Mitől sikeres a finn oktatás? – A japánok mire tanítják a gyerekeiket?

A tudás földrajza: Hogy néz ki ma a világ tudás- és tudáshálózati térképe?
2021-02-11
Ötödik alkalommal szerveznek online erdőismereti vetélkedőt középiskolásoknak
2021-02-12

Mitől sikeres a finn oktatás? – A japánok mire tanítják a gyerekeiket?

Egy afrikai falusi iskolában tabletekkel vagy okostelefonokkal sokkal hamarabb tanulnak meg olvasni a gyerekek, mint hagyományos módszerekkel – derül ki az ELTE két oktató-kutatójának, Halász Gábornak és Fazekas Ágnesnek, A tudás keletkezése című, a Gondolat Kiadónál most megjelent nagyszabású könyvéből. Az Európán, Ázsián és Afrikán átívelő, újító pedagógiai módszerek körüli kalandozásból ezúttal csak néhány gondolat idézhető fel.

Sokak számára nyilvánvaló, hogy a huszonegyedik században az oktatás fejlesztésében a hagyományos és az újító erők között dúló háború már ’vérre’ megy. Hiszen az életünk, a jövőnk függ az eredményektől.

Vajon miért fulladnak kudarcba rendszerint az oktatási reformok, amelyek a tanárok begyepesedett szokásait, módszereit próbálják megváltoztatni? Gyakran azért, mert a hivatalosságok felülről, vagyis jogszabályokkal, központi tantervekkel, szigorúan előírt vizsga- és tesztrendszerekkel próbálnak hatni az iskolai gyakorlatra. Ezzel a tradicionális és szinte minden országban rögzült módszerrel szemben a Föld különböző tájain, különféleképpen igyekeznek felvenni a harcot.

A neves finn kutató, Yrjö Engeström például tanári teamekben zajló műhelymunkáról gondolkodott. Ahol viták hevében, „belülről” kristályosodik ki mindenféle reformgondolat és módszer. Itt az oktatásfejlesztő pedagógusközösség a maga számára is új közeget teremt. Behatol az ismeretlenbe, és egy olyan világot hoz létre, amelyben nincsenek tantárgyak vagy évfolyamok közötti határvonalak, eltűnnek az idő és a tér strukturálásának megszokott technikái, nem lehet használni a gyakorlat megszervezésének jól ismert rutinjait. Csak a világ felfedezni, megérteni és használni való csodái léteznek, és a tanárok meg a tanulók együttes, örömteli játéka.

A katasztrófa kagylója

A japánokat például – akik rendkívül fejlett iparuk és technológiájuk ellenére sokáig  őrizték merev, kizárólag a tradíciókra alapozott  oktatásukat – éppenséggel a néhány évvel ezelőtti nagy földrengés és szökőár késztette új oktatási módszerek kipróbálására. Az úgynevezett Tohoku projekt keretében helyi vállalkozók segítenek 16-18 éves tanulókat a földrengés-szökőár-atomkatasztrófa utáni megújulásban, hogy meg tudjanak teremteni abban a térségben egy új, dinamikus világot. A katasztrófát átélt gyerekek és felnőttek együtt tanulnak, gondolkodnak, például egy szinte teljesen elpusztult kis halászfalu újjáépítésén, egy tengerparti kagylóvendéglő felvirágoztatásán, sőt, a kagylójuk erőteljesebb exportján is, azzal a szándékkal, hogy bevezessék a francia piacra. Mennyi izgalmas, új ismeret tárul fel a gyerekek számára ilyen módon! És nem a kötött, osztálytermi keretek között. Közösen kialakított üzleti tervek, reklám- és filmkészítés, speciális kommunikáció szolgálja nemcsak a helyi oktatás, a turizmus és a gasztronómia fellendítését, de a sérült lelkek gyógyítását is.

A Da Vinci-kód és a gyerekek

Kísérletező pedagógusok Magyarországon is vannak. Akad olyan magyartanárnő, aki például a gyerekek által kedvelt Da Vinci- kód nyomán térképet rajzolt együtt a tanulóival, és az egyes csoportok megoldandó feladatokat kaptak, hogy tovább tudjanak haladni a titok nyomában. Így játékosan történelmi, irodalomtörténeti, kultúrtörténeti ismereteket is elsajátíthattak.

Egy biológiatanárnő pedig a diákjaival együtt tervezte meg az órákat, figyelembe véve azt, hogy a gyerekek a mai világban mit élveznek, és mit unnak nagyon. Az ilyen kezdeményezést ’bottom up’, vagyis ’alulról felfelé’ innovációnak hívják. A tantestület néhány tanára gyakran beült az ilyen órákra, majd a tapasztalatokat megbeszélték, élménynaplót készítettek. A gyerekek által is megtervezett óráktól a közösség érdeklődőbb és aktívabb lett. Ilyen ’gyakorlatközösségekről’ beszél Etienne Wenger svájci neveléstudományi kutató is, amelyeknek nagy szerepük van az innovációk keletkezésében és terjesztésében.”

Felvetődött a gondolat, mi lenne, ha a tanulókat belehelyeznénk  mindennapi életük tapasztalatainak kontextusába? A tanulás is társas tevékenység, de olyan természetes az ember számára, mint az evés vagy az alvás, ugyanúgy nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz. E felfogás szerint a tanulásnak nem kellene egy elzárt külön intézményben, a többi helytől, időtől és tapasztalástól függetlenül zajlania.

Ázsiai galambok és hullámok

Az ázsiai gondolkodásmód ettől eltérő és ez az ottani oktatásfejlesztésben is érződik. A hagyományos ázsiai filozófia szerint a dolgok nem lineárisan haladnak előre, tudomásul kell venni, hogy közben ciklusok, körforgások és spirálok alakulnak ki. Ha valamit el akarunk érni, elengedhetetlen az okos, ravasz politizálás. És az ősi tanok szerint nagy jelentősége van a nyugodt várakozásnak is.

Ha a galambot szeretnéd megfogni, ne kapkodj utána. Csak nyújtsd ki a kezed, előbb-utóbb rászáll.

Sok ázsiai pedagógus pedig úgy gondolja, előbb alaposan meg kell ismerni a hullám természetét, csak azután lehet biztonsággal uralni és szörfözni rajta.

Két tudós: a holland Loet Leydesdorff és a Stanfordi Egyetem professzora, Henry Etzkowitz megteremtette az úgynevezett háromspirál elméletet. Ennek lényege, hogy mindenféle fejlesztés három alapvető tényezőn múlik: az egyetemeken folyó kutatómunkán, az üzleti szféra vállalkozásain és a kettejük kapcsolatát szabályozó közhatalmon. E három tényező dinamikus egymásra hatása és állandó átalakulása hozza létre a fejlődést. A finnek ezt az elméletet az oktatási rendszerükben is alkalmazták.

A finn csoda

Mitől lett nagy és világhírű a finn oktatás? A gyerekekre általában úgy tekintünk, mint, akinek mi, bölcsek ’nyújtjuk’ az oktatást. Ritkán jelennek meg partnerként. A finn iskolák egyebek között azért működnek jól, mert a gyerekektől egészen kicsi koruktól kezdve elvárják, hogy felelős módon viselkedjenek. Az iskolákban nyugalom van, a tanárok és a tanulók tisztelik egymást.  Andy Hargreaves neveléskutató vélekedése szerint általában két filozófia harcol egymással az „oktatási háborúban”.  Az egyik az oktatást bürokratikus üzemnek vagy piaci szolgáltatásnak tekinti. A másikat a humanista hagyomány és a gyerekek szeretete orientálja. Az előbbi a teljesítményt és a tesztekkel mérhető eredményességet hangsúlyozza, az utóbbi szerint viszont a kultúra és a gyerekek mindenoldalú fejlődése a fontos. Hargreaves szerint a finn iskola attól pazar, hogy megteremtette ennek az ötvözetét. Méghozzá úgy, hogy az utóbbi filozófiára épül, miközben maradéktalanul megvalósítja azt, amiért az előbbinek a hívei küzdenek. A finnek létrehozták a világ egyik legeredményesebb oktatási rendszerét, anélkül, hogy bármit is átvettek volna a mérhető teljesítményt követelők eszköztárából. Nemigen tesztelik a tanulókat, nem működtetnek állami ellenőrzési rendszereket, maximálisan megbíznak a pedagógusaikban, akiknek nagy szabadságot adnak, és akiktől nagy kreativitást várnak el.

Technológiai áttörés

A műszaki tudományok tudósai pedig hamar rájöttek az új információs és kommunikációs technológiában rejlő erőre. Azok az országok, amelyek a leghamarabb alkalmazták ezt az oktatási rendszerükben, óriási előnyre tettek szert.

Nagy informatikai vállalatbirodalmak tulajdonosai, mint, amilyen a Google, a Cisco, a HP vagy az Intel, mind jelentős oktatási programok kezdeményezői lettek. Részben az ő támogatásukkal alakult ki az a befektetői világ, amelyet az angolok a „jótékonysági kockázati tőke” kifejezéssel írnak le. Jórészt ezek a befektetők biztosították azokat a forrásokat, amelyek segítségével az elmúlt egy-két évtizedben világszerte oktatásipari vállalkozások ezrei jöttek létre.

A finnek kijelentették: az oktatás lesz, a mi új Nokiánk. És 2009-ben megalkották oktatási export- stratégiájukat. Egy fiatal finn szakember, Vesa Perälä Indiában járva egy tartományi oktatási vezetőtől azt hallotta: „okos tanulási rendszerekre” lenne szükség. Ekkor néhány társával céget alapított, ahol kifejlesztették a mesterséges intelligencián alapuló komplex oktatási rendszert, amelyet a felhő és az oktatás angol nevének összevonásából Claned-nek neveztek el. Egyébként a Grapho Game is az ő egyik vállalatának a terméke. Ez utóbbi applikációt odahaza a diszlexiás gyerekek olvasásának megsegítésére használták, továbbfejlesztett változatával már az afrikai gyerekeket tanítják olvasni. Mert megy a harc Afrikáért az angolok, az amerikaiak, a kínaiak és a finnek között. Hiszen ha valami újat akarunk belecsöpögtetni egy rendszerbe, először meg kell nézni, melyik rétege az, amely a legjobban felszívja. És az oktatásnál a ’legszárazabb’ nyilvánvalóan Afrika. Az angolok helyben vannak, hiszen volt gyarmataikról van szó, viszont az amerikaiaké a Világbank a nagy fejlesztő programokkal, a kínaiak meg a fejlett ázsiai oktatást hozhatják. Sokan úgy gondolják, a finnek csak kisegerek az elefántok lábánál. Viszont övék az oktatási márkanév.

Sivatagból Utópiába

Érdekes megfigyelni, hogy a legmodernebb, oktatást segítő technológia hogyan hatol be a legelmaradottabb, fejlődésben lévő régiókba. Egy afrikai falusi iskolában tabletekkel vagy okostelefonokkal sokkal hamarabb tanulnak meg olvasni a gyerekek, mint a hagyományos módszerekkel. Mert sokszor nincs rendes ivóvíz, vagy lakóhely a környéken, de az emberek kezében ott van az okostelefon. Annak segítségével fizetnek bankszolgáltatások híján, vagy a megbízhatatlan tömegközlekedés mellett, az segít eljutni valakinek egyik helyről a másikra. Igen elterjedt az angol Bridge magániskolahálózat az afrikai falvakban. Szuper technikával dolgozó, minden tanári mozzanatot előre kijelölő, standardizált program, amely kiküszöböli, ha gyenge, mondjuk fantáziátlan a pedagógus, hiszen csak követnie kell az okosrendszer utasításait. Sokan szeretik, támogatják, mások ellenzik ezt a módszert, mert kihagyja a tanár személyiségét és az egyes gyerekek speciális igényeivel, aktuális állapotával sem törődik.

Vannak viszont úgynevezett ’Samsung Solar Powered Internet School’ buszok, vagyis guruló iskolák, amelyekben ugyan tabletek állnak a tanulók rendelkezésére, és a tanár mögött is okos tábla van, de az egészben a személyes részvétel és a szuper technika által nyújtott közös felfedezéssel nyert öröm a lényeg. Amikor egy földrajzóráról kijönnek a gyerekeknek, hosszú ideig csak a csillagokon és bolygókon jár az eszük, akkora élményt jelent számukra egy ilyen óra.

Léteznek az Európai Unió által támogatott programok is. Egy European Schoolnet nevű hálózat megalkotta ’a jövő iskolai laboratóriumát’ (Future Classroom Lab-FCL) Hat egymásba nyíló, egymásba fonódó teret hoztak létre. Mindegyiket a saját funkciójának megfelelően bútorozták be, és a megfelelő technikai eszközökkel szerelték fel. Az első tér arra jó, hogy ott a gyerekek kísérleteket folytassanak. A második arra, hogy valamit megalkossanak. A harmadik azt teszi lehetővé, hogy a megalkotott dolgokat egymással megosszák, a negyedik pedig ezek megvitatását támogatja. Az ötödik teret prezentálásra lehet használni, és a hatodikat – amely leginkább hasonlít egy osztályteremre – az interakcióknak szentelték. Ez a komplexum, amellett, hogy rengeteg képességet fejleszt, megtanítja a gyerekeket az együttműködésre is, és arra, hogyan tudják a produktumaikat bemutatni, hogyan képesek érvelni, vitázni,  a teljesítményeket értékelni is.

A jövő nyilvánvalóan az, hogy a legkorszerűbb technológiát, a mesterséges intelligenciát a világ valamennyi országában felhasználják majd az oktatásban is. Ez a folyamat azonban nem lehet öncélú. Hiszen nemcsak technológiai, hanem egyebek mellett szociológiai és pszichológiai kérdés is. Ameddig a tanárok nem érzik jól magukat a gépek társaságában, ameddig nincsenek megfelelően felkészítve, nem örömmel és kreatívan használják, addig az ilyen innovációt nem lehet bevezetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close