Mostanában van tapasztalatunk arról, hogy néhány nap alatt az egész világ megváltozik olyan módon és irányba, amit egyáltalán nem lehetett előre látni akár csak egy hónappal, nemhogy egy évvel a változás egyértelművé válása előtt. A Covid-járványra és a lezárásra gondolok, és persze a ChatGPT-re. Előbbinek köszönhetjük a szükséghelyzeti protokollok és eszközkészletek frissülését, valamint az össznépi digitalizáció minőségi javulását, az utóbbinak pedig, hogy a mesterséges intelligencia háztartási fogalommá vált. Ezek után ugye nem várják a kedves Olvasók, hogy megmondjuk, mi lesz az ugrásszerű újdonság az idén? Csak abból tudunk kiindulni, amit ismerünk – csakúgy, mint a generatív MI, amely szintén nem talál ki semmi újat, de előtérbe hozhat egy-egy olyan mintát, amelyet nem, vagy csak kevesen vettek észre.
A 2024-es újdonságokkal kapcsolatban a legfrissebb újdonság, hogy a napokban (jan. 9–12. között) zajlott az idei CES, az év meghatározó fogyasztóielektronika-kiállítása, ezt volt érdemes figyelemmel kísérni, már csak azért is, mert itt azt szokták bemutatni, amit legkésőbb az év fekete péntekéig (a karácsony előtti vásárlási szezonban) meg is lehet venni.
Azért egyvalamiben biztosak lehetünk: elnökválasztás lesz az USA-ban, az is fog indulatokat és gondolatokat kavarni, akár újraválasztják Bident, akár visszajön Trump, akár valaki új jut a csúcsra, a jelöltek között van egy Kennedy is.
Elviszi a fene a fenegyereket?
Elon Muskról van szó. Az a két vállalkozása gyengélkedik, amelyekről híres, a Tesla és a korábban Twitter néven ismert X. A Teslával megint csak két baj van: leesett a legjobb elektromos autó és a legtöbbet eladott elektromos autó trónról is. Az előbbi trón elvesztése várható volt, mert tudtuk, ha a hagyományos autógyártók megtanulnak elektromos autót csinálni, akkor a kibővült választékból miért pont a kezelőszerv nélküli, négykerekű okostelefont választanák az emberek? (A Teslában az ablakokat is csak az érintőképenyőn lehet le-fel húzni.)
Nos, mára mindenki tud villanyautót csinálni a Mercedestől a BMW-n át a Fiatig és a franciákig (csak Európában), és mindegyik megőrzi az elektromos típusban is a felépített és a hívek által megszeretett „lelkét”. Az már egy más kérdés, hogy mindenki (a fenti összefoglaló felsorolásban) átvette a gyorstöltő-csatlakozás szabványát a Teslától az észak-amerikai értékesítés akadálytalansága érdekében. Úgyhogy, a megoldást szentté avatták, illetve komolyan beszélve SAE J3400 szám alatt nemzetközi szabvány lett belőle. 2023 decemberében pedig az amerikai kormány a teljes szövetségi elektromos hálózatba is beengedte.
Attól viszont, hogy a Tesla dugója lett a szabványos, a kínai BYD EV- (elektromosautó-) gyártó decemberben globálisan több autót adott el, mint a Tesla, amit a teljes világsajtó megírt. Ennek a globális értékesítésnek a legnagyobb része Kínában történt, a kisebb része Távol-Keleten, maga az USA a BYD kereskedelmi igazgatója szerint „nem képezi megfontolás tárgyát”. Ha valaki nem tudná, ez ugyanaz a BYD, amely Szegeden építi meg első európai gyárát, ami szintén decemberben dőlt el.
Forrás: Wikipedia
Autópiaci előrejelzésünk tehát némi alappal az lehet, hogy 2024 folyamán megjelennek a BYD EV-k a magyar utakon, amelyeken meglepően sok Tesla volt látható nemcsak Budapesten.
A korábban Twitter néven ismert X közösségi portál 2023-as története egy szappanopera. Ezekben a napokban úgy tűnik, hogy Musknak hosszú, fáradságos munkával sikerül tönkretennie egy ikonikus online vállalkozást. 2023 végén mind a befektetők mind a hirdetők sorra hagyták ott az X-et Musk meggondolatlan nyilatkozatai, folyamatos elbocsátásai és mindenkin áterőszakolt fizetős szolgáltatásai következtében. Számos alternatíva közül választhatnak a felhasználók és a befektetők is: Meta Threads, WhatsApp stb. Az X végromlása minket nem zavar, Magyarországon már a Twitter sem volt különösebben népszerű.
Azért van Musknak sikeres vállalkozása is: a SpaceX például. Eddig bizonyítottan működő, nagy terhelhetőségű hordozórakétája csak neki volt (*), az európai műholdakat is a SpaceX viszi fel, mert az ősszel leváltott Ariane 5 nehéz hordozót csak évek múlva követi az Ariane 6. A StarLink műholdas internet népszerűsége pedig folyamatosan növekszik. Szóval Elon Musk nyugodtan fenegyerekeskedhet tovább.
(*) Azóta felszállt az amerikai United Launch Alliance „Vulcan Centaur” hordozórakétaja, az első, metán üzemanyagú nehéz hordozó.
Zümmögő kézbesítő
Sok hír jött az év során, hogy ez vagy az a szolgáltató kipróbálta a drónos csomagszállítást. De pont az Amazonnak, az online értékesítés „címerállatának” nem sikerült megszereznie az amerikai repülési hatóságtól az általános engedélyt, csak a speciálisat, míg a Walmart „éles üzembe” állíthatta drónflottáját. Magyarországon kivételesen szigorúak a drónreptetési szabályok, ezért a népesség kis száma gazdaságilag nem lenne életképes a légi csomagkézbesítés.
KIcsit tágabb értelemben a drónos szállításhoz tartozik a repülőteret nem igénylő, függőlegesen fel- és leszálló elektromos légitaxi. Az ilyen járművet hívják eVTOL-nak, mert nem elektromossal évtizedek óta kísérleteznek, az amerikai hadseregben rendszeresítve is volt egy VTOL repülőgép „Osprey” néven. A tervek szerint már 2025-ben megindul a Joby légitaxi-szolgáltatás New Yorkban, amely eVTOL-okat alkalmaz. Nem lenne meglepő, ha a Siemens elektromos repülőgép-kísérletei valami hasonlóba torkollnának Európában.
Forrás: Jobyaviation.com
De sajnos ettől függetlenül az előbb említett gazdasági körülmények miatt sem számíthatunk arra, hogy a Magyar Posta az egyébként hasznos, korszerű és gyors, elektromos kis furgonjait egyhamar eVTOL-ra cserélné…
Sajátos MI-modellek
Végül szólunk az elmúlt (és a néhány következő) év meghatározó trendjéről, a mesterséges intelligenciáról. Nos, a sajtó meglehetősen sok botrányról is beszámolt, amelyek nagy része a szerzői jogokkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt robbant ki. Ezek az idén két ok miatt nem fognak folytatódni.
Egyrészt az év végén néhány neves, hagyományos tartalomgyártó megegyezett egyes MI-vállalkozásokkal, hogy utóbbiak jogdíjat fognak fizetni előbbiek tartalmainak az MI felokosításában való részvételéért. Speciel a New York Times viszont megfenyegette az össze MI-t, hogy perelni fog, ha felismeri, hogy a tartalmai szerepelnek a korpuszban. (így hívják azt az óriási adathalmazt, amelyből a generatív MI összeállítja a szellemi termékét.)
Másrészt, ha egy vállalkozás csak a saját tartalmait használja fel a saját generatív MI-jének „táplálásához”, akkor nincs probléma. A hírek szerint így fog eljárni egy sor nagy, multinacionális vállalat, bank stb. Az OTP is saját korpusz kiépítését választotta. A szakmaspecifikus MI azt a problémát is megoldja, hogy a vállalkozás ügyfelei számára kiadott tartalmaiban nem lesznek üzleti titkok – már ha a tanító anyagokból célszerűen kihagyták azokat…
Azért most már látjuk, hogy a generatív MI nem akkora forradalom, mint a tűz vagy az internet. Kétségtelen, hogy nagy lendületet adott a hardvergyártásnak, hogy a háttérben fejlődő nem generatív MI (gépi, mély tanulás, szabálystruktúrák) újra az előtérbe kerüljön. Sokan várják és félik az általános mesterséges intelligencia (AGI) eljövetelét már 2024-ben, az OpenAI mintha be is jelentette volna, hogy ezen dolgozik. Ennek is van scifi-előképe: Frank Herbert: „Dűne” című regényfolyamában ún. mentátok szerepelnek. Ők a homo sapiensnél nagyságrenddel magasabb intelligenciájú tenyésztett emberek, akiket a gazdag emberek és uralkodók tanácsadóként alkalmaznak – mert az autonómiájuk alacsony, az akaratérvényesítésük gyenge.
Mi akadályozza, hogy az AGI se legyen autonóm? A mostani, „sima” MI sem csinál semmit, ha nem kérdezzük… Szóval, kíváncsian várjuk, hogy 2024-ben az MI okosodni vagy terjedni fog. A CES-előzetesek szerint úgy tűnik, az utóbbi fog történni: nincs kütyü MI nélkül.
