Egyre nagyobb szeletet hasít ki az ékszerpiacon és az iparban, a laboratóriumban előállított szintetikus gyémánt. Ám hiába olcsóbb egy-egy ilyen nyaklánc vagy gyűrű, az igazi presztízst nem igazán pótolja, ám kétségtelenül pénztárcakímélő. Az ékszeripar le is csapott a hatalmas lehetőségre – mondta Hercsik Anita drágakőszakértő.

Miután tavaly bezárták a világ legnagyobb gyémántbányáját az ikonikus Argyle-t, ki tudja hányadik, mindenesetre, újabb fejezet kezdődött az iparágban. Az okot ugyan nem közölte az ausztrál tulajdonos a Rio Tinto, ám a lépés azért jelentős, mert még tovább csökken a globális kitermelés.

Míg az elmúlt években még 150 millió karát gyémántot hoztak felszínre, addig a Bain & Company kimutatása szerint 2030-ban csupán már csak 120 milliót.

Pesszimista iparági jóslatok szerint akár az is elképzelhető, hogy mindössze százmillióra apad a mennyiség.

Bányánként változó, de átlagosan a kibányászott gyémánt alig 20 százaléka drágakő minőségű, ennek is mindössze tizedéből lesz luxuscikk. A gyémántkereskedelem európai központja a belgiumi Antwerpen, ahol a világ gyémánttermelésének 80 százaléka fordul meg, a másik pedig New York, ahol a drágakövek óriási mennyiségét értékesítik. Ám a csillogásnak ára van.

A bányák fenntartása óriási költséggel jár. Ráadásul a vírus illetve a geopolitikai feszültségek sem tesznek jót az iparágnak, pedig a kereslet nagy. A gépezetbe viszont homokszem került. Hódít a mesterséges gyémánt.

Az ok egyszerű: a gyémánt különleges tulajdonságai miatt stratégiai anyag, a tudósok régóta fáradoztak mesterséges előállításán. Kiemelkedő keménysége az iparban érvényesül, vágó- és csiszoló szerszámok, kiváló hő és elektromos vezető képességét a távközlés, az IT-szektor, illetve az űrkutatás hasznosítja. Ez a széleskörű igény volt az a sarkalló erő, amely sürgette a szintetikus gyémántok előállítását – mondta Hercsik Anita drágakőszakértő a Növekedés.hu-nak.

Elemzők szerint 2030-ra több mint 19 millió karát szintetikus gyémánt előállítása várható évente. Ez akár mesébe is illene, de nem!

Amennyire örvendetes a mesterséges térhódítása az ipar számára, annyira nehéz kérdés az ékszergyémánt-kereskedelemnek szakértőnk szerint, hiszen maga a gyémánt több ezer év óta vágyott luxuscikk, befektetési lehetőség, könnyen mozdítható. Azaz, nagy érték kis helyen. Gyémántot viselni kiváltság, aprócska jelzés, olyan, amely az embereket egymástól megkülönböztet.

A vőlegény szándéka komolyságát két-három havi fizetésének megfelelő értékű gyémántköves eljegyzési gyűrű vásárlásával reprezentálja. Ebbe a jól felépített, stabil eszmerendszerbe furakodik be a szintetikus gyémánt.

A szakember szerint ideológiai harc folyik, mindkét fél igyekszik a saját terméke erényeit domborítani. A bányatársaságok, a valódi kövek ritkaságát, spiritualitását hangsúlyozzák, a szintetikus gyémántokkal kereskedő cégek az „ethical diamond” elnevezéssel próbálnak üzenni a vásárlóiknak. Inkább a fiatal generáció nyitott a szintetikus gyémántra: az általa viselt ékszer konfliktusmentes, előállítása a bányászattal nem károsítja a környezetet és nem utolsó sorban „pénztárcabarát”, hiszen jóval alacsonyabb áron elérhető, mint a természetes gyémánt.

Hercsik Anita: a valódi ékszer soha nem megy ki a divatból, értékálló, jó befektetés

Még az sem mondható, hogy a lelőhelyek apadnának, napjainkban is geológusok sokasága végez kutatómunkát a gyémánt után – emelte ki Anita. A lelőhelyek sokszor dzsungelek mélyén, vagy emberek által ritkán lakott területeken fekszenek. A kimerült bányák helyett nagy remény van újak nyitására.

Az első áttörés 1953-ban történt a szintetikus gyémánt előállításában, azóta folyamatos fejlesztés alatt áll a technológia. Először el kellett érni, hogy csiszolható méretű és drágakő minőségű kristályokat tudjanak előállítani. Az 1990-es években több gyártótól, szinte egy időben történtek ezzel kapcsolatos bejelentések; Gemesis Corporation of Sarasota Electric, Lucent Diamond Inc. of Denver, hogy csak néhány céget említsünk.

A kétezres évektől megjelentek csiszolt szintetikus gyémántok az ékszerkő kereskedelemben. Addigra Amerika mellett a világ több pontján is létesültek előállító üzemek, többek között Indiában, Kínában, Oroszországban.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy mennyire van veszélyben az „igazi” gyémánt piaca. A szakértő úgy véli, nincs erről szó. Ezzel kapcsolatban Hercsik Anita megoszott egy érdekességet is, amelyet az ékszerszakma már átélt az 1990-as években. Az óraiparnak szüksége volt nagy kopásállóságú alkatrészekre, ezért korundot kellett szintetizálni. Ennek két ismert természetes drágakő fajtája van: a rubin és a zafír. Ha már a technológia megvolt, a szintetikus rubinból és zafírból csiszoltak ékköveket. A szintetikus rubin és zafír megtalálta helyét az ékszeriparban, megtanult együttélni a természetes megfelelőivel. Ma is bányásszák a rubint és a zafírt, sőt a kereslet folyamatosan nő irántuk.

A szintetikus gyémánt új a piacon és nagyon jó a marketingje. De a valódi soha nem megy ki a divatból, sőt, idővel felértékelődik. Nem lehet összehasonlítani a Föld energiáját hordozó csodálatos valódi kristályt, a maga zárvány sebhelyeivel, egy mesterséges körülmények között létrehozott steril kristállyal. Gondoljunk bele, egy szintetikus gyémánttal megkérni szívünk választottját, milyen üzenetet hordoz? Ehhez nem kell különösebb kommentár.

A kevéssé tehetőseknél a pénz is szerepet játszik a vásárlásnál. Jelenleg minimum a valódi feléért lehet venni szintetikus gyémántot, tehát több vásárló számára lesz elérhető, mint eddig. Így a döntésben az anyagi szempontok lehetnek mérvadóak – véli szakértőnk.

Mint a világ más tájain, Magyarországon is több tendencia figyelhető meg. Az internet elhozza a szintetikus gyémánt hírét és főleg a fiatalok etikus megfontolásból keresik őket.

A valódi kövekben gondolkodók előnyben részesítik a certifikációval rendelkezőket. Mások kifejezetten keresik a zárványosabb darabokat. Mint szakértőnk fogalmaz, régen a fekete zárványokkal rendelkező gyémántokat ipari célra használták fel. Ma új kereskedelmi elnevezések jönnek létre. Ilyen például a “Salt & Pepper Diamond” vagy a “Galaxy Diamond”. A vásárlók nagy része a valódiság jegyeit, természetes zárványokat szeretne látni. Ami túl tökéletes, az gyanús. Érdekes azt is megfigyelni, hogy a fantázia, vagy enyhén árnyalt színek is divatba jöttek.

Mint látható, új kihívásokkal szembesült az ékszerész szakma. A szakember szerint gond, hogy jelenleg a szintetikus gyémántokat beazonosító műszerek drágák, tehát kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ezzel dolgozzanak. A szakma abban bízik, hogy hamarosan megjelennek az olcsóbb verziók, hogy minden becsüs asztalán legyen egy-egy professzionális eszköz.

Hogy mekkora nyomást gyakorol a piacra a laboratóriumban előállított ékszer, annak ékes bizonyítéka, hogy a De Beers amely a világ legnagyobb gyémántbányászati társasága a  természetes gyémánt pozícióit erősíteni kívánó Real is Rare (A valódi ritka) kampány élharcosa, a több mint 130 éve regnáló, a gyémánt szakma császárjának számító De Beers három évvel ezelőtt rászánta magát, hogy szintetikus gyémánttal foglalt ékszerrel kereskedjen. A Lightbox márkanév alatt futó kollekció olyan sikeres, hogy jelenleg évi 200.000 karát szintetikus gyémántot használnak fel az ékszerekhez.

A De Beers a versenytársait is legyőzve alaposan lenyomta a szintetikus gyémánt árakat. A negyedkarátos szintetikus gyémántjai pár száz, az egykarátosak nyolcszáz-ezer dollár között mozognak.

A „valódi” gyémántpiaci anomáliát tovább fokozza, hogy az ellátási lánc közepén – a kitermelők és a kereskedők között – elhelyezkedő feldolgozók pénzügyi helyzete ingatag, ezek a piaci szereplők nagymértékben kiszolgáltatottak a nyersanyag és a kész ékszerek árváltozásainak, illetve az irántuk való kereslet ingadozásainak. Ez lehet az oka, hogy sorra zárnak be a legnagyobbak, teret engedve a feltörekvő, ám mindent és mindenkit elsöprő kínaiaknak, oroszoknak, indiaiaknak. Ezzel szemben az ember által előállított szintetikushoz nem tapad vér, korrupció, bűnözés, és nem egy mesterségesen manipulált piacról származik.