Fontos szerepet játszott a mesterséges intelligencia a most zárult pekingi Téli Olimpián (is). Széles körben használták folyamatosan a fordításban, az edzésben, az eredmények közlésében és nyilvántartásában, a biztonsági rendszerekben, a járványellenes intézkedések során – és az élelmezés menedzselésében.
Manapság lassan minden olyan számítógépes tevékenységet, amely megelőz, megalapoz valamilyen döntést, mesterséges intelligenciának neveznek. Miután a sportban, különösképpen az élsportban, évtizedek óta alkalmaznak számítógépet, nem kifogásolható egy olyan állítás, hogy „a mesterséges intelligencia meghódította a sportot”. Mégsem teljesen értünk ezzel egyet, annak ellenére, hogy az MI körébe tartozó módszereket és eszközöket valóban egyre szélesebb körben alkalmazzák a legkülönfélébb sportágak edzői és elméleti szakemberei.
A kameraállásokat is a legfejlettebb számítógépes rendszerek választották ki
A mesterséges intelligencia abban a legügyesebb, hogy mintákat tárjon föl a rendkívül nagy méretű, fajta- és formátum szerint is rendezetlen adathalmazokban. A természetes (humán) intelligencia is ebben a legjobb, de az „ő” számára „rendkívül nagy mennyiségű adat” mégis milliószor kevesebb, mint amennyin a számítógép képes átrágni magát.
Nem meglepő tehát, hogy a nagy tömegeket vonzó, tehát nagy pénzt hozó sportágakban – egyebek mellett a síugrásban, jégtáncban, jégkorongban, de a baseballban, a kosárlabdában, a profi ökölvívásban, az amerikai és az európai futballban – már régebb óta alkalmaznak fejlett statisztikai módszereket a mérkőzések elemzésében, a játékoskereskedelemben és -utánpótlásban. A fejlett statisztikai módszerek közé pedig már évekkel ezelőtt bevonult a mesterséges intelligencia, de mostanában trendi beszélni is róla.
Két fő területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát a sporttal kapcsolatban:
– a „biomechanikában”, azaz a sportmozgások elemzésében, javításában és fejlesztésében;
– a közvetítésekkel kapcsolatosan: a versenyek adatainak rögzítésében és közreadásában, a kameraállások kiválasztásában és az értékelésben
A pekingi téli olimpián a mesterséges intelligencia több szinten is segítette a lebonyolítást. Természetesen segítette a nyelvi fordítást – de ez a technológia évek óta jelen van minden okostelefonban. A pekingi olimpia zárt telephelyén egy 5G-hálózat üzemelt, ezen alapszik többek között az önvezető taxiszolgáltatás.
Forrás: China daily
Ugyanez a hálózat segítette a jégfelújító robotok mozgatását – és a vendégek ellátását végző robotokét. Ugyanis volt étel- és italkészítő robot is, több száz recept közül lehetett választani, és a robotszakács vagy koktélos elkészítette a rendelést.
Virtuális edző segítette a síelőket
Régóta és kiterjedten alkalmaznak fejlett számítógépes módszereket a sport célú fejlesztésekben. Közhelynek számít, hogy a síugrásban az utóbbi legalább tíz évben általánossá vált jellegzetes testtartást szélcsatornában optimalizálták, csakúgy, mint a ruha kialakítását. Motion capture (testmozgás-felvétel) segítségével elemzik az eredményes sportolók mozgását, és AR- (kiterjesztett valóság) technikát alkalmaznak a begyakoroltatásban: az edzést végző, érzékelőkkel és az ízületeinek helyzetét jelző markerekkel felszerelt sportoló valós időben látja, hogy a mozgása hogyan tér el a mintától térben és időben: hogy mennyire pontosan úgy mozog, és a megfelelő sebességgel teszi-e.
A kínai síakrobatika csapat felkészítését segítette egy virtuális edző és bíró, az egyik vezető, kínai MI-fejlesztő cég „terméke” Kuan-csün, „aki” egy szemrevaló kínai fiatalember képében van jelen a csapat életében.
Forrás: Global Times/Xiaoce
Mögötte egy évek alatt tökéletesített neurális hálózat dolgozik. Kamerák és képfeldolgozás segítségével az edzések során tesz javaslatokat a versenyzőnek a mozdulatelemek fejlesztésében, majd bíróként értékeli az eredményt. Több valós (belföldi) versenyen is „részt vett” még az olimpia előtt, pontozva a csapattagokat – és a versenytársakat.
Hasonló rendszert használtak a jégtáncban is, bár kifejezett „avatarról” nem számoltak be a híradások. Arról igen, hogy sok ezer adatelem alkalmazásával elkészítették a fiatal versenyzők virtuális modelljeit, és azok mozgatásával szimulálták az ugrásokat, hogy tökéletesítsék a technikájukat, és csökkentsék az esések valószínűségét.
A balettben évszázados tapasztalat áll rendelkezésre ahhoz, hogy 5-7 éves korban meg lehessen állapítani, érdemes-e a gyermeket ebben az irányban fejleszteni. Mostanában a fejlett diagnosztikai eszközök, és a már évtizedek óta digitálisan rögzített biometriai és versenyadatok révén számos más sportágban is meglehetősen nagy biztonsággal meg lehet jósolni, hogy lehet-e valakiből eredményes sportoló. Az már az alanyon, edzőjén és menedzserén múlik, hogy beteljesíti-e a jóslatot.
A versenyeken viselt testhő-mérők adatait is MI dolgozta fel
Nem téli példa, de az IBM „Watson” technológiáját alkalmazzák a wimbledoni teniszközvetítések során annak megállapítására, hogy melyik kameraállás által rögzített melyik időpillanat érdemes a visszajátszásra és/vagy az összefoglalóban való megőrzésre. Ehhez nemcsak a pályán mintegy „vonalbíróként” telepített kamerák adatait használják, hanem a mikrofonok által felvett hanghatásokat és a nézők a közvetítőkamerákban látszó arckifejezései, illetve testbeszédét. (Azon, hogy a mimikát és testbeszédet a számítógépes feldolgozás képes rögzíteni és elemezni, már meg sem lepődünk…)
Forrás: china.org
Az IBM „Watson” nyert meg egy tévés vetélkedőt néhány évvel ezelőtt. Azóta a technika – a mélytanulás, a neurális háló stb. – a cég szolgáltatás- és megoldás-portfóliójának része részévé vált, és a wimbledoni megvalósítás ennek mintegy demója. Hasonló adatgyűjtés és -feldolgozás alapozza meg, hogy mikor melyik helyszíni reklámot kell közvetíteni a képernyőn, hogy a legtöbb nézőhöz jusson el (hogy a hirdetőtől a közvetítés jogával rendelkező szervezet többet kérhessen.)
Pekingben sok résztvevő viselt 5G rádiós testhőmérséklet-mérőt, hogy az esetleges megbetegedéseket kiszűrjék. A sportolók természetszerűleg évek óta használnak különféle viselhető eszközöket az fizikai állapot megfigyelésére, és ezek adatait MI-t is alkalmazó rendszerek dolgozzák föl.
Ami szintén természetes, hogy az olimpia ideje alatt a helyszínre optimalizált, MI-alapú időjárás-figyelő és -előrejelző rendszer működött.
A sportújságíró-robotok már a spájzban vannak
Az olvasó döntse el, hogy a sportújságírásról, vagy az MI-ről mond-e többet, hogy először a sport-összefoglalókat írta természetes nyelvi feldolgozó szoftver már néhány évvel ezelőtt. Ez akkor, 5-6 éve, meglehetősen nagy vihart kavart, az újságírás halálát emlegették, de a hangok később elhallgattak, egyrészt, mert az eljárás csak az angol nyelvterületen és a másodvonalbeli médiában vált általánossá, másrészt a szöveges tartalom terjedelme amúgy is folyamatosan csökken a médiában, harmadrészt az összefoglaló, mint olyan, átkerül a social media területére.
Ezzel együtt, lehet, hogy Magyarországon is lesz elmozdulás ebben az irányban a nemrég az OTP és z ITM együttműködésével beindított, kifejezetten a magyar nyelvi feldolgozásra célzott szuperszámítógép révén. A híradásokban szerepelt, hogy a bankolás mellett más területek nyelvi igényeit is megcélozza a kutatás, a szuperszámítógép nemzeti erőforrásként fog működni.
