Bemutatták a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül egyikük néhány éven belül eljuthat a Nemzetközi Űrállomásra. Érdemes áttekinteni: milyen akadályokat kell leküzdenie annak, aki űrhajós szeretne lenni?

A frissen elstartolt Magyar Űrhajós Program (HUNOR, azaz Hungarian to Orbit) a második olyan hazai kezdeményezés melynek keretében magyar űrhajós repülhet az űrbe. Az első űrhajósok Farkas Bertalan és tartalékosa, Magyari Béla voltak, akik hosszas kiképzést kaptak a Gagarin Űrhajóskiképző Programban, a Moszkva melletti Csillagvárosban – közülük végül Farkas jutott ki az űrbe. Ezután Simonyi Károly utazott űrturistaként 2007-ben a Nemzetközi Űrállomásra, bár amerikai állampolgárként, jelvényén a magyar zászló is ott díszelgett. A magyar űrkutatás viszont nem volt tétlen az utóbbi több mint negyven évben sem. Bár embert nem küldtünk, számos hazai fejlesztésű eszköz működik most is a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, vagy kering a Föld körül, de a nemrég indult Artemis-programban is találunk magyar űreszközöket.

A HUNOR programban négy kiválasztott űrhajósjelölt közül ketten kapnak majd kiképzést, közülük egy jut majd el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, hogy ott a hazai egyetemek és kutatóintézetek kísérleteit levezényelje. Az űrhajóskiképzés az Egyesült Államokban, Houstonban történik majd, az Axiom Space cég központjában. Az Axiom az első olyan vállalkozás, amely magán űrutazást szervez, nem pedig egy kormányzati szervnek a része. Bár még csak 6 éve üzemelnek, tavaly már sikeres űrmissziót hajtottak végre, erre az is garancia, hogy vezetői között is számos veterán űrhajóst találunk. Bár a hazai űrhajósjelölt tudományos munkát fog majd végezni a Nemzetközi Űrállomáson, az Axiom Space a szó szoros értelmében vett magánutaztatást is vállal az űrbe: állítólag azt is tervezik, hogy a közeljövőben felküldik Tom Cruise-t az ISS fedélzetére, hogy a világon először forgassanak mozifilmet a Földön kívül.

Peggy Whitson és John Shoffner az Axiom Space egyik mikrogravitációt szimuláló termében lebeg. Forrás: Axiom Space

Mielőtt a képzés megkezdődne az Axiom Space kiképzőközpontjában, a jelentkezők szűrése először hazánkban zajlott le. Ahhoz, hogy eljusson valaki az űrbe, számos feltételnek kell megfelelnie: legyen 40 évnél fiatalabb, magassága 150 és 190 cm közötti, testtömege minimum 60, maximum 95 kg. Ez leginkább amiatt fontos, hogy a jelölt mindenképpen beférjen a hordozórakéta és az ISS fedélzetének terébe és az összes űreszközt használhassa.

Érdekesség, hogy az ESA, azaz az Európai Űrügynökség tavaly elindított egy űrhajós kiképzést fogyatékkal élőknek is, ahol viszont megengedett a 130 cm alatti magasság is. A különleges programban összesen háromféle fogyatékosságot fogadnak el: a 130 centiméter alatti felnőttek mellett az egy-, vagy mindkét lábukat elvesztettek és azok, akiknek a két lába között jelentős különbség van – azaz olyan elváltozások, amelyek egy mikrogravitációs környezetben lebegve nem feltétlenül jelentenek hátrányt.

Aki az űrbe megy, úsznia is tudni kell

Vadászpilóták és asztronauták esetén felmerülő vitatéma, hogy utazhat-e az űrbe olyan, akinek fogtömése van? Egyértelmű választ nem ad rá sem a NASA, sem az ESA, de tény, hogy az extrém kiképzés során olyan teszteken esnek majd át az űrhajósjelöltek, amelyek egy esetleges fogproblémát is kiszűrnek majd. Amerikai és orosz feljegyzések is vannak az űrben kiesett tömésekről és rögtönzött fogászati beavatkozásról is. 1973-ban Jurij Romanenko két hétig küzdött szörnyű fogfájással az űrben, amelyet csak hazatérése után tudtak orvosolni, mert a szovjeteknek akkor még nem volt az ilyen esetekre megfelelő eljárása. Ma már a NASA és ESA asztronauták is részt vesznek alapvető fogászati tréningen, hogy a kisebb problémákat helyben megoldják.

Gravitáció nélkül nincs szükség fogászati székre, Pete Conrad asztronauta egyszerűen fejjel lefelé forgatja magát egy vizsgálathoz. Forrás: NASA

Kötelező feltétel a tökéletes éles- és színlátás, hallás és vérnyomás is, de ezeket az egészségügyi feltételeket összefoglalja az is, hogy a jelölteknek át kell esniük ugyanazon az alkalmassági vizsgálaton, melyeken a magánrepülőgép-pilótáknak. Kötelező a büntetlen előélet, az úszástudás, felsőfokú végzettség és a felsőfokú angol nyelvtudás is, hogy az űrhajós akadálytalanul tudjon majd kommunikálni a Nemzetközi Űrállomáson szolgáló kollégákkal. A hazai asztronauták kiválasztási folyamata alapvetően az ESA által lefektetett elveken alapszik. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Űrállomás hivatalos nyelve az angol, korábban az űrhajósoknak valamennyi orosz nyelvtudással is rendelkeznie kellett, mert a Szojuz hordozórakéták – amely korábban az egyetlen közlekedési eszköz volt az ISS megközelítésére – kizárólag az oroszt használja. Ez most már változik, hiszen tavaly az amerikai SpaceX cég Crew Dragon űrhajója is képes volt kikötni az ISS-en.

Víz alatti kiképzés a NASA-nál. Forrás: NASA

A tesztek után jön csak az „állásinterjú”

Ha a kötelező feltételeket teljesíti a jelölt, leadhatja az online jelentkezését és megkezdődhet a hétlépéses kiválasztási folyamat. Hosszas vizsgálatokon esik át, amelyek igyekeznek felmérni a fizikai mellett a mentális terhelhetőségét is – ez szinte fontosabb, mint a fizikai. A kiválasztók próbálják nem csak a jelenlegi állapotát felmérni a jelölteknek, hanem azt is, hogyan teljesítenek majd akkor, amikor becsatolják majd magukat a hordozórakéta ülésébe. Az űrorvosi szakértők többek között azt is megvizsgálják, hogyan fognak a jelöltek teljesíteni alacsony nyomású környezetben, extrém lassulási és gyorsulási és egyéb fizikai és mentális terheléses tesztek alatt.

A négy magyar űrhajósjelölt. Forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium

A legjobban teljesítő kandidátusok ezek után egy technikai meghallgatáson bizonyítják tudományos felkészültségüket, majd egy “állásinterjún” vesznek részt, amely a jelölt eddigi teljesítményét vizsgálja. A legjobban teljesítők eljuthatnak a bevezető képzésig is, ahol a későbbi kiképzésük egyfajta előzetes változatában vehetnek részt és betekintést nyernek a tréning részleteibe. Akik ezt is a legjobban teljesítették, kiválasztásra kerültek: Kapu Tibor fejlesztőmérnök, Cserényi Gyula villamosmérnök, Szakály András tervezőmérnök és dr. Schlégl Ádám ortopéd sebész. A négy jelölt feladata és kiképzése, bár teljesen különböző szakterületekről jöttek, ugyanaz lesz és számtalan területen kell bizonyítaniuk és jártasságot szerezniük, hogy teljes értékű tagjai legyenek az ISS legénységének. A végső űrhajósjelöltet aztán el kell fogadnia az ISS-nek is, hogy eljuthasson a fedélzetre.

Az Axiom Space körülbelül hat hónapon keresztül fogja majd képezni az űrhajós jelölteket, akik várhatóan 2024-2025-ben juthatnak majd el egy négyfős legénység tagjaként a Nemzetközi Űrállomásra.