Annyian költöztek a Budapest környéki településekre, hogy élhetetlenek lettek

Budapesten és a környező településeken él jelenleg a teljes magyarországi népesség közel 30 százaléka. A főváros körüli települések népessége 1960 és 2017 között 60 százalékkal nőtt, az elmúlt években ráadásul tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép-Magyarországra, illetve az ország nyugati részére koncentrálódik.

A KSH adatai szerint a budapesti agglomerációhoz 81 település tartozik, ebből 34 város, és a lélekszáma 2021. január 1-jén meghaladta a 2,6 milliót.A főváros környéke lassan nem bír el több embert, az infrastruktúra ugyanis képtelen volt lépést tartani a lélekszám-emelkedéssel. Nincs elég iskola, óvoda, de sem a közúthálózat, sem a közösségi közlekedés, ahogyan a vízközműrendszerek, a csatornahálózat sem ekkora népességre lett tervezve.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára nemrégiben úgy fogalmazott:

a főváros környéke „közlekedési csapdahelyzetben van”.Miután az elővárosi vasutak infrastruktúrája nem tartott lépést a településszerkezet változásával, jelenleg tízből csak három ingázó használ közösségi közlekedést. Közben

2010-hez képest 36 százalékkal több a gépkocsi, az agglomerációban élők naponta átlagosan 30 percet töltenek dugókban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a legnagyobb népességnövekedés a városok közül Érden, Szigetszentmiklóson és Veresegyházán volt az elmúlt időben. De Nagykovácsi is megtelt – ahogyan azt Kiszelné Mohos Katalin nyilatkozta a Budapest környéke portálnak.

Nagykovácsi első embere így fogalmazott: „Bátran kimondom: Nagykovácsi megtelt! Ahhoz, hogy a nagykovácsiakat megvédjük és megfelelő, élhető település maradjunk, ahhoz meg kellett húzni ezt a vonalat.”Korábban Érden a helyi egyesület indított társadalmi vitát „Érd megtelt” címmel, Szentendre 2019-ben megválasztott polgármestere is egyik fő céljának jelölte meg a lakosságszám-növekedés megállítását. Pilisvörösvár polgármestere, Fetter Ádám is azt mondta: nem akar több új lakót a városba hívni, mert nincs hová.

Legutóbb pedig Halásztelek polgármestere, Szabó Tibor mondta ki a legutóbbi közmeghallgatáson, hogy Halásztelek megtelt, a közigazgatási határain belül már szinte alig van szabad építési terület.Az utak telítettek, az óvodákban, iskolákban óriási a zsúfoltság, az egyetlen bölcsőde pedig évente 90 gyereket utasít el, mert nincs férőhely.

A Csepel-szigeten fekvő Halásztelket ugyanazok a gondok is sújtják, mint a környékbeli többi várost, falut: a reggeli és a délutáni órákban szinte lehetetlen kijutni a szigetről, annyian költöztek ki, és annyira rossz a tömegközlekedés. A helyzet itt semmivel sem jobb, mint a 10-es, vagy a 11-es út mentén fekvő agglomerációs településeken.

A gombamódra szaporodó lakóparkokba, a régi magánházak helyére felhúzott társasházakba, de akár a kertes otthonokba kiköltözők is azzal szembesülnek szerte a budapesti agglomerációban, hogy aszfaltozatlan utakon kénytelenek járni, ahol sokszor még járdák sincsenek, nincs elég parkolóhely, elavultak a vízvezetékek, a csatornahálózat.Nincs elég férőhely, ezért a gyerekek nem ritkán konténerekből kialakított a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban kénytelenek tölteni a napjaikat, kevés az orvos, a patika.

Néhány agglomerációs település, ahol érdemben nőtt a lakosságszám az elmúlt 10 évben