Az új jelszó: a konnektivitás. Hogyan néz ki a világtérképünk, hogyha az összekapcsoltság alapján vizsgáljuk?
Ezen a különleges térképen Földünk összekapcsoltsági térképét és gerincvonalát láthatjuk, úgy ahogy korábban még sosem. A legfontosabb leágazások a legfontosabb globális városainkhoz vezetnek. A térképen szépen kirajzolódik Földünk légi „gerinchálózata”, amelyet David Schoch, a Manchasteri Egyetem szociológusa, valamint Dominic Roye geográfus rajzolt meg 3200 repülőtér több mint 60.000 desztinációs úticél összekapcsolódása alapján.
Földünk légi gerinchálózata
Forrás: Dominic Roye – USC University, David Schoch MCRSociology – 2020.
Az összekapcsoltság földrajza, azaz a konnektográfia (amely a konnektivitás és a geográfia szavak „összekapcsolásával” született) kifejezést Parag Khanna vezette be és tette ismertté „Connectography – Mapping of the Future Civilizaton” című könyvében.
A geoökonómiai rendszerek új típusú földrajzi hálózatokba szerveződnek, s ezek újfajta módszertani elvek alapján működnek. Ebben az új formációban a különféle, akár egymástól nagy távolságra lévő infrastruktúrák direkt és indirekt összekapcsolása, s az ezekből keletkező ellátási láncok vezetése és ellenőrzése jelenti az új geopolitikai paradigma alapját.
Az összekapcsoltság tehát új világparadigmává vált, az eddigi klasszikus országhatárokat mutató térképek kibővíthetőek a távvezetékek, az autópályák, a vasúti hálózatok, az internetkábelek, a repülőgép-útvonalak jelzéseivel, azaz a globális hálózati társadalom szimbólumaival.
A geopolitikai verseny kiegészül és átváltozik az ellátási rendszerek összekapcsolhatóságáért folytatott küzdelmekben.
A versenyképes konnektivitás a 21. század legfontosabb geopolitikai tényezője.
Ez a történelmi pillanat adhat lehetőségeket azoknak azországoknak is, amelyek nem rendelkeznek tengerpartokkal (un. „landlocked countries”), szárazföldi és légi összekapcsoltság révén mégis bekapcsolódhassanak a világkereskedelembe, hiszen az új eurázsiai világrendben a fejlődés tengelye az óceánoktól a szárazföldek felé mozdul el.
Willy Brandt, az egykori német kancellár a múlt században húzott egy vonalat a térképre. Az ún. Brandt-vonal az északi szélesség 30. foka mentén osztotta ketté́ a világot fejlett északi és fejlődő déli országokra. A vonaltól északra elhelyezkedő országok voltak a fejlett országok, a vonaltól délre lévő országok pedig a fejlődő országok. Mára (szerencsére) ez már érvényét veszítette, azonban mégis van egy olyan vonal a térképeinken, amely mindig is ott volt, de nem tulajdonítottunk jelentőséget neki. Ez pedig az Eurázsiai hegységrendszer, amely San Sebastiantól Chiang Mai-ig húzódik nyugat-keleti irányban.
Véleményem szerint az ettől északra lévő területek, mint összefüggő területek alkalmasak arra, hogy a szárazföldi infrastrukturális vonalak, mint transzkontinentális vasúthálózatok és úthálózatok, csővezetékek összekapcsolódjanak és nagy szárazföldi logisztikai központok, valamint nagy energia beruházások találhatóak itt.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy az Eurázsiai-hegységrendszertől északra fekvő területek az un. „hardware beruházások” színhelyei, míg az attól délre fekvő területeken – amelyek földrajzilag sokkal „szabdaltabbak” (félszigetekkel) és ezért főként a légi közlekedés jelenti az összekapcsoltságot közöttük – találhatóak az un. „software beruházások” és szolgáltatások.
Ezek fő szintterei az új globális kapu- és HUB központok, mint Hongkong, Szingapúr, Dubai, Hyderabad, Genf, Zürich, Barcelona…, amely a tudásra, technológiára, pénzügyi innovációkra, kreatív és kulturális iparágakra épülnek.
Észak és dél, hard és soft, a „yin-yang” geopolitikája, amely kiegészíti egymást és egyensúlyra törekszik.
Ma a komplexitás korában, az összekapcsoltsági tényezők jelentik a legfontosabb vonalakat a térképeinken, amellyel legkönnyebben megérthetjük a 21. századik világrendünket. De ha csak az infrastrukturális vonalainkra fókuszálunk, akkor azt láthatjuk, hogy mit építettünk, azt azonban nem, hogy milyen hatással van mindez a világ többi részére.
Éppen ezért a 21. században – ha szeretnénk igazán megérteni, mi történik körülöttünk – háromféle földrajzot kell tanulnunk: természetföldrajzot, gazdaságföldrajzot és funkcionális földrajzot. Minden régió számít, hiszen minden régió a hálózat részét képezi.
A világ ugyanis egyre összetettebbé és komplexebbé válik, és tisztában kell lennünk az összekapcsoltság, a regionalizmus és más olyan erők értékével, amelyek a világot sokkal inkább formálják, mint a hagyományos geopolitikai elméleteink, amelyek csak a területen, a nagyságon és a katonai erőn alapultak.
Földünk légi összekapcsoltsága, légi gerinchálózata,
valamint a 64 globális városi központ elhelyezkedésének kapcsolata
geofúziós térképe
Forrás: saját szerkesztés David Schoch MCRSociology térképe alapján – 2020.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
