Magyarországról nézve az amerikai-orosz konfliktus tűnik erősebbnek, de az üzleti életben az amerikai-kínai versenyfutás sokkal meghatározóbb. Jól bizonyítja ezt a kínai hátterű TikTok sztorija is. Az Egyesült Államok a betiltását tervezi, mert nemzetbiztonsági kockázatot lát benne, mire mind a TikTok, mind az ellene szervezkedők hatalmas költségvetéssel bizonygatnak valamit. Előbbiek azt, hogy a TikTok szuper fontos az amerikai gazdaságnak, utóbbiak azt, hogy minden eszközzel harcolni kell ellene. Mindkét oldalon dollármilliárdos, Harvardon végzett szuperkoponyák sorakoztak fel.
A TikTok, vagy ahogy Kínában nevezik, a Douyin a kínai ByteDance internetes cég tulajdonában lévő videós platform, amit a magyarok is, legalábbis a fiatalok mindenképpen, jól ismernek. A cég rövid formátumú videókat tárol és tesz elérhetővé, vagyis valójában egy platformot működtet, ahová a felhasználók küldhetnek be videókat, amelyek időtartama három másodperctől, tíz percig terjedhet.
Van itt minden, sport, utazás, politika, receptek, és persze a folyamatosan érkező vádak szerint fake news, propaganda, prostitúció, csalás, visszaélés. Mivel a kínai TikTok egyre népszerűbb a nyugati világban, van egy régóta ismert nagyobbrészt amerikai, kisebbrészt nyugat-európai gyanú is, hogy Kína adatgyűjtésre, kémkedésre is használja azt a platformot, amire nyugati emberek és cégek maguktól rengeteg információt feltöltenek.
Támadás
Az amerikai Kongresszus ezért elhatározta, hogy a TikTok csak akkor maradhat az Egyesült Államokban, ha a kínai ByteDance hat hónapon belül eladja – így szól az amerikai törvényhozás döntése.
Mindezt a republikánusok és demokraták is támogatták. Ugyanakkor Donald Trump republikánus elnökjelölt elkezdte szidni ezt a döntést, ő ugyanis annyira rühelli Mark Zuckerberg Facebook (Meta) vezért, hogy mindent megtenne azért, hogy ne javítsa az ő versenyhelyzetét. Vagyis ne segítsen egy versenytárs eltakarításában, így ő azt jelezte, hogy akár meg is venné a TikTokot. Maga a cég pedig kutatást rendelt meg, amiben azt bizonygatja, hogy az amerikai kis- és középvállalkozások számára a TikTok az egyik leghatékonyabb platform, hogy azok eljuttassák üzeneteiket a fogyasztókhoz. Igen ám, de az ellenoldal is erősített, igazi nagyágyúk álltak be a Kína elleni hadjáratba.
Csodaszer, vagy ármány?
A TikTok mindenesetre a Yahoo cikke szerint az Oxford Economics tanulmányának a segítségével kimutatta, hogy pusztán a léte 24,2 milliárd dolláros pozitív hatást fejtett ki tavaly az Egyesült Államok GDP-jére. A kutatás azzal érvelt, hogy amennyiben nem sikerül megakadályozni a platform egyesült államokbeli betiltását, akkor az amerikai cégek, elsősorban az élelmiszeripari kisvállalkozások elesnek attól a platformtól, amely az egyik leghatékonyabb eszköz volt számukra arra, hogy a termékeiket megismertessék a közvéleménnyel.
A TikTok most arra kérte a felhasználóit, hogy hívják fel a képviselőiket, ágáljanak a döntés ellen. Nem kevés emberről van szó, 170 millió aktív felhasználóról és több mint 7 millió vállalkozásról.
A törvényhozók egyelőre hajthatatlanok, azzal érveltek, hogy az alkalmazás kínai kapcsolatai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, vagyis a kínai állam, a kínai szolgálatok visszaélnek az alkalmazással nyert adatokkal.
Amerikai meghallgatás
Hiába ment el Shou Zi Chew, a TikTok vezérigazgatója is az Egyesült Államokba, és a kongresszusi vallomásában határozottan tagadta, hogy a Kínai Kommunista Pártnak bármilyen befolyása lenne a cégre, ez sem győzte meg a honatyákat. Pedig a menedzser igazi sztár, ő is és a felesége is a Harvardon végzett, hatalmas cégeknél (a Goldman Sachs befektetései banknál, illetve a Xiamoi telefoncégnél volt vezető), mielőtt a TikTok vezére lett, a 2024. március 14-i meghallgatásán nem győzte meg a John Fetterman szenátor vezette bizottságot.
A TikTok azonban nem hagyja magát, a közelmúltban 2,1 millió dolláros reklámkampányt indított az intézkedés ellen, televíziós hirdetéseket foglalt be öt kulcsfontosságú, úgynevezett csatatér-államban, ahol a demokraták és a republikánusok versenyfutása kiélezett. A TikTok megbízásából készült gazdasági kutatás amúgy 12 ágazatban elemezte a platform hatását, és megjegyezte, hogy a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „üzletük sikerének jelentős részét” a TikToknak tulajdonítja, a kutatók pedig mindezt úgy számszerűsítették, hogy a vállalat 224 ezer munkahelyet teremtett a bemutatott ágazatokban.
Válasz a túloldalról
Csakhogy a TikTok ellenfelei sem gyengék. Az ellenoldaln, élén Mike Pence volt alelnökkel, szintén elindított egy saját reklámkampányt, és az úgynevezett Advancing American Freedom, vagyis Pence konzervatív jogvédő csoportja szintén hatalmas összeget (nagyságrendileg ugyancsak 2 millió dollárt) szánt arra, hogy Nevadában, Montanában, Wisconsinban, Pennsylvaniában, Ohióban és Washington DC-ben a kínaiakat ekézze.
Mike Pence nevét már említettük, de a TikTok elleni támadásban nincs egyedül. Egy olyan elképesztő hatalmú ember is beszállt, akire szintén érdemes odafigyelni. Keith Rabois dollármilliárdos üzletember, kockázati befektető már régóta saját fundjával foglalatoskodik, de elképesztő, hogy korábban mi mindenben volt benne. Keith Rabois ugyanis a PayPal, a LinkedIn, a Slide, a YouTube, az Airbnb és a Square korai szakaszában volt startup invesztor, de még ezeken kívül is több nagy, itthon kevésbé ismert amerikai informatikai cég kezdeti szakaszában volt befektető.
Amúgy ellentmondásos figura, volt homofób ügye (egy homoszexuális egyetemi professzor ellen tüntettek a szólás szabadságának a nevében), vádolták munkahelyi zaklatással, de mivel ő, a republikánusok egyik legnagyobb anyagi támogatója, azért volt annak súlya, hogy most bejelentette, hogy a jövőbeli támogatását a TikTok betiltásához köti.
A kockázati befektető szerint, amennyiben a republikánusok nem tartanak ki a TikTok megregulázása mellett, akkor ő felhagy a támogatással, ennek fényében különösen érdekes, hogy a megtámogatott párt legfontosabb politikusa, Donald Trump elnökjelölt viszont kijelentette, hogy nem támogatja a tervezetet. Ő ugyanis korábban annyira szembefordult, a szerinte demokrata buborékban élő, őt magát rendre megregulázó amerikai közösségi oldalakkal, hogy mindenkit segítene, aki nem a Facebook, vagy nem a Twitter (X).
Kína-fóbia
A helyzet tehát nem is annyira egyszerű. az Egyesült Államokban van egyfajta konszenzusos Kína-fóbia, amelynek a valódi oka vélhetően az, hogy az USA korábban „elaludt” és a globalizációs munkamegosztás révén túlságosan is hagyta megerősödni a nagy vetélytársat a világ legnagyobb gazdasága címért folytatott versenyben.
Természetesen az amerikai támadások oka mindig valami morális elem, Kínában nincsen demokrácia, Kína fenyegeti Tajvant, Kína szabadalmakat lop, vagy elnyomja a muzulmán ujgurokat, nem tiszteli az emberi jogokat, de azért érezhető az a rivalizálás is, hogy Kína ellen akkor is fel kell lépni, ha annak nem valós az oka. Hiszen természetesen a TikTok hatalmas adatvagyonon ül, rengeteg információt birtokol, ami lehet nemzetbiztonsági kockázat. De akkor hogyan érvelhető az, hogy más országokban pedig működik a Facebook, az Uber, a Bookig.com, ezek a nyugati hátterű platformok nem tudnak ugyanúgy sokat a felhasználók családjáról hobbijáról életéről, utazási szokásairól?
