A kertészkedés alapjai – magaságyás, palánta, komposztálás – Mutatjuk a részleteket

Budapest nyerte az EU Európai Mobilitási Hét díját
2024-03-15
Az EU elítélte Oroszországot Navalnij halála miatt
2024-03-15
Show all

A kertészkedés alapjai – magaságyás, palánta, komposztálás – Mutatjuk a részleteket

Az ökológiai szempontokat figyelembe véve – természetközeli módszerekkel – sokat segíthetünk kertünk élőlényeinek. Okos megoldásokkal fáradtságot, időt és pénzt is spórolhatunk, miközben óvjuk a környezetünket.

A lelkes hobbikertész télen sem pihen. Míg a kert téli álmot alszik, gazdájának már a kora tavaszi teendők körül járnak a gondolatai. Fejben már kertészkedik, hiszen hamarosan ásót-lapátot ragad, és kialakítja az első ágyásokat.

Márciusban felébred a természet, és a csípős hajnalok után a déli órákban már jól esik egy kis testmozgás a kertben. Örvendetes tény, hogy egyre többen fedezik fel maguknak a kertészkedés áldásos hatását.

Már egy-két tő balkonparadicsom, vagy tenyérnyi virágoskert a társasház mellett sok örömet és sikerélményt nyújthat a hobbikertésznek. Ráadásul a testünket edzésben tarthatjuk, és az elménket is pallérozhatjuk a kertészkedés közben felmerülő problémák megoldása során.

Kényelmes megoldás a magaságyás

Magaságyás

Az első ágyások kialakításakor néhány egyszerű megoldással könnyebbé tehetjük a munkánkat. Készíthetünk speciális magaságyást, mely amellett, hogy hasznos, a kert különleges díszévé válhat.

Számos haszna van a látványos magaságyásnak. Az építmény magasabb pereme megakadályozza, hogy a házikedvencek, kutyák és macskák letapossák a palántákat. Az emelt ágyás a csigák ellen is kiváló megoldás, a kártevők nem tudnak feljutni a növényekhez. A „csigaelhárító” hatást fokozhatjuk, ha a peremek szélére néhány centiméter széles, visszahajló lemezeket erősítünk.

Amennyiben a kertünk talaja gyengébb minőségű, komoly munkával és plusz kiadással járna, hogy növénytermesztésre alkalmassá tegyük, feljavítsuk. A magaságyásba olyan talajt (és komposztot) tölthetünk, amely tápanyagokban, szereves anyagokban gazdagabb. A komposzt földhöz keverésével szebb, egészségesebb növényeket termeszthetünk.

Magaságyás

Emelt ágyások többféle anyagból, számtalan méretben készülnek, kertünk adottságai mellett csupán a fantáziánk és a pénztárcánk szabhat határt a megépítésének. Újrahasznosított anyagokból olcsón megszerkeszthető az ágyás.

Kimustrált raklapokból, vagy bontott téglákból, esetleg az építkezés során fel nem használt deszkákból látványos és praktikus magaságyást építhetünk. A hagyományokat kedvelő hobbikertészek az évszázados, fűzfavesszőből font kerítésekhez hasonló megoldást is alkalmazhatnak.

Az emelt ágyás megépítése nem nagy ördöngösség. Megfelelő rétegezéssel az ágyás hőtermelő képességét is elősegíthetjük, ennek köszönhetően pedig elég korán, akár már februárban elkezdhetünk vetni és ültetni. Az emelt ágyás aljára egy vízelvezető kavicsréteget terítünk, fölé kerti zöldhulladékból, ágakból, gallyakból álló durvább réteget képezünk. Erre a rétegre finomabbra vágott zöldhulladék, például levél és fű kerülhet. Az egészet földdel betakarjuk, majd erre komposztot, végül egy másik, jobb minőségű földréteget töltünk.

Amit lehet, komposztáljunk

Néhány egyszerű szabály betartásával a konyhai hulladékot könnyedén és környezetvédő módon hasznosíthatjuk. Almacsutka, sárgarépa, tojáshéj, kávézacc, sőt, akár egy papír tojástartó darabjai is beledobhatók a komposztládába. Az év közben levágott növényi részek és a fűnyesedék is kiválóan lebomlik a komposztálás során.

Komposztálás

A komposztálásnak köszönhetően a növények meghálálják az értékes tápanyagokat, a ház körüli zöldhulladék zöme ugyanis ideális a talajerő utánpótlására. Komposztálás közben a szerves anyagok biológiai úton bomlanak le mikroorganizmusok, baktériumok és gombák segítségével.

A végeredmény egy tápanyagokban gazdag, földszagú anyag, a komposzt lesz, melyet magas humusztartalma miatt talajjavítóként használhatunk.

Komposztálót a magaságyáshoz hasonlóan többféle anyagból készíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a megfelelő tápanyag, víz és oxigénellátottság érdekében a komposztláda elég szellős és nedves legyen. Amennyiben a keletkező anyag túlságosan tömör, levegő hiányában elrothad a komposzt.

Fontos a megfelelő hely kiválasztása a komposztálónk számára. Akár kertben, akár egy erkélyen helyezzük el a ládát, napsütést és árnyékot egyaránt igényel a szerkezet. Lényeges szempont, hogy könnyen hozzáférhető legyen. Egy négy fős család számára egy-két 1-1,5 köbméteres kerti komposztáló elegendő hasznos anyagot termelhet.

A komposztláda raklapokból, deszkából, de akár fémhálóból is készülhet, legfontosabb, hogy a láda megfelelően szellőztethető és szétszedhető legyen.

Az ideális komposztálóban könnyen megkeverhető az anyag, valamint a komposzt egyszerűen kiemelhető belőle. A komposztládára szükséges egy fedél, hogy védelmet nyújtson a csapadéktól, és biztosítsa, hogy a háziállatok ne férjenek hozzá a komposzthoz.

Palántanevelés a föld alatt

A fűtött üvegházakat régóta alkalmazzák a nagyüzemi mezőgazdaságban. A leggyakrabban üvegből épített melegházakban más országokból, elérő klímájú vidékekről származó növényeket lehet termeszteni. Az üveg alatt a zöldségek vegetációs időszakát is megnyújthatjuk. A hagyományos üvegházakhoz hasonlóan a walipini palánták nevelésére is alkalmas, melyeket később a kertbe kiültethetünk.

Az üvegházaknak környezetvédelmi szempontból ideális formája a walipini.

Az üvegházaknak környezetvédelmi szempontból ideális formája a walipini. Ez egy földbe süllyesztett melegház, amely egyesíti a passzív napenergiát a föld hőtartó képességével. A walipini eredetileg a bolíviai farmerek találmánya. Az Andokban élő farmerek a magas hegységekben tapasztalható zord körülmények ellenére sikeresen képesek a segítségével zöldséget termeszteni. A süllyesztett kialakításának köszönhetően a speciális épület a talaj mélyebb rétegeinek állandó, 15 Celsius fok körüli hőmérsékletét hasznosítja.

Ez egy földbe süllyesztett melegház, amely egyesíti a passzív napenergiát a föld hőtartó képességével.

A farmerek melegháza eredetileg egy téglalap alakú, 2-2,5 méter mélyen a földbe ásott gödör, amelyet műanyag fóliával vagy üveggel borítanak. A föld feletti rész falait a komposztládához hasonlóan deszkákból, raklapokból vagy bontott téglából is megépíthetjük. A földbe süllyesztett walipini segítségével a napenergiát és a föld hőtartó képességét egyaránt hasznosíthatjuk.

A pincékhez hasonlóan a walipini föld alatti részében, már 1-1,5 méteres mélységben is ideális körülményeket biztosítunk a növényeknek. Amíg odakint téli mínuszok döngetnek, addig süllyesztett melegházunk menedékében 5–8°C közötti értékeket mérhetünk.

Minden cseppje kincs

Nemcsak a fűtésen spórolhatunk, a tiszta víz is hatalmas kincs a kertben. Magyarországon évtizedek óta óriási károkat okoznak az aszályos időszakok, gyakori jelenség, hogy az Alföldön nyáron hónapok telnek el eső nélkül.

A hosszú, szárazabb időszakokra gondolva kézenfekvő megoldás a csapadékvíz időben történő felfogása. Az esővízzel történő öntözés amellett, hogy jócskán mérsékelheti az áram- és a vízszámlánkat, kevésbé megterhelő a környezet számára.

A tetőről lecsorgó esővizet tartályokban vagy hordóban tárolhatjuk. A hordó alsó részére lyukat fúrva, azt egy kis műanyag csappal ellátva könnyedén engedhetünk egy öntözőkannába a vízből. A tartályt célszerű árnyékos helyre telepíteni, így a benne összegyűjtött csapadékvíz kevésbé párolog, tovább használható.

Fotó: Mitykó Norbert

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.