Az utóbbi években saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy a nyári hőség, majd az utána lecsapó hirtelen viharok egyre sűrűbben fordulnak elő Magyarországon. A klímaváltozás már a lakásbiztosítási statisztikák rideg valósága. Mivel ezek már tényleg nem ritka események érdemes tisztában lenni azzal, mikor fizet a biztosító, mikor teheti meg, hogy nem kártérít. Az sem mindegy, mikor jelentjük be a lakásunkban esett kárt. Berentés László, a Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója tájékotatta a tudás.hu-t a legfontosabb tudnivalókról viharkár esetén.
A biztosítási statisztikák egyértelműen igazolják, hogy a szélsőséges időjárás egyre nagyobb terhet ró az ingatlanokra.
Egyértelműen elmondható, hogy egyes években kimagasló mennyiségű klimatikus kárbejelentés érkezik. A viharok erősségében érezhető, hogy évről évre hevesebb időjárási tevékenység csap le ránk
mutat rá Berentés László.
Ha a tíz évvel ezelőtti adatokhoz hasonlítjuk a mai helyzetet, átlagosan 15-20%-os emelkedés figyelhető meg a károk számában. Vannak azonban kirívóan extrém esztendők is: 2023-ban például elképesztő mértékben, 67%-kal ugrott meg a kárbejelentések száma az előző időszakokhoz képest.
Mit fedez az alapbiztosítás?
Sokakban felmerül a kérdés, hogy létezik-e külön „viharkár biztosítás”.
A szakértő megnyugtatásul közölte: külön termékre nincs szükség, a normál lakásbiztosítási alapfedezet tartalmazza a vihar veszélynemet. Amennyiben a Groupama Biztosító lakásbiztosítási termékeit nézzük, az alapcsomagok fedezetet nyújtanak minden tipikus viharkárral kapcsolatos károsodásra, úgymint:
-
Szélvihar és felhőszakadás
-
Jégverés és villámcsapás (beleértve a villámárvizeket is)
Mikortól számít a szél viharnak?
Van azonban egy fontos szabály, amivel érdemes tisztában lenni: a biztosítók feltételeikben meghatározzák, hogy egyes veszélynemeknél mi a minimum érték.
Vihar esetén a szél sebességének el kell érnie a legalább 54 km/h-t.
Ennek logikus oka van: egy statikailag jól megépített, karbantartott házban az ennél gyengébb szél nem tehet kárt. Ha egy enyhébb fuvallat mégis megbontja a tetőt, ott az épület elhanyagolt állaga (például korhadt lécezés) játszott közre, ami nem minősül biztosítási eseménynek.
Nyitva felejtett ablak és a gondatlanság
Gyakori félelem az ügyfelek körében, hogy ha sietve mentek el otthonról, és bukóra hagyták az ablakot, a biztosító elutasítja a kárigényt hanyagságra hivatkozva.
Nálunk ez nem gondatlanság. Társaságunk ki is hangsúlyozza a feltétel szövegében, hogy a nyitva hagyott ajtón vagy ablakon keresztül beáramló csapadék által okozott kárt is térítjük
oszlatja el a tévhiteket a szolgáltatási igazgató.
A legnagyobb hiba: Romeltakarítás fotók nélkül
Amikor elvonul a vihar, és szembesülünk a letört ágakkal, a megbontott tetővel vagy a beázott helyiségekkel, az első reakció a kétségbeesés. A szakértő szerint azonban a higgadtság azonban ilyenkor százezreket érhet.
Amikor egy kidőlt fa elzárja a bejáratot, vagy a leszakadt tető miatt beázik a szoba, a tulajdonosok érthető módon azonnal nekilátnának a takarításnak és a javításnak.
Ezzel azonban óvatosan kell bánni!
A leggyakoribb hiba, ami miatt elhúzódhat vagy meghiúsulhat a kárrendezés, ha nem készül fotó a kár helyszínén.
A szabály egyértelmű:
-
A kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a biztosított vagyontárgy állapotán csak annyiban szabad változtatni, amennyiben az a kárenyhítéshez (pl. beázás elleni lefóliázás) feltétlenül szükséges.
-
Ha valaki teljesen eltünteti a nyomokat még a kárszemle vagy a dokumentáció előtt, és emiatt a biztosító számára kideríthetetlenné válnak a lényeges körülmények, a biztosító mentesülhet a fizetés alól.
Mit kell tenni?
Fotózzon le mindent! Azokat a mozzanatokat és részleteket kell dokumentálni a telefonunkkal, amelyek alapján a károsodás ténye és annak pontos mértéke egyértelműen beazonosítható.
Hány napunk van a bejelentésre?
A Groupama legújabb feltételei szerint 10 munkanap áll rendelkezésre. Ha valaki elutazik egy kéthetes nyaralásra, nem fog kicsúszni a határidőből, mivel a 10 munkanapos határidő a kár tudomásra jutásától (azaz a hazaérkezés pillanatától) számít.
Ha azonban otthon van ne várjon napokat! Minél hamarabb bekerül a kár a rendszerbe, annál előbb indul el a folyamat. Online is megteheti kárbejelentését.
Modern technológiák: Napelem, hőszivattyú, trambulin
A mai családi házak udvarai és tetői már egészen másképp néznek ki, mint 15-20 éve. Megjelentek a drága napelemek, hőszivattyúk, a kertekben pedig milliós értékű kerti bútorok, jakuzzik vagy trambulinok találhatók.
Berentés László figyelmeztet: ezekre a modern technológiákra külön figyelni kell a szerződéskötésnél.
Mivel ezek jelentős értékkel bíró vagyontárgyak, nem szabad készpénznek venni, hogy az alapcsomag automatikusan, a valós értékükön védi őket.
A szerződés megkötésekor vagy módosításakor explicit módon be kell vonni őket a fedezetbe.
Mi a helyzet a villámcsapással?
Ha a villám közvetett hatása (túlfeszültség) miatt tönkremennek az érzékeny elektromos berendezések (pl. inverter, hőszivattyú vezérlése), a biztosító fizet, de van egy fontos kritérium:
a villám becsapódási helyének a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében kell lennie.
Ezzel igazolható ugyanis, hogy a feszültségingadozást valóban a villám, és nem a szolgáltató hálózati hibája okozta.
Digitális forradalom a kárszemlében: Helyszíni kiszállás helyett okostelefon
A tömeges káresemények idején a biztosítók kapacitásai is leterhelődnek. Ilyenkor nyújtanak hatalmas segítséget az olyan innovációk, mint a videós kárrendezés.
Berentés László kiemelte, hogy a modern technológia alkalmazása drasztikusan felgyorsítja a folyamatokat: az utóbbi évek tapasztalatai alapján a viharkárok jelentős részét már olyan távszemlével rendezik, amelynél az ügyfeleknek külön applikáció letöltése nélkül, csupán a telefonjuk segítségével, videós kapcsolaton keresztül kell megmutatniuk a kárt. Ez a módszer annyira hatékony, hogy sok esetben a bejelentések elenyésző részénél szükséges csak a kárszakértő személyes, helyszíni jelenléte. A digitális kárrendezéssel az ügyek túlnyomó többsége akár heteken belül teljesen lezárható és kifizethető.
Az alulbiztosítottság
A legnagyobb pénzügyi veszélyt a régi, aktualizálatlan szerződések jelentik. Képzeljük el, hogy valaki 10 éve kötött egy biztosítást, ahol a ház újjáépítési értékét 30 millió forintban határozták meg. Az építőipari infláció miatt azonban a ház újjáépítése ma már 70 millió forintba kerülne. Mi történik, ha egy vihar elviszi a tetőt, aminek a javítása 6 millió forint?
A kifizetés sorsa ebben az esetben azon múlik, hogyan kezeltük a szerződésünket az évek során.
Ha az ügyfél elfogadta a biztosító éves indexálási és értékkövetési javaslatát, akkor biztonságban van.
A biztosító ugyanis a szerződés megkötésekor és az évek folyamán folyamatosan javaslatot tesz egy olyan minimális biztosítási összegre, amely követi az inflációt és az építőipari árváltozásokat. Ha a tulajdonos ezzel élt, a biztosító a teljes tetőcserét új értéken, hiánytalanul kifizeti.
Egészen más a helyzet, ha az ügyfél nem frissítette a szerződést, és a valósághoz képest szándékosan alacsony értéken tartotta azt. Ilyenkor lép életbe az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, vagyis az aránylagos (pro-rata) kártérítés.
Mivel a ház a valós értéke helyett (ami 70 millió forint lenne) csak a korábbi 30 millióra volt biztosítva – ez nagyjából a valós érték 43%-a –, a biztosító a keletkezett 6 milliós tetőkárnak is csak a 43%-át, azaz körülbelül 2,6 millió forintot fog kifizetni. A fennmaradó, több mint 3,4 millió forintos különbséget a tulajdonosnak saját zsebből kell előteremtenie.
A viharok ellen nem tudunk védekezni, de a pénzügyi katasztrófa ellen igen. Érdemes minden évben elővenni a lakásbiztosítási kötvényt, és kritikusan ellenőrizni, hogy a rajta szereplő összegből a mai árak mellett is fel tudnánk-e építeni az otthonunkat.
