Sietni kell, mert már csak február 19-ig látható a Szépművészeti Múzeumban a szenzációs kiállítás: El Greco több mint ötven saját kezű alkotása. Ilyen léptékű bemutató a mester műveiből még nem volt Budapesten, ahol egyébként a kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét őrzik. A finisben mindig meglódul a látogatószám, de a siker eddig is jelentős, jóval több mint 100 ezren látták a tárlatot.

Kuriózum, hogy először dolgozott a Szépművészetiben spanyol kurátor, az anyagot Leticia Ruiz Gómez, a Patrimonio Nacional Királyi Gyűjteményének igazgatója, a készülőben lévő új El Greco-életmű-katalógus szerzője rendezte – ahogy Cser Judit, a kiállításvezető kiadvány szerzője, művészettörténész, múzeum pedagógus mondja a tudas.hu számára.

Cser Judit
Fotó: Dorcsák Gábor

A kép, ami a budapesti tárlat előtt még a templomát sem hagyta el

Leticia Ruiz Gómez segítségével sikerült egyházi, illetve magángyűjteményekből – például egy spanyol márkiéból – olyan alkotásokat kölcsönözni, amelyeket másképp nem tudtunk volna megszerezni. A toledoi Santo Domingo el Antiguo-kolostorban őrzött Krisztus feltámadása című oltárkép például eddig még sosem hagyta a várost, de még a templomot sem, az utazáshoz és a kiállításhoz itt Budapesten kellett keretet csináltatnunk.

Krisztus feltámadása (1577-1579) Toledo, Santo Domingo del Antiguo
Forrás: www.szepmuveszeti.hu

Úgy tudom, több mint negyven magán- és közgyűjtemény, például a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre és a londoni National Gallery szintén kölcsönzött al.otásokat.

Időszerű volt ezt a kiállítást megrendezni, hiszen nálunk található a kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteménye, benne öt darab El Greco-festmény. A nemrég érkezett hosszú távú letéttel együtt most már hat: Gonzaga Szent Alajos portréja kalandos és hosszú úton került vissza Budapestre.

El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz a Kréta-szigeti Kandiában 1541. október elsején született, abban az esztendőben, amikor például I. (Nagy) Szulejmán elfoglalta Budavárát vagy Salzburgban elhunyt az orvostudomány “forradalmára”, Paracelsus.

Jómódú volt a családja, megengedhették maguknak, hogy taníttassák. Krétán ikonfestést tanult, amely szakrális művészetként szigorú tematikával és szabályrendszerrel, síkbeli ábrázolással dolgozott, egészen másként, mint a korabeli nyugati festészet. Ikon nem érkezett a kiállításunkra, de tudunk három fatáblára, temperával festett alkotásról, amelyek biztosan az ő munkái. Továbblépve a huszonéves El Greco először három évet töltött Velencében, ahol az ottani legnagyobbak, Tiziano, Tintoretto és Veronese festészetét tanulmányozta, ez idő alatt vált posztbizánci festőből nyugati művésszé. Megtanulta az emberi test tömegét perspektívában ábrázolni és sokrétű mesterségbeli tudást fejlesztett ki. Áttért a vászonra, mint hordozóra, és elsajátította az olajjal festés technikáját.

Krisztus megkeresztelése (1597-1600)
Museo Nacional del Prado
Forrás: www.szepmuveszeti.hu

Aztán Rómában és más itáliai városokban szívta magába a könnyed ecsetkezelés, a színek ragyogtatásának élményét, amelyeket a saját festészeti stílusába épített.

Sem szembajos, sem őrült nem volt, csupán megelőzte korát

A tárlat időrendben vezeti végig a nézőt azokon a földrajzi helyeken, művészeti központokon, ahol a mester megfordult. Az itáliai évtized után Spanyolországba ment, bízva abban, hogy II. Fülöp foglalkoztatja.

Rendelt is tőle egy képet a király, az elkészült mű azonban nem tetszett az uralkodónak, további megbízásokra tehát nem számíthatott. Toledóba, az ország vallási központjába ment, letelepedett, műhelyt létesített. Itt főként a misztikus közeg volt rá hatással. Olyan kapcsolatokat épített ki, amelyek révén számos nagyszabású felkérést nyert el, egyebek között hatalmas oltárképek festésére. Megelőzte korát abban is, hogy a nagyméretű alkotásairól kisebb, hű másolatokat készített, úgynevezett ricordikat, ezek, mint egy katalógus képei bemutathatók voltak a műhelyébe látogató megrendelőknek. Greco az 1580-as évek elejére az ottani – vallásos – művészvilág egyik jelentős egyéniségévé vált. A 16. század végén senki nem festett olyan bátran, invenciózusan, mint Greco. Spanyolországban semmiképp.

A művészettörténészek igyekeznek eloszlatni a Grecohoz fűződő hamis legendákat, hogy szembetegsége vagy őrültsége miatt nyújtotta volna meg a figuráit.

Ezek könnyen cáfolhatók, különösen, ha az egész életműre, annak fejlődésére, kiteljesedésére pillantunk rá. Ha megnézzük a kiállításon látható három Angyali üdvözlet című festményt, az 1576-os kép kerek arcú Madonnát ábrázol, a padló mértanian kidolgozott, az egész velencei hatást mutat. A másik kettőn a manierizmus stílusjegyei fedezhetők fel, vagyis a festménynek nem kell a valóságot tükröznie.

Angyali üdvözet (1600 körül)
Szépművészeti Múzeum
Forrás: www.szepmuveszeti.hu

Greco megmutathatta a misztikus érzéseket, amelyek átszellemítik a szereplőket és az alkotót egyaránt. Ugyanakkor azok az attribútumok, Máriához kapcsolódnak és a Gábriel arkangyal hozta üzenet tartalmát kifejezik, kötelezően megjelennek mindegyik Angyali üdvözleten: a liliom, a szűzesség jelképe, a fehér galamb a szentlélek szimbóluma, lábánál a lángra kapó növény a megváltó fogantatása pillanatát jelzi. Az 1600 körül keletkezett Angyali üdvözlet a Szépművészeti Múzeum egyik első szerzeménye.

A halála előtti években, 1612 és 1614 között festette egyetlen mitológiai tárgyú alkotását, a Laokoónt.

Ez a hatalmas kép szinte összefoglalja Greco festészeti stílusának századokkal előremutató expresszivitását és modernségét. A Vergilius Aeneiséből ismert történet kétszíntű, az előtérben a trójai főpap és két fia halálra válva birkózik a tengeri kígyókkal, a testük hamuszürke, nagy ecsetvonásokkal felrajzolt.

Laokoón (1610-1614 körül)
Washington, National Gallery of Art
Forrás: szepmuveszeti.hu

A háttérben pedig felismerhető Toledo városa, a művész lakhelye, ahol, mint egész Spanyolországban, már tombolt az inkvizíció. Akiket eretnekséggel perbe fogtak és elítéltek, azokat a város falain kívül végezték ki. Vigyázzatok! – ez az üzenet is kiolvasható a műből.

A múzeumnak hajdan felajánlott El Greco képeket a bizottság egy tagja nyers keneménynek nevezte

Greco portréi szenteket vagy világi méltóságokat ábrázolnak. A képeinek voltak-e élő modelljei?

A szentek, Péter, Márton vagy Pál képei művészi fantáziája alapján keletkeztek. Bár az többször felvetődött, hogy Pál arcvonásainak Greco a sajátjait kölcsönözte, tehát önarckép lenne. A munkamódszere érdekes volt, a jelenet képek kompozíciójához apró fa, agyag vagy gipsz modelleket tett ide-oda egy dobozban, felöltöztette őket, így tervezte meg a figurák elhelyezését. A világi portréit a személyesség hatotta át. Lefestette fiát, Jorge Manuelt, aki kevesebb sikerrel, de folytatta apja mesterségét, majd építészként szerzett hírnevet. Jókedélyű, sugárzóan derűs fiatalembert ábrázol a kép. Egészen más karakterű Gonzaga Alajos arcképe, amely a mi számunkra egészen különleges és fontos alkotás. Az egyházi hivatás mellett mélyen elkötelezett 15 esztendős fiúról készült, akit később boldoggá majd szentté avattak, mert a pestisjárvány idején odaadóan ápolta a betegeket, s 23 évesen ő is meghalt.

Szent Sebestyén (1577 körül)
Palencia, Catedral de Palencia
Forrás: szepmuveszeti.hu

Ez a portré másodszor tér vissza Budapestre. Eredetileg az egyik leghíresebb magyar műgyűjtő, Nemes Marcell tulajdonában volt.

Gonzaga Szent Alajos képmása, 1583 körül
MOL-Új Európa Alapítvány, letétben a Szépművészeti Múzeumban
Forrás: szepmuveszeti.hu

Nemesnek felbecsülhetetlen szerepe volt El Greco műveinek valódi értékükre emelésében, szerte Európában több kiállításon mutatta be a festményeket. A művészt nem feledték el teljesen, de a spanyol barokk visszatért az akadémikus ábrázoláshoz, majd jött Goya és Velázquez. A 19. században a francia Édouard Manet fedezte fel Greco elképesztő modernitását és vált Degas-val, majd Picassóval együtt lelkes rajongójává.

A 20. század elején Nemes gyűjteményében 12 Greco kép szerepelt, amelyeket felajánlott a múzeumnak megvételre. A kérdésről döntő konzervatív szellemű bizottság egyik tagja “nyers keneménynek” nyilvánította képeit.

A Régi Képtár vezetője azonban fogékony volt a mester alkotói világára, 1907-ben Párizsban megvásárolta az Angyali üdvözletnek azt a változatát, amely ma is az egyik fő műnek számít, és a Szépművészeti egyik büszkesége. Egy másik főmű, a Bűnbánó Magdolna Nemes Marcell ajándékaként került 1921-ben az intézménybe, mert gyűjteményét elsősorban anyagi okokból külföldön akarta árverésre bocsátani, ehhez pedig kiviteli engedélyt kellett szereznie a Szépművészetitől.

Bűnbánó Magdolna, 1576-1577
Szépművészeti Múzeum
Forrás: www.szepmuveszeti.hu

Az aukcionált festmények között volt Gonzaga Szent Alajos portréja is, amely aztán majd’ egy évszázad alatt több galériát, sőt kontinenst is megjárt. Legutóbb a Christie’s árverésén sikerült meg- vagy inkább visszavásárolnia a MOL-Új Európa Alapítványnak és hosszú távú letétként átadni a Szépművészetinek. Ha bezár a Greco kiállítás, a kép a múzeum tulajdonában lévő öt főmű és két rajz mellé kerül, erősítve a budapesti spanyol festészeti gyűjtemény nemzetközi rangját.