fbpx

A manhva világa – Mitől olyan népszerű ez a dél-koreai műfaj

A dél-koreai képregény, a manhva világát mutatja be a magyar közönségnek a budapesti Koreai Kulturális Központ október 2-tól látogatható kiállítása, amelyen hat nemzetközileg elismert dél-koreai képregényalkotó munkáit ismerheti meg a közönség.

A Budapesten először látható kiállítás a manhva műfaji sajátosságaiba és a kibontakozó történeteken keresztül a koreai társadalomban élő emberek életébe is beavatja az érdeklődőket – közölte a Koreai Kulturális Központ.

A válogatásban a gyermekek, a tizenévesek és felnőttek számára készült

papíralapú, valamint digitális képregények vegyesen szerepelnek.

Láthatók lesznek többek közt Szusindzsi (Sooshinji) és Má Jongsin (Ma Yeongshin) képregényei, amelyek a ma élő koreai nők helyzetével foglalkoznak.

Szusindzsi Sarin, a menyecske című digitális képregényében például

egy ifjú feleség kihívásait osztotta meg saját közösségimédia-felületén,

rövid időn belül több mint hatszázezer követőt generálva. A történet az újdonsült asszonyt a patriarchális családi kultúrában ábrázolja, amellyel a koreai társadalom érzékeny pontjaira világít rá.

Má Jongsin műve a koreai társadalom szinte láthatatlan tagjairól,

a változó korba érő anyákról mesél.

A képregény kedvező kritikákat kapott hazájában és külföldön is, többek között a legjobb nemzetközi alkotás kategóriában elnyerte a Mad magazin alapítójáról elnevezett Harvey-díjat.

A nők helyzetén túl más művek

a serdülőkor vagy éppen a fiatal felnőttség nehézségeiről mesélnek

olyan témák mentén, mint a szisztematikus megfélemlítés (bullying), a depresszió vagy a generációsan terhelt családi struktúrák. A súlyos témák mellett látatók lesznek gyermekképregények és híres koreai képregénykarakterekből készült tárgyak is.

A tárlat kísérőprogramjaként

egy beszélgetést szerveznek az alkotókkal a koreai képregényről a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szombaton.

Az eseményen a manhva több mint százéves történetéről és a kapcsolódó budapesti kiállításról, valamint a művészeti cserekapcsolatok lehetőségeiről lesz szó.

A tárlat január 31-ig ingyenesen látogatható.

További hírek