A horkolás nagyon veszélyes is lehet – Tenni kell és lehet is ellene

Sokan a párkapcsolati intimitás károsodásában látják a horkolás fő veszélyét, ami nem lebecsülendő, de sajnos vannak ennél nagyobb veszélyei is. Sztrók, cukorbetegség, elbutulás, depresszió vagy épp a jogosítvány elvesztése – ezek is benne vannak a kalapban. Pedig még az étrendünkkel is tudjuk befolyásolni ezt a kellemetlen tünetet.

Tudja Ön, mit tartanak a statisztikák alapján a súlyos közlekedési balesetek második leggyakoribb okának?

Egy olyan tünetekkel járó betegséget, amelyek miatt nem szoktunk orvoshoz menni.

Pedig ahogy a téma egyik legavatottabb szakértője, Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének professzora írta több tudományos közleményében is:

a felnőtt lakosság igen jelentős részét érintő, súlyos szövődményekkel járó, a betegek életminőségét és halálozását nagymértékben rontó, kiemelt fontosságú kórkép.

A neve túl hosszú, így leginkább rövidítve említik: OSAS. A teljes neve obstruktív (azaz a legutak elzáródásával járó) alvási apnoé (légzésleállási) szindróma. Ez a leggyakoribb alvás alatti légzészavar. Mivel a szervezet nem jut elég oxigénhez miatta, rengeteg további betegség is kiindul belőle. Amiatt pedig, hogy az érintett nem tudja jól kialudni magát, másnap elbóbiskolhat a volánnál.

Torzsa doktor szerint 15 felnőtt közül háromnak enyhe fokú, egynek pedig súlyos apnoéja van. Az Európai Pulmonológiai Társaság becslései szerint világszerte közel egymilliárd ember szenved obstruktív alvási apnoéban.

A torok izmai a bűnösek

2015 márciusa óta a jogosítvány meghosszabbítása is csak úgy lehetséges – amennyiben fennállnak valakinél az OSAS tünetei –, hogy alvászavar-szűrővizsgálatot végeznek. A rendelet úgy fogalmaz, hogy ilyen esetben a jogosítvány-hosszabbítást kérelmezők számára javasolni kell, hogy a szakorvosi vizsgálat lefolytatásáig tartózkodjanak a vezetéstől. Ha a szűrés kimutatja a bajt, további műszeres alvásvizsgálatok következnek, illetve szakorvos által meghatározott és felügyelt terápia. A kivizsgálás, a terápia beállítása és hatékonyságának igazolása – csak ilyen igazolás birtokában kaphatjuk meg a jogosítványt – akár hónapokat is igénybe vehet.

Az autóvezetés kényszerű szüneteltetése kétségkívül kellemetlen, de van ennél rosszabb is. Az igaz, hogy a kórkép gyanúját elsősorban a hangos, légzésszünetekkel járó horkolás veti fel, de emiatt kevesen fordulnak orvoshoz.

Csakhogy a légzésben beállt változás és az ebből következő oxigénhiány számos kóros folyamatot indít el a szervezetben, beleértve az érrendszeri gyulladást és az anyagcsere-folyamatok változásait. Ezeknek pedig következményei vannak. Hogy csak a legfélelmetesebbeket említsem: magas vérnyomás, sztrók (szélütés), szívinfarktus, sokféle érrendszeri betegség, demencia, 2-es típusú cukorbetegség, elhízás. Romlik a memória és a szexuális teljesítőképesség. Sajnos egyre több a bizonyíték a az OSAS és a depresszió, szorongás és egyéb hangulatzavarok közötti szoros kapcsolatra is.

Az alvási apnoét és a horkolást a torok izmai okozhatják. Ha ezek az izmok éjszaka túlságosan ellazulnak, rezegnek légzés közben – ez okozza a horkolást. Az izmok akár annyira is ellazulhatnak, hogy teljesen elzárják a légutakat. Ez okozza az alvási apnoét.

Horkolástól mentális beszűkülés

A hangos horkolás, a legalább tíz másodperces légzési szünetek (alvás közben), illetve a nappali aluszékonyság az a három fő tünet, amit észlelve mindenképp keressük fel a háziorvost – hangsúlyozza Torzsa doktor. Mert a szövődményként jelentkező betegségek kezeléssel még súlyos OSAS esetén is megelőzhetők. A kivizsgáláshoz alkalmazott, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálat sem megterhelő. Bernát István doktor és munkacsoportja (Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Alvásdiagnosztikai Centrum) nemrég publikált tanulmányából kiderült, hogy a folyamatos alvásszerkezet megtörése már önmagában is jelentős – műszeresen igazolható – zavart tud okozni másnap az agyműködésben.

Ahogy ők fogalmaznak: csökken a mentális rugalmasság. Lehet, hogy a balesetekhez nem is kell elaludni a volánnál, elég, ha a reagálóképesség romlik.

Sajnos a mentális rugalmasság beszűkülése már késői jel, ahol a kezelés hatásossága, a visszafordíthatóság esélye korlátozott. Ennél sokkal korábban kellene reagálnunk, már egészen jelentéktelen tüneteknél, ami – lássuk be – napjainkban nem igazán életszerű. De akkor mit tehetünk magunkért?

A kezelés magában foglalja az életmód-változtatásokat, például a testmozgás és az étrend révén történő súlycsökkentést. Az Európai Pulmonológiai Társaság szakfolyóiratában február végén tették közzé annak a vizsgálatnak az eredményeit, amely azt elemezte (több mint 14 ezer ember bevonásával), mit érhetünk el ezen a téren táplálkozással. A tanulmány megállapította, hogy az egészséges, növényi alapú étrendet leginkább betartó emberek 19 százalékkal csökkentették az OSAS kockázatát, és a vegetáriánus étrendet tartók körében is jelentősen csökkent a kockázat. Viszont az egészségtelen étrend jelentősen, 22 százalékkal növelheti az OSAS kockázatát.

Orrmaszk tartós használatra

Az egészségtelen növényi étrend összetevőit már ismerjük, hiszen számos problémával összefüggésbe hozták már ezeket: a finomított gabonafélék, a magas cukor- és sótartalom, valamint az erősen feldolgozott élelmiszerek. Az egészséges étrendi összetevők is ismertek már (omega-3 zsírsavakat, különösen az EPA-t és a DHA-t tartalmazó halak, növények), itt nem célunk felsorolni ezeket.

A testmozgás is kiválóan tudja módosítani az alvási apnoe tüneteit. A szakemberek általában három csoportra osztják ezeket: vannak a légzőizmokat, a nyelvet, garatot erősítő gyakorlatok, vannak légzőgyakorlatok, és végül az általános testmozgás, amelyet, ha rendszeresen végzünk, csökkenti az alvási apnoe kockázatát. Aki túlsúlyos, annak a fogyás is sokat segíthet az OSAS enyhítésében.

Gyógyszere nincs ennek a tünetegyüttesnek. A korábban már említett „szakorvos által meghatározott és felügyelt terápia” elsősorban műszeres (nem műtéti) beavatkozást jelent. Ennek is hosszú neve van, így ezt is rövidítve, az angol kifejezésből képzett betűszóval említik: CPAP (continuous positive airway pressure, azaz folyamatos pozitív légúti nyomás).

Ennek során speciális anyagból készült orrmaszkon át egy éjjeli szekrényre helyezhető készülék úgy pumpál levegőt a légutainkba, hogy az elernyedő izmaink ne tudják elzárni az útját. A légzés így alvás alatt is akadálymentes lesz, az alvás pedig zavartalan. Azzal, hogy megszűnnek az éjszakai légzéskimaradások, a beteg kipihent lesz, a szövődmények kockázata erősen csökken. A horkolás helyett a partner csak a CPAP-készülék motorjának zaját hallja. Sajnos a betegséget ez a módszer sem gyógyítja meg, így a készüléket tartósan kell használni.

Végül még egy kérdés: vajon maguk a családorvosok mennyire ismerik ezt a kórképet? Torzsa doktor erre is kíváncsi volt, ezért munkacsoportja kérdőívet dolgozott ki gyakorló magyar családorvosok OSAS-sal kapcsolatos ismereteinek felmérésére. A felmérést eddig háromszor végezték el az évek során.

Az orvosok a lehetséges 18 pontból 2008-ban átlagosan 12,1, 2017-ben 12,8, 2023-ban pedig 14,0 pontot értek el. Ez tehát egy olyan kórkép, amivel még mindkét félnek dolga van.