Kéthetes tűzszünetet jelentett be Donald Trump Iránnal szemben, két órával azelőtt, hogy mint korábban írta, „egy teljes civilizáció elpusztítása” következne be. Amerika nem bombáz, és Irán pedig átengedi a hajókat Hormuzi-szoroson. Az olajár esett, a tőzsdék emelkedéssel reagáltak. Elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy ez csak egy időleges megállapodás. Magyarországon például az iráni helyzet miatt 2026-ra egyaránt 1,7 százalékra csökkentették gazdasági növekedési várakozásukat a jegybanki és a piaci elemzők is. Nagyon nagy kérdés, hogy két hét alatt mit lehet megoldani, mert ha nem lesz urrá az USA az iráni válságon, akkor sokkal, de sokkal rosszabb is lehet minden.
„Teljes és végleges győzelem. 100 százalék. Kétség sem fér hozzá” – mondta az AFP hírügynökségnek adott interjúban Donald Trump amerikai elnök, azok után, hogy kéthetes tűzszünetet kötött Iránnal, amely alatt nem bombázza az országot, és Irán átengedi a tankereket a Hormuzi-szoroson – írja a CNN.
Trump azt mondta, Kína segített rávenni Iránt, hogy elfogadja a tűzszünetet.
A hír hatására az olajár jelentősen esett, és az amerikai, illetve ázsiai börzék is emelkedéssel reagáltak.
Az egész világ, és Magyarország szempontjából is létkérdés, hogy hosszabb távon is megállapodjanak a felek. Korábban a Nemzetközi Energiaügynökség azt jelezte, hogy a hetvenes éveknél is nagyobb energiakrízis várható, ha nem rendezik az iráni kérdést.
Magyarországon is nagyrészt ezért csökkentették az idei évi gazdasági várakozásokat. 2026-os GDP-növekedésére lehet még találkozni 2 százalék feletti kormányzati és piaci előrejelzésekkel is, de aki mostanában (a közel-keleti események tükrében) frissített, az nagyjából
egységesen 1,7 százalékos növekedést vár 2026-ban és 2,8-3 százalékos éves növekedést a 2027-es és a 2028-as évre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése ugyanúgy ezt mutatja, mint az ING felújított előrejelzése.
Ha pedig inflációs jelentés, ráadásul ársokkra figyelmeztetett sok elemző, akkor nézzük meg, hogy milyen inflációra számít a közeljövőben a jegybank! Nos, ez a jelenlegi előrejelzés az inflációs pályára.
2026: 3,8 százalék
2027: 3,7 százalék
2028: 3,0 százalék
Magyar gazdaság
2025-ben a magyar GDP 0,4 százalékkal nőtt, gyakorlatilag 2022 óta stagnál, azóta nem volt képes érdemben bővülni.
A kapacitások (például akkumulátorgyártás) alapján bármikor beindulhatna egy nagyobb növekedés, de valamilyen ok miatt ez mindig elmarad (vámok, gyártói csúszások, energiaproblémák).
A magyar háztartások fogyasztása szépen bővül, a mezőgazdaság kicsit felfelé ível, de az ipar, az építőipar, sőt alapvetően a szolgáltatások is elég borús képet mutatnak.
A magyar gazdaság kilátásai most a közel-keleti háború okozta ellátási bizonytalanság és energiaár-emelkedés miatt lettek negatívabbak, itt sajnos rossz és még rosszabb forgatókönyvek látszanak, ráadásul igen korlátozott Magyarország hatása a folyamatokra.
Patthelyzet, matthelyzet
Az iráni háború már több mint egy hónapja tart, és egyre több nagy nemzetközi elemzőház megpróbálta beárazni ennek globális gazdasági hatásait, és sokan már csökkentik is a 2026-os előrejelzéseiket.
Nagyon nagy kérdés, hogy a tűzszünet két hete alatt sikerül-e tartós megállapodásra jutni a térségben. Az elemzőházak munkatársainak mindenesetre sok dolguk lesz frissíteni globális előrejelzéseiket, az épp aktuális helyzet tükrében.
Amikor Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, nem gondolták, hogy Irán ilyen masszívan ellenáll és ilyen komoly galibát okoz a világnak.
Nem az erős légvédelemmel rendelkező közvetlen ellenfeleit, az USA katonáit, vagy Izraelt, hanem az Egyesült Államokat támogató öbölmenti szövetségeseket (Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és kiemelten is Bahreint) támadta, illetve lezárta az olajkereskedelem szempontjából kritikus Hormuzi-szorost.
Irán nagyon célzottan védekezett eddig, támadta a Hormuzi-szorost elkerülő szaúdi és Abu-Dzabiból induló alternatív vezetékeket is, ráadásul az Arab-félsziget nyugati oldalán, a Vörös-tengeren is újult erővel támadtak az Iránnal szövetséges jemeni huszik, vagyis az olajpiaci logisztikai kilátások egyáltalán nem rózsásak.
Képzeljük el azt a helyzetet, amelyben az USA és Izrael nagy csapást akart mérni Iránra, ehelyett Irán szedett a csatornában „áthaladási díjat”, és csak így mehetnek át kínai, pakisztáni hajók.
Azt senki nem szerette volna elérni a bombázások elindításakor, hogy Iránnak még nőjön is a befolyása.
Ilyen csatornadíj persze van máshol is, csak, ahol építeni kellett a csatornát, mint Panamában, ott némileg indokoltabb a korábbi beruházás megtérülését segítő sarc, mint ahol azt a természet alakította ki.
A tankerek blokkolásával az energiakrízis esélye egyre inkább növekedett és Trump egyre durvább és durvább fenyegetésekkel próbálta rávenni Iránt valamilyen megadásra.
Két órával azelőtt, hogy a földdel akarta egyenlővé tenni az országot, sikerült a megállapodás. Ennek hatása a gazdaságban is egyértelműen látszik.
A brent olajár 95 dollár alá esett, amely azonban még bőven több, mint a háború kirobbanása előtt.
A gazdasági hatások: hiány, drágaság
Fuel, fertilizer, food, finance – különös módon az angol nyelvben „f” betűvel kezdődik az üzemanyag, a műtrágya, az élelmiszer és a pénzügyek kifejezés is, és a világ GDP-jére éppen ezeken keresztül hat a legjobban a válság.
A helyzet már most is rossz. Az öbölmenti államok előrelátóan az elmúlt évtizedekben azon dolgoztak, hogy ne csak olaj- és gáztermelők legyenek, de nagyobb hozzáadott értéket elérve, ők gyártsanak benzint, dízelt, kerozint, a hajókba szükséges fűtőolajat, de műtrágyát is. Ezek most nem jutnak ki a térségből, és jellemzően a termékek sokkal jobban drágultak, mint maga az olaj.
Ez egyébként igaz a műanyaggyártáshoz szükséges petrolkémiai alapanyagokra is, vagyis a műanyagok és sokféle építőanyag is hirtelen drágult.
Mindez Magyarországon is hatott, lehet, hogy Magyarország nem ebből a térségből vette a dízelt, a kerozint, a műtrágyát, de ha az itteni vásárlók most más piacokról kénytelenek beszerezni, akkor az egész világpiacon hiány jelentkezik.
Mivel Magyarországon elég nagy gabonakészletek vannak, ráadásul tej- és húsválság is van, az élelmiszerpiacon például nem lőttek még ki Magyarországon az árak, de mivel
a globális légitársaságok járatokat törölnek és 70-80 százalékos jegyáremelést vezetnek be, a légiközlekedés negatív trendjei azonnal hatottak Magyarországon is.
Az „elhúzódó iráni háború” forgatókönyvnek az a legnagyobb baja, hogy az aktuális hiányjelenségek, vagyis a délkelet-ázsiai szegényebb országokban már erősebben jelentkező iskolabezárások, rövidített munkahetek, üzemanyagkorlátozások, gyárleállítások azonnal rontják a globális GDP-számokat, de ha a problémák jobban átgyűrűznek az élelmiszertermelésbe (magasabb műtrágyaár), az építőiparba, illetve minden egyébbe, akkor tényleg nagy baj van, nemcsak a közvetlen vevőknél, de Európában és így Magyarországon is.
A világ pedig most azt várja, hogy ez alatt a két hét alatt az összes problémát megoldják-e.
