A legnagyobb magyar gyárak – A MOM alapítója a síneken lelte halálát
2020-07-06
Miért nem találjuk a Világegyetem kétharmadát? – Krasznahorkay Attiláék valamit felfedeztek
2020-07-07
Show all

A Covid-19-nél rosszabb is jöhet

A WHO sürgősségi listáján jelenleg ugyan a Covid-19 elleni kutatás-fejlesztés szerepel az első helyen, ám a lajstrom végén még mindig ott van a rejtélyes és rettegett „X-betegség”.

Ez egy olyan, jelenleg még nem ismert kórokozót jelöl, amely akár még az új típusú koronavírusnál is súlyosabb pandémiát és azzal együtt világgazdasági válságot okozhat. A szakemberek úgy vélik, hogy az „X-betegség” is egy állatról emberre terjedő fertőzés, úgynevezett zoonózis lesz, ezek száma ugyanis az elmúlt ötven évben megduplázódott, és a globális éghajlati és egyéb kedvezőtlen változások miatt, amelyeket döntően az emberiség saját maga idéz elő, továbbiak felbukkanásával is számolni kell.

135 évvel az után, hogy 1885. július 6‑án Louis Pasteur beadta az első veszettség elleni oltást, az emberiségre egy másik emberről állatra terjedő megbetegedés, úgynevezett zoonózis jelenti a legnagyobb veszélyt, a Covid-19. Azt továbbra sem tudni, hogy a jelen pillanatban is emberéletek ezreinek kioltásáért felelős új típusú kínai koronavírus eredetileg milyen állatban fejlődött ki (eleinte denevérre, majd kígyóra, aztán a tobzoskára gyanakodtak), és az igazság talán sosem fog kiderülni, hiszen Kínában gyakorlatilag mindenféle vadállatot meg lehet venni a piacokon.

A 2003-as SARS-járvány terjesztéséért felelőssé tett cibetmacskát éppúgy, mint denevért, kígyókat, rovarokat, vagy a legkülönbözőbb nagyvadakat. Az is felvetődött, hogy laboratóriumban hozták létre a vírust, ezt azonban a kutatók döntő hányada elvetette. Egy biztos: az elmúlt hónapokban a kórokozó képessé vált terjedni emberről emberre is. Ugyanez igaz az ebolára, amelynek természetes gazdaállata szintén nem ismert, de jelen ismereteink szerint vérrel és testnedvekkel terjed az emberek között.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az összes emberi betegség mintegy 60 százaléka állati eredetű, vagyis zoonózis, de az elmúlt évtizedben azonosított új betegségeknek már a 75 százalékára igaz ez. Jelenleg több mint 200 állatról emberre terjedő betegség ismert, a veszettségtől a pestisen, a rühességen és a Lyme kóron át a tuberkolózisig vagy éppen az AIDS-t okozó HIV-ig.  Az elmúlt ötven évben megnégyszereződött az állatról emberre terjedő betegségek száma, nagyrészt a trópusi országokban. Nem minden zoonózis válhat világjárvánnyá, de a legtöbb pandémiát zoonózisok okozzák.

Az átvitt kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, paraziták és gombák, a vírusok 80, a baktériumok 50, a gombák 40 százaléka képes állatról emberre is terjedni. Ezek az enyhe lefolyású vagy akár tünetmentes betegségtől a súlyos állapotokig, vagy akár a halálig sokféle kockázatot hordozhatnak. A zoonóznisok terjedhetnek egy fertőzött állat húsával, tejével, amit az ember elfogyaszt, az állat harapásával, továbbá a fertőzött állat végtermékével, ami bekerül a vízbe, a talajba. Számos kórkép esetében pedig az úgynevezett vektorok – döntően ízeltlábúak, kullancsok, szúnyogok, bolhák – közvetítik a fertőzést, vagyis viszik át egyik gazdatestről a másikra, mint a nyúlpestis, a nyugat-nílusi láz vagy a malária.

A globális felmelegedés miatt a fertőző betegségeket hordozó új vagy újra felbukkanó közvetítő állatok már olyan helyeken is megjelennek, ahol korábban nem fordultak elő. Magyarországon a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják a behurcolt szúnyogfajok elterjedését, és már több olyat is észleltek, amelynek az eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Ugyanakkor bár a behurcolt szúnyogfajok képesek kórokozók terjesztésére, de ehhez az adott kórokozónak is jelen kell lennie az újonnan meghódított területen.

A hazánkban előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb betegség a nyugat-nílusi láz, és szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járványügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus és a bőrférgesség. Magyarországon szúnyogok terjesztette egyéb fertőzést csak behurcolt esetként írtak le. Ez azt jelenti, hogy a beteg külföldön kapta meg a fertőzést, majd hazatérése után diagnosztizálták a megbetegedését, vagyis olyan trópusi betegséget, amilyen a malária, a sárgaláz, a zika, a japán-encephalitis, a dengue és a chikungunya, mint a szúnyogok által terjesztett a legfontosabb fertőzések.

Ami az állati eredetű élelmiszerek okozta fertőzéseket illeti, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felmérései szerint a kontinensen kampilobacteriózis és a szalmonellózis bizonyult a leggyakoribb zoonózisnak. Mindkét baktérium főleg gyomor-bélrendszeri tüneteket okoz, a fertőzésekért többnyire a baromfi húsból készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt, illetve a nyers baromfi által szennyezett ételek felelősek.
Míg a szalmonella az Európai Unión belül az utóbbi években csökkenő mértékben fordult elő tojásokon, tojótyúkokban, brojlercsirkén és pulykában, addig gyakrabban találtak hasított sertésben és baromfiban.

Egy új tudományág, a betegségökológia a fertőző betegségeket abból az aspektusból tanulmányozza, hogy a különböző fajok egymással, valamint a környezettel kialakított kapcsolata milyen módon hat a betegségek kialakulására és terjedésére. A betegségökológusok arra figyelmeztetnek, hogy a zooózisok terjedésének hátterében meghúzódó okok közül csak az egyik a klímaváltozás. Egy mindinkább elfogadott új tudományág, a betegségökológia szakértői úgy vélik, hogy az állatokról emberekre terjedő fertőzések száma azért növekszik drámain, mert pusztul az az ökoszisztéma, csökken a biodverzitás, egyre jelentősebbek az erdőirtások, valamint azért, mert a Föld minden korábbinál nagyobb létszámú népességének élelmiszerellátása érdekében minden korábbinál intenzívebb mezőgazdasági termelés és állattenyészés zajlik világszerte. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja az esetszámok növekedése mögött az emellett a vadállatok illegális és alulszabályozott kereskedelmét, a túlzott antibiotikum-használat miatt rezisztenciát is kiemeli. A globális népességrobbanással felgyorsult az urbanizáció, ami tovább fokozza az új betegségek megjelenésének esélyét, hiszen a zsúfolt nagyvárosokban jelentős létszámban és zárt közösségben lényegesen könnyebben alakulnak ki járványok. És akkor még a mostani világjárványt megelőző nemzetközi személy- és áruforgalomról, ami ugyancsak hozzájárul a kórokozók elterjesztéséhez, még nem is beszéltünk.

A 2016-ban létrehozott Global Virome Project (GVP) elsődleges célja, hogy egy évtizeden belül azonosítsa a járványok kialakuláshoz vezető vírusos zoonózisok 99 százalékát, különös tekintettel az emberi egészségre és az élelmiszerellátásra veszélyes vírusokat. A szakértők szinte biztosak abban, hogy bár jelenleg az új típusú koronavírus elleni védekezés a prioritás, nem ez lesz az a kórokozó, amely a legsúlyosabb csapást méri az emberiségre. A WHO sürgősségi k+f listájának élén a Covid-19 áll, ezt a Krími-Kongói vérzéses láz, az Ebolavírus és Marburg vírusbetegségek, a Lassa láz, a Közel-keleti légzőszervi szindróma coronavírus (MERS-CoV) és súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), a Nipah és henipavírusos betegségek, a Rift Valley láz és a Zika követik. A lista végén azonban továbbra is ott van a 2018-ban felvett rejtélyes „X betegség”, amellyel a világszervezet azt a – várhatóan szinté állatról emberre terjedő – betegséget jelölte meg, amely a Covid-19-nél is nagyobb csapást mérne az emberiségre. Ez a ma még ismeretlen kórokozó kezdetben észrevétlenül és ezért gyorsan terjedhet, a nemzetk9özi emberi utazás és kereskedelem révén a világ számos országába is eljuthat, a halálozási aránya magasabb lenne, mint egy szezonális influenza, de ugyanolyan könnyen fertőzne, mint az. A Covid-19 ismeretében ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy egy ilyen pandémia brutális következményekkel járna nemcsak az egyes nemzetek, de az egész világ gazdaságára.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?