A halálunk után egyes gének aktiválódnak az agyunkban

A természet ellentámadása – Jun Gildzsung kiállítása a Koreai Kulturális Központ virtuális galériájában
2021-03-30
Mérnök szeretne lenni Magyarország legnépszerűbb pénzügyi versenyének idei győztese
2021-03-30

A halálunk után egyes gének aktiválódnak az agyunkban

Eddig úgy gondoltuk, hogy halálunk után mindenféle aktivitás megszűnik az agyunkban. Egy amerikai kutatócsoport viszont érdekes új megfigyeléseket tett: bizonyos gének nemhogy aktívak maradnak a halál után, de még fokozzák is aktivitásukat.

Talán sokaknak megvan még a népszerű zombis sorozat, a The Walking Dead első évadának egyik kulcsjelenete, amikor a gondterhelt tudós bemutatja, hogyan indul újra az élőhalottak agya a halál után. Bár ez a jelenet tudományos szempontból nyilvánvalóan teljesen nonszensz, a University of Illinoisban működő NeuroRepository kutatói most mégis leírtak egy sor olyan, általuk „zombi génnek” nevezett gént, amelyek a halál után fokozzák aktivitásukat az agyban. Ezek szerint mégis van valami alapja az élőhalottas teóriának?

Nem az idegsejtek élednek fel, csak az agy „immunsejtjei”

Mielőtt bárki elkezdene felkészülni a posztapokaliptikus túlélő-üzemmódra: közel sem erről van szó. A kutatók által leírt „zombi gének” csak egy speciális sejttípusban, az úgynevezett gliasejtekben fejeződnek ki. Bár az átlagember viszonylag ritkán hall róluk, a gliasejtek számukat tekintve legalább annyian vannak az idegrendszerben, mint az idegsejtek – sőt egyes korábbi becslések szerint akár tízszer annyian.

Nyúlványos gliasejtek a halott agyszövetben. Forrás: Dr. Jeffrey Loeb/UIC

A gliasejtek tulajdonképpen az idegsejtek mellett az idegrendszer legfőbb sejttípusai, melyek nagyon fontos szerepet játszanak többek között az idegszövet fenntartásában, az idegsejtek táplálásában és az agy saját „immunrendszerének” létrehozásában. Jelen tudásunk szerint a „hagyományos” idegi folyamatokban közvetlenül nem vesznek részt, az idegsejtekre jellemző elektromos aktivitás a gliasejtekben nem figyelhető meg.

A gliasejtek több csoportra oszthatók, ezek közül a „zombi génes” tanulmány kettőt emel ki: az asztrogliákat és a mikrogliákat. Előbbiek egyik legfontosabb feladata, hogy megfelelő kémiai közeget biztosítsanak az idegsejteknek, illetve az agyszövet vérellátásának szabályozásában is részt vesznek, utóbbiak pedig afféle idegrendszeri „immunsejtekként” működnek.

Ki akarják takarítani a halált

A kutatás kiindulópontja az volt, hogy friss  – néhány órás – agyszövetminták vizsgálata során arra lettek figyelmesek, hogy azokban a génaktivitás jelentősen eltér a korábban vizsgált posztmortem (halál utáni) mintáktól. Ezeket a posztmortem mintákat ugyanis gyakran akár 12-24 órával a halál után vizsgálják csak – ráadásul ezeket általában hűtve tárolják. Hogy kiderítsék, miért különböznek ennyire a friss minták a postmortem mintáktól, az amerikai kutatók új megközelítést alkalmaztak.

A friss agyszövetmintákat szobahőmérsékleten tárolták 24 órán keresztül – ezzel tulajdonképpen a természetes klinikai halál utáni folyamatokat utánozták. Ezalatt az idő alatt pedig rendszeresen mintát vettek belőlük és megmérték a génaktivitást. Az első megfigyelésük egyáltalán nem volt meglepő: az agyi aktivitáshoz, a gondolkodáshoz és a memóriafolyamatokhoz köthető gének a halál után „kikapcsoltak”, aktivitásuk drasztikusan és gyorsan csökkent.

Ezzel szemben a gliasejtekre jellemző gének aktivitása a halál után növekedésnek indult. Valójában ez sem volt annyira meglepő, mint amennyire elsőre hangzik. Dr. Jeffrey Loeb, a kutatás vezetője elmondta, hogy

ezek a sejtek általában különböző sérülések, agyvérzés vagy oxigénhiány esetén aktiválódnak, feladatuk, hogy feltakarítsanak a sérülés helyén.

Dr. Jeffrey Loeb, a kutatás vezetője. Forrás: Jenny Fontaine/UIC

Egy idő után a zombisejt is kifogy az energiából

Úgy tűnik tehát, hogy „egyszerűen” arról van szó, hogy ezek a sejtek a halált úgy értelmezik, mint egy megoldandó feladat. Mivel ilyenkor drasztikusan megváltozik az agy kémiai környezete, illetve értelemszerűen megszűnik az oxigénellátás, a sejtek csak teszik a dolgukat: megpróbálnak rendet tenni és életben tartani maguk körül az agyszövetet. Természetesen ez sem tart örökké, hiszen idővel ők is kifogynak az energiából és a bomlási folyamatok átveszik az irányítást – az agy végleg meghal.

Mielőtt bárki messzemenő következtetéseket vonna le az itt elmondottakból, sajnos a kutatók eredményei egyáltalán nem segítenek hozzá minket a halottak feltámasztásához. Ugyanakkor kutatási szempontból nagyon fontosak ezek az eredmények. A legtöbb emberi agyszövetmintán végzett kísérlet ugyanis pontosan ilyen posztmortem mintákon zajlik. Ezek az eredmények pedig rávilágítanak arra, hogy ezekben a mintákban a halál után is komoly változások mehetnek végbe, amit figyelembe kell venni, amikor az ilyen kutatásokat értelmezzük.

(Nyitókép forrása: Image Ten/Kobal/REX Shutterstock)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close