A meghalt kutyákat már több helyen klónozzák – De milyen lesz a másolat házikedvenc?

Junior Prima díjas művészek adnak dzsesszkoncertet a Bartók Emlékházban
2022-01-17
Tudomány-csillagászat A legnagyobb felhőkarcolónál is méretesebb űrszikla ér a Föld közelébe ma
2022-01-18
Show all

A meghalt kutyákat már több helyen klónozzák – De milyen lesz a másolat házikedvenc?

A világban több helyen javában üzletszerűen zajlik a házikedvencek klónozása. Aki kifizet egy halom pénzt, vajon elpusztult állata tökéletes mását kapja vissza?

Az első klónozott kutyát, Snuppyt, az afgán agarat 2005-ben Dél-Koreában hozta létre a híres-hírhedt Woo Suk Hwang professzor, aki ugyan több vonatkozásban is úttörő e téren, csak épp, amikor emberi embriók klónozásába kezdett, a világhírű brit tudományos lap, a Nature kiderítette a náluk publikált cikkel kapcsolatban, hogy korábban több kísérletében manipulálta az eredményeket, valamint etikailag kifogásolható módon tett szert női petesejtekre. Ezután a korábban nemzeti hősnek kikiáltott tudóst elbocsátották az egyetemről, megvonták pénzügyi támogatását, majd a bíróság két év felfüggesztett börtönre ítélte. Ez azonban nem vette el a kedvét a klónozástól, 2008-ban megalapította, néhány évvel később már iparszerűen űzi a kutyaklónozást saját cége, a Sooam laboratóriumában, amely 2016-ban a kínai biotech cég, a Biolife csoport partnereként Tiencsinben a világ legnagyobb állatklónozó létesítményét is létrehozta.

Snuppy, az első klónkutya és létrehozója, Woo Suk Hwang Forrás: Flickr.com

Snuppy, az első klónkutya és létrehozója, Woo Suk Hwang
Forrás: Flickr.com

Szarvasmarhaklón akár egy bolti húsdarabból 

Ez idáig csak Koreában több mint ezer ebet klónoztak és ez a móka a megrendelőknek állatonként mintegy százezer dollárba, több mint 31 millió forintba került. A 2015-ben megalapított amerikai konkurens, a Viagen azóta megfelezte ezt az árat, itt mintegy 50 ezer dollárért, vagyis 15,62 millió forintért lehet egy klónkutyához hozzájutni. A piac harmadik nagy szereplője a pekingi Sinogene 2018-ban 53 ezret kért tevékenységért. A macskaklónok valamivel olcsóbbak, 35 ezer dollárba fájnak a megrendelőnek.

Mielőtt azonban belemennénk, mennyire valóságos a cégek ígérete, hogy a szomorú gazdik elpusztult kedvencük teljes másolatát kapják, segítségül kérjük Dinnyés Andrást a Szegedi Tudományegyetem professzorát, a legismertebb hazai klónozás szakértőt, aki 2000-től egy ideig még a Dolly-t létrehozó skóciai kutatócsoportot is vezette, majd idehaza létrehozta az őssejtkutatással foglalkozó Biotalentum Kft-t.

Az emlősklónozással tulajdonképpen megtörték azt a korábbi dogmát, miszerint, ha egy állatnak befejeződött az egyedfejlődése, a felnőtt testi sejt genetikai anyagát már nem lehet újraprogramozni. Csakhogy kiderült, ha egy testi sejtből kiszedik az örökítő anyagot tartalmazó sejtmagot és valahogy berakják egy, sejtmagjától megfosztott petesejtbe, ezt megfejelik egy elektromos, esetleg vegyi impulzussal, elindul az újraprogramozás, és egy nősténybe beültetve – ha minden technikai manőver jól sikerül – a testi sejt örökítő anyagából egy egész állat jön létre, méghozzá az eredeti állat klónja.

„Annak idején bőrszövetből, vagy akár izommintából klónoztunk szarvasmarhát, és ezt akár egy bolti húsdarabból is meg lehet tenni”- mondja Dinnyés. „Persze tudni kell, hogy egy emlősállat örökítő anyagához a petesejt plazmájában lévő mitokondriumban, a sejt energiatermelő központjában lévő gének is hozzáadódnak, amik minden esetben női eredetűek és a klónok esetében a petesejt-donor nősténykutyából származnak. Vagyis a klón nem tökéletes mása az eredetinek, nem beszélve a DNS-ben előadódó esetleges mutációkról, vagy az eltérő anyaméh miatti magzati, valamint az egyedfejlődés során bekövetkező génműködési változásokról. Már a világra jövetelnél is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések, nem beszélve a növekedés közben szerzett viselkedési eltérésekről. Aki tehát „fénymásolt” kedvencet szeretne, csalódni fog”, teszi hozzá a professzor. A személyiség, az állat karaktere nem másolható.

A cégek voltaképp átverik a másolatra váró megrendelőket

Barbra Streisandot nem zavarta, hogy klónkutyái nem tökéletes másolatok Forrás: youtube

Barbra Streisandot nem zavarta, hogy klónkutyái nem tökéletes másolatok
Forrás: youtube

A cégek azonban nem hívják fel a figyelmet erre, vagyis voltaképp átverik a megrendelőket. Az egyik első kínai klónmacska is csalódást okozott, mert amikor 2019-ben világra jött, hiányzott az álláról a fekete folt, miközben az elhunyt kedvenc, Fokhagyma, amelynek bőrsejtjeit klónozták, ettől volt egyedi gazdája számára. Az akkor 10,5 millió forintot ugyan a 22 éves üzletember vélhetően könnyedén kifizette, ám csalódást érzett az eredmény láttán, pedig ahhoz 40 klónozott embrió kellett, melyeket 4 anyamacskába ültettek be, hogy végül a létrejött 3 vemhességből csak egy legyen sikeres. A sikerességi ráta azonban ma sem olyan dicsőséges, kutyáknál a próbálkozások kevesebb mint a feléből lesz élő klón. Persze nem mindenkit lomboz le az esetleges különbség. Barbra Streisandot például annyira nem zavarta a Samantha nevű kedvencéből készülő klónblöki várhatóan teljesen eltérő természete, hogy egyből kettőt rendelt.

Az eklő klónozott macska és gazdája Forrás: Wikimedia

Az eklő klónozott macska és gazdája
Forrás: Wikimedia

„A színezet különösen érzékeny az eltérésekre” – hangsúlyozza Dinnyés professzor. „A világ első macskaklónja, az amerikai Copycat projekt keretében 2001-ben a texasi Egyetemen létrehozott cica, egy három színű nősténymacskából kinyert klón végül fehér-szürke színű lett, mivel az úgynevezett teknőctarka szín a női X-kromoszómán az egyedfejlődés során kialakuló génműködés-változásokhoz van kötve.”

Az első klónmacska anyja teljesen más színű volt Forrás: Britannica.com

Az első klónmacska anyja teljesen más színű volt
Forrás: Britannica.com

A technika részletei is roppant fontosak. A Viagen kiköti, hogy a kedvenc halála után legfeljebb ötnapos, 4 fok körül tárolt kutyatetemekből fogadnak el sejteket. Van, amikor a szájüreget bélelő nyálkahártyából veszik a mintát, de van, hogy máshonnan. „Talán az egyik legérzékenyebb lépés, az az elektromos kisülés, vagy vegyi impulzus, amely elindítja a testi sejt magjának újraprogramozását.  Ez egy kalcium szint változást idéz elő a sejtben, ami ahhoz hasonló, amikor a spermium megtermékenyíti a petesejtet” – árul el egy fontos adalékot a magyar kutató.

A magyar professzor havonta egy-két hívást kap klónra vágyó gazdiktól

A vállalatok persze szakmai titokként kezelik a mikromanipulációval zajló, nehezen automatizálható folyamat részleteit. Eleinte akár száz levett donor petesejtre is szükség volt egy klón világra jöttéhez. Ma már nem kell ennyi, de a pontos számot és azt, hogy honnan és hogyan szerzik a petesejteket, az amerikai cég sem árulja el, nemhogy a kutyákra gyakran eleségként tekintő Koreában vagy Kínában, ahogy azt sem, hogy a klónokat kihordó „béranyákba” – a mesterséges megtermékenyítésnél ismert, az utódok létrejöttének esélyeit maximalizáló gyakorlat szerint – egynél több, de pontosan hány embriót ültetnek be.

Tény, hogy az első koreai kutyaklónozás idején a petesejteket húsfarmokról származó kutyákból szerezték, de az állatvédelmi törvények Kínához hasonlóan itt nem olyan szigorúak, mint például Európában, vagy az USA-ban, ahol a béranya kutyákat a Viagen tenyésztőktől szerzi be. De a cégek nemcsak a technikai részleteket, hanem azt is üzleti titokként kezelik, hány állatot hoznak létre, ahogy persze azt is, kik a megrendelők.Európában talán ezért sincs háziállatklónozással foglalkozó cég, bár törvény ezt kifejezetten nem tiltja. Csak azt nem engedik, hogy a táplálékláncba kerüljön be klónozott állat húsa, teje, ezért gazdasági haszonállat nem klónozható. Lovakat klónoznak, de csakis versenysport céljából, ám ez a piac sem nagy. Kísérleti célra azonban sertések is klónozhatók és számos emberi betegség modelljét állították elő genetikai módosított testi sejtek klónozásával. Egy általunk koordinált EU kutatási projektben a müncheni egyetemen klónozott sertésekből állítanak elő hasnyálmirigy szigeteket, amelyeket majd inzulinhiányos egyes típusú cukorbeteg emberekbe lehet beültetni. De etikailag problémás programok sem folyhatnak az Unióban, például kutyákat nem lehet feláldozni petesejt donornak, ha ennek nincs tudományos haszna a közösség számára. Én havi rendszerességgel kapok telefonokat, hogy valaki szeretné klónoztatni elpusztult kutyáját, vagy macskáját. Ilyenkor elmondom a problémákat, korlátokat és azt javaslom, hogy inkább fogadjanak örökbe egy új kedvencet. Igaz, arról is tájékoztatom az érdeklődőket, hogy mely országokban lehet ilyesmit megrendelni és ez mennyibe kerül. Van, aki megfogadja a javaslatomat, de egy érzelmileg megterhelő helyzetben nehéz csak a racionális érvekre hallgatni, így persze megértem azt is, aki elszánt marad és a pénz sem riasztja el.”

Sertésszív emberben klónmalacból A napokban az USA-ban nyilvánosságra hozott bravúrnál, az életmentő műtéttel emberbe ültetett disznószív esetében ez tíz helyen genetikailag módosított, a kilökődés megakadályozására „humanizált” sertésből származott. amelyet a génmódosítás után klónoztak. A sertés testi sejteket először a célnak megfelelően genetikailag átalakítják, ezekből klónozással állítják elő a „szuper állatokat” majd tovább tenyésztik azokat.  Dinnyés András már 1997-ben dolgozott ilyen célú programon Amerikában és skóciai csoportja hozta létre az első európai klónozott sertést 2001-ben, de 25 év kellett, hogy a tudósok eljussanak a mostani eredményig. Tavaly nyárra engedélyezte a gyógyszerengedélyezési hivatal, az FDA az ilyen sertések orvosi felhasználását, ősszel az USA-ban két esetben egy agyhalott ember érrendszerére kötve már kipróbáltak ilyen forrásból származó sertésveséket, amely működtek, így esetleg vesebetegek esetében is várhatóak a közeljövőben életmentő kísérletek. 

A házikedvenc klónozás azért még ma is szabályozás és törvényi előírások tekintetében meglehetősen „szürke” tevékenység. Ha a cég nem végez tudományos kutatást, a hatóság még Amerikában sem vizsgálja az állatok tartási körülményeit, de a telephelyen tartott állatok maximális számát sem ellenőrzik.  

Sokszor felmerül, az így született állatok egy részének törékenyebb az egészsége, várható élettartamuk rövidebb lehet, mint felmenőiké. Különösen, ha az az eredeti kedvenc mondjuk rákban pusztult el, mert akkor a tumor hajlam nagy valószínűséggel a klónban is előjön. „A klónozás során előfordulhat, hogy a genetikai újraprogramozásnál valami nem sikerül tökéletesen”- mondja Dinnyés András.

„Amikor hajdan juh- és szarvasmarha klónozással foglalkoztam, nagyon sok volt a vetélés és a szarvasmarhák közül az első évben a 20 százalékuk elpusztult.

Az első klónnyulaim jól sikerültek, hosszú ideig éltek, de nem mindegyik klón ilyen szerencsés. A klónok további hagyományos tenyésztésével eltűnnek az esetleges hibák, ami jó megoldás egy szervdonor sertés falka létrehozására, de a klónozott házikedvencek esetében azok egyedi egészsége az elsődleges.”

A klónozási szakember úgy véli, a kutyák, macskák klónozása már 15-20 éves iparág, de ha eddig nem terjedt el jobban, már valószínűleg nem is fog. Hatékonyabbá válhat és kevesebb hibával is jár majd, ami leviheti az árat, de az emberi orvoslásban, a szervdonor területen és egyes agrárcélú klónozással szemben mindig marginális marad. A tudomány eközben fejlődik, és a sejttenyészeteknél és a terápiás célú kutatásoknál már nem a sejtmagátültetéses változatot használják a sejtek újraprogramozásra. A kétezres évek elején felváltotta ezt a Nobel-díjat ért úgynevezett indukált pluripotens őssejtes technológia, amelyet Yamanaka japán professzor talált fel

Ezzel testi sejtekből genetikai módszerekkel mindenféle sejtté átalakuló, az embrionális őssejtekhez hasonló pluripotens őssejteket hoznak létre. A technológia a jövő módszerének számít, így már 2008-ban Dinnyés András is erre a technológiára tért át. Az állatklónozást azonban még a régi módszerrel végzik, igaz Magyarországon ilyen jelenleg nem folyik.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close