Az első telepi iskola tanulói az ablakon kiabálták be feleleteiket – a Máltai Tanulmányok új számának írásai a romák társadalomban betöltött szerepéről

Az első írástudó cigány ember, akinek nevét a történetírás is megőrizte, Vaskohi Grausser Dávid volt, aki a Nagyenyedi Református Kollégiumban végezte tanulmányait. A diáknévsor tanúsága szerint 1687-ben iratkozott be az intézménybe, neve mellett pedig az alábbi megjegyzés utal származására: „natione ciganus”. A fiatalember a református egyházi íróként számontartott nemes, Belényesi Ferenc egyik cigány jobbágyának tanulni vágyó gyermeke volt, aki esélyt kapott a kitörésre. A kollégium elvégzése után Gausser Dávid Gyéresszentkirály községben lett iskolamester, valamint Ribicén, Brádon és Kristyoron szolgált református lelkészként. Pályafutása később rögösen alakult, alkoholizmusa miatt többször megintették, majd felmentették a szolgálat alól.

Gausser Dávid történetét Szabóné Kármán Judit romológus, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja dolgozta fel a Máltai Tanulmányok című folyóirat idei második számában megjelent írásában. A magyarországi cigányság oktatásának történetét a 17. századtól a 19. század végéig feldolgozó tanulmányában a szerző a korszak kiemelkedő cigány tanítóinak személyes történeteiből is idéz. Megemlíti, hogy az 1770-es években egy iskolázott jómódú cigányasszony nyolcvan lányt oktatott saját iskolájában Hercegszántón, és kitér egy egyedülálló kezdeményezésre, mely szerint az 1850-es években a Pérónak nevezett érsekújvári cigánytelepen külön cigány iskolát nyitott Farkas Ferdinánd káplán és Mennyei (Bajnai) József pedagógus. A terembe harminc gyermek fért be, akik kívül maradtak, a nyitott ablak alatt hallgatták az órákat, és onnan kiabálták be a feleleteket. A korabeli tudósítások az iskolát nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülállónak nevezték, 1856. szeptember 26-án, amikor I. Ferenc József különvonata megállt az érsekújvári vasútállomáson, az uralkodó is látta a cigány iskola diákjait, akik a helyi lakosok között köszöntötték őt.

Az útkereső kezdeményezések azonban nem hoztak áttörést, az 1893-as összeírásból az derült ki, hogy a történelmi Magyarország területén élő cigányság 94 százaléka nem tud írni-olvasni, ami az országos, 38 százalékos analfabetizmussal összevetve óriási lemaradást jelent. A cigány gyerekek 70 százaléka semmilyen oktatásban nem vett részt, bár a hat-tizenkét éves gyermekek kötelező iskoláztatását törvény írta elő. A tanulmány szerzője szerint a törvényt évtizedekkel a megjelenése után sem alkalmazták a cigányság esetében. A szerző megállapítása szerint az analfabetizmusnak két oka volt: a nemtörődömség a hatóságok oldaláról, illetve az ellenállás a cigányság részéről, ennek eredményeit pedig még a 21. században is érezzük.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának idei második lapszámában tizenegy publikáció tizenegy megközelítésből közöl fontos megállapításokat a cigányság magyar társadalomban betöltött szerepéről. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az egyház romák között végzett missziójáról ír a kötet nyitó tanulmányában. Binder Mátyás és Orsós Julianna történészek a magyarországi roma történelem főbb kérdéseit járták körbe, többek között az évszázadok során kialakult együttélési modelleket, és a különböző kormányzatok alatt felmerült „cigánykérdéseket” tárgyalták. Egyik kiemelt megállapításuk szerint a magyarországi cigány csoportokkal foglalkozó tudományos igényű érdeklődés korlátait jelzi, hogy a 19. század második feléig mások írtak a romákról, ők maguk nem formálták a róluk fennmaradt információkat, ily módon a cigányokról szóló történeti tudás nem feltétlenül egyenlő az ő történelmükkel.

A Máltai Tanulmányok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat társadalomtudományokkal foglalkozó, szaklektorált folyóirata, mely többek között a pszichológia, a szociológia, a szociálpolitika, a társadalomföldrajz, a pedagógia, a teológia, a történettudomány, a nevelés és a nemzetközi segélyezés területéről közöl tanulmányokat. A folyóirat nyomtatott lapszámai a maltaitanulmanyok@maltai.hu címen igényelhetők, a legújabb lapszám írásai pedig online olvashatók a https://maltaitanulmanyok.hu oldalon.