60%-kal emelkedett, 10-12 ezer forintnyi ausztrál dollárra növelve a cigaretták és egyéb dohánytermékek árát.
Ezzel párhuzamosan a dohányból származó állami bevételek jelentősen csökkentek:
a 2019–20-as 16,3 milliárd ausztrál dolláros bevételhez képest 2025-re ez az összeg 5,5 milliárd dollárra esett vissza, és a prognózisok szerint 2026-ban már csak 4,3 milliárd dollárral lehet számolni.
A visszaesés hátterében
az illegális kereskedelem látványos bővülése áll.
Az ITEC – az ausztrál kormány feketepiaci dohánykereskedelmet figyelő hivatala – becslése szerint
az ország dohánypiacának közel nyolcvan százaléka ma már illegális csatornákon keresztül működik.
A feketepiac növekedése összesítve mintegy 17,8 milliárd dolláros bevételkiesést okozott az államkasszának. A jelenség kezelése sem olcsó: a szervezett bűnözés ellen folytatott küzdelem az elmúlt két évben körülbelül 350 millió dollárba került az ausztrál kormánynak.
A jelenség közvetlen kiváltója az árszakadék a legális és az illegális piac között.
A legális kiskereskedelemben egy doboz cigaretta ára meghaladja a 40-60 ausztrál dollárt, miközben a feketepiacon ugyanaz a termék 10–15 dollárért is hozzáférhető.
Közgazdászok és egészségügyi szakértők egy része ezért azt javasolja, hogy a kormány ne emelje tovább – vagy akár csökkentse – a dohányadó mértékét.
Hasonló tendenciák Európában
Az illegális dohánykereskedelem nem kizárólag ausztrál jelenség. Európában is növekvő gondot jelent, különösen azokon a piacokon, ahol az adóterhek magasak és a határokon átívelő csempészet könnyen megvalósítható
mondta a Tudás.hu-nak Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. tulajdonosa, akinek a cége a legnagyobb dohányfelvásárlók közé tartozik Magyarországon.
Hozzátette: egy illegális dohánygyár viszonylag alacsony befektetéssel sok százmilliós, akár milliárdos profitot termel a bűnözőknek, és nem lenne szerencsés az illegális dohánygyártás- és kereskedelem malmára hajtani a vizet. Nem szólva arról, hogy a csempészett és hamisított termékek jelentős közegészségügyi kockázatot is jelentenek.
A dohánytermékek feketepiacának térnyerése a szakértők szerint nemcsak a szervezett bűnözést gazdagítja, hanem a nemzetgazdaságot is károsítja. Ha jelentős tömegek szoknak át a kéz alatt vásárolt dohányárura, az – a közegészségügyi kockázaton túl – a nemzeti dohányboltok üzletmenetére is negatív hatással van, a kisebb trafikokat akár veszteségbe is sodorhatja.
A szakma azzal számol, hogy 2000 trafik léte kerül veszélybe egy ilyen mértékű áremeléssel, ami 4-6000 munkahely megszűnését is jelentheti.
Az EU-n belül Franciaországban a legmagasabb az illegális cigarettafogyasztás aránya: az unió teljes illegális forgalmának közel fele ide köthető, és a holland dohánypiac mintegy harmadát illegális termékek adják. Franciaországban egy doboz cigaretta kiskereskedelmi ára eléri a 14,25 eurót, míg a szomszédos Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország és Spanyolország piacain ugyanez a termék jelentősen olcsóbban kapható – ez kedvező feltételeket teremt a határon átnyúló csempészet számára.
Az Európai Bizottság tervezett adóemelése
Az Európai Bizottság 2025-ben nyilvánosságra hozta a dohánytermékek uniós minimumadójára vonatkozó javaslatát. A tervezet értelmében
2028-tól a cigaretták jövedéki adójának minimuma olyan mértékben emelkedne, hogy Magyarországon a becslések szerint egy doboz cigaretta árát akár 2000 forinttal is megemelheti.
Drasztikusabb áremelést hoz a szivarkák körében, ott az adóemelés mértéke ezer százalék, ha így lesz, ez a terméktípus a duplájába fog kerülni. A javaslat része az is, hogy a dohány jövedéki adó-bevételek egy részét az EU közös költségvetésébe irányítsák: a tagállamoknak a bevételek mintegy 15%-át kellene befizetniük Brüsszelnek.
Az ausztrál tapasztalatok azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen mértékű áremelkedések – különösen olyan piacon, ahol az illegális kereskedelem már így is emelkedő trendet mutat – tovább erősíthetik a feketepiaci keresletet.
Magyarországon egy doboz cigaretta legális kiskereskedelmi ára jelenleg körülbelül 2400 forint, míg a feketepiacon 1500.
A közel 900 forintos árkülönbözet is rendkívül jövedelmezővé teszi az illegális kereskedelmet, és erős vonzerőt jelent az árérzékeny vásárlók számára. Ha nő a különbség, nő a feketepiac is. Amíg van illegális dohány, az emberek nem leszoknak, hanem elszoknak a legális kereskedelmi csatornáktól, azaz a Nemzeti Dohányboltoktól.
