A honfoglalók nem pusztaságba érkeztek – árulják el a pollenek

Jobb, ha felkészülünk! – Megdöbbentő összefüggést mutattak ki a klímaváltozás és a neurológiai betegségek között
2023-05-23
Védett állat okoz hatalmas pusztítást a hazai földeken
2023-05-24
Show all

A honfoglalók nem pusztaságba érkeztek – árulják el a pollenek

Mit jelez számunkra a talajrétegekben, természetes vizek üledékében lerakódott hajdani növények pollenje? A palinológia (pollenanalízis) nemcsak a múltbeli klímaváltozásokról ad hírt, de a hajdani emberi népesség életmódjáról is. Képet kaphatunk a pollenek segítségével arról, hogy miképpen használták hajdani lakosok a rendelkezésükre álló tájat, miket termesztettek, hogyan éltek. A Kárpát medence növényzetének honfoglaláskori és azelőtti változásairól Magyar Enikő, az ELTE TTK Környezet-és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára tájékoztatja a tudas.hu-t.

Magyari Enikő

Magyari Enikő
Forrás: ELTE

Mivel foglalkozik az ön által művelt tudomány?

Élővizek, főként tavak üledékeit vizsgálja, hogy múltbeli növény-, és élőlénytársulásokat kutasson fel. Mielőtt megkérdezné, hogy az mire jó, elmondom, hogy több száz-, vagy több ezer évre visszamenőleg ki lehet mutatni: a vizsgált tájon egy bizonyos időpontban, vagy korszakban milyen volt az adott táj növényzete, hőmérséklete, vízgazdasága és még sok, hasonló földrajzi, meteorológiai jellegzetessége. A palinológia rengeteg érdekessége közül hadd emeljek ki egyet: a globális felmelegedés következtében a sarki vizekben (de trópusiakban is!) a megváltozó környezeti feltételekre a leggyorsabban a kék algák reagálnak. A vizsgálatok megmutatják, hogy melyik kék alga csoport mikor kezdett el a múltban terjedni, mikor vált dominánssá.

A Kárpát medence közepe nem volt sivár pusztaság

És ez miért fontos?

Az algákban található cyanobaktériumok nagyrésze olyan mérgeket termel, amelyek jelentősen átalakítják az adott vizek élővilágát és ez a globális felmelegedés következtében jelentősen gyorsul, s alkalmasint nemkívánatos változásokat is létrehozhat. Hatással van az adott élővíz élővilágára és az emberre is.

Vissza tudunk-e nézni egy ezer évvel ezelőtti, Kárpát-medencei állapotra ezzel a vizsgálati módszerrel?

Természetesen vissza. Ugyanakkor DNS-alapú algacsoport-meghatározást tavi üledékekben Magyarországon még nem végeztek, Olasz, francia, spanyol kutatók már évtizedek óta végeznek pigment-vizsgálatokat, nálunk viszont csak három kutató foglalkozik vele. Viszont ezeknek a vizeknek az üledékét mindenképpen fel szeretnénk használni, hogy kutatásainkkal olyan időtartományba nyúljunk vissza, amelyről már nincsenek írott forrásaink és mért adataink.

Meg lehetne például mondani, hogy a honfoglalás és az államalapítás közti évszázadban milyenek lehettek a mezőgazdasági, erdei, sztyeppei viszonyok és hogy mi mindenre lehet visszakövetkeztetni ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével.

Természetesen rekonstruálni lehet a hajdani vegetációt.

Vissza lehet például következtetni, hogy a különböző változásokat okozó, például az erdőket kiirtó, a szántóföldeket és legelőket kialakító emberek hogyan éltek, mit csináltak?

Igen, sőt azt is meg lehet állapítani, hogy mit termesztettek, de helyenként az egyes tevékenységek intenzitásának mértéke is megmutatkozik. Egy nemrégiben lefolytatott vizsgálat eredményei például azt mutatják, hogy a Kiskunságban az avar-, és későavar korban volt a legmagasabb a gabonapollenek aránya.

Mit termesztettek az ott élő emberek?

A pollenekből az derült ki, hogy: búzát, rozst és kölest. Tegyem hozzá: a gabonáknak aránylag kicsi a pollentermelésük. Ennek ellenére az is megállapítható volt, hogy többféle búzafajt termesztettek.

Ez azt is jelentheti, hogy a Kárpát-medencében már a honfoglalás előtt is volt búzatermesztés?

Amikor a honfoglalók megérkeznek, az arra alkalmas területeken már jelentős mezőgazdasági tevékenység folyt.

Akkor tévhit, hogy a Kárpát-medence középső tájai, s főként a Dunától keletre fekvő területek a római kortól kezdve sivár, ember-nem-lakta földek voltak?

Igen, teljesen az.

Az erdőket már az avarok is irtották, de a magyarok folytatták

Nézzünk példát a honfoglalás-korból. Mondjuk a Bodrogközi, jelentős fejedelmi központra utaló temetkezések környékéről.

Pontosan onnan nincs értékelhető adatunk, de a közelében, kissé délebbre, délnyugatra található Polgár, Tiszagyulaháza térsége, ahonnan igen. Periodikus erdőirtásokat látni, de a nem is kismértékű erdőirtás jóval korábban megindult.

Milyen fák nyomai csökkenek, vagyis melyeket irtják?

Elsősorban a tölgyet és a gyertyánt, ugyanakkor a mogyoró mennyisége növekszik. Az előbbi kettőt tűzifának is használták, a mogyorót nem, mert például sokkal alkalmasabb vesszőfonadék, kerítés elkészítésére.

Lehet-e visszakövetkeztetni a fák és egyéb növények elterjedéséből, sűrűségéből, szaporaságából, az időjárás alakulására, változására?

Ezzel vigyázni kell, mert több ezer éves áttekintésben az erdőterületek drasztikus változása gyakran erőteljes erdőirtások következménye. Az erdőterületek csökkenésének jelei emberi beavatkozásra utalnak. A pollen-összetétel változása csak abban az esetben alkalmas a klíma rekonstrukciójára, ha nem történik emberi behatás. Például, ha ilyen esetben a bükk pollenje nő, a gyertyáné pedig csökken, akkor azt jelzi, hogy klímaváltozás, hőmérséklet-változás, mégpedig lehűlés történt.

A honfoglalás, illetve a megelőző néhányszáz év során mi történhetett?

Vannak olyan jelzések, például mikropernye nyomok, amelyek egyértelműen emberi beavatkozásra utalnak. Amikor a honfoglalók megérkeznek a Kárpát-medencébe, akkor olyan területet találnak, amelyen vagy már jelentős erdőirtások voltak, vagy a korábbi irtások helyén, afféle hullámzó módon regenerációs folyamatok indultak el. A honfoglalók egy körülbelül közepesen erdős tájba érkeztek. Az Alföldön például az avarok már részint legelőket, részint kalászos termőterületeket alakítottak ki és emiatt jelentős erdőket irtottak ki. A Kárpát-medence vaskori népessége kezdett hozzá erőteljesen az erdőirtáshoz és akár a hunok, akár az avarok, akár a magyarok uralták a medence középső részét, mind-mind hozzátette (vagy inkább elvette) a maga részét a nagy kiterjedésű alföldi erdőségekből. Ez lassan, de biztosan fokozódott az Árpád-korban. A letelepült, szántóföldi mezőgazdasági művelést folytató magyarság pedig a XVI. századra végleg kialakította az Alföld mai kinézetét.

Virágok és magyarok

Vagyis nem a törökök intézték el az Alföldet, ahogy az az iskolai tankönyvekben áll?

Nem bizony: mi magunk. Illetve elődeink. Az sem áll, hogy a Kárpát-medence központi területei időnként elnéptelenedett pusztasággá váltak. Ez teljesen hamis álláspont, vagy következtetés, amely azon alapul, hogy adott korban az adott helyen nem találnak településnyomokat. Ami természetes, hiszen a nomád állattenyésztők és földművelők nem építettek maguknak településeket. És ha ez a felismerés nem volna elég, akkor minderre a tévhitre a palinológia mérései alaposan cáfolnak. A pollen-diagrammok ugyanis elárulják, hogy a lakosság korábban nem látott mértékben kezd legeltetni és erdőt irtani. Akkor mégiscsak éltek ott emberek, nyilván nem is kevesen.

Van-e olyan markáns változás, ami csak a honfoglalók megjelenéséhez köthető a Kárpát-medencében?

A korábbi állapothoz képest ilyesmi nem figyelhető meg. Legfeljebb a lágyszárú növények, így a virágok arányában látunk növekedést.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.