A kiállított kortárs műtárgyakat természetesen alkotóik engedélyével mutatják be a múzeumok világszerte. Egy kivétellel. Ez pedig Banksy a világhírű és titokzatos street art művész, akiről azt sem tudjuk, hogy pontosan kicsoda, de műveit több millió euróért szerzik meg különböző műgyűjtők és az utóbbi években egyre több városban nyílt a művész engedélye nélkül Banksy múzeum, így Lisszabonban is, amelyet volt szerencsém megtekinteni.
Polgárpukkasztó, ugyanakkor mély gondolatokat ébresztő és mindenképp magas művészi értéket képviselő képek között bolyongok. Az utcai graffitik külvárosi hangulatához illően berendezett kiállítást Lisszabon egyik jobb negyedében már egy évvel ezelőtt megnyitották, de csak idén májustól vált – Barcelona, Prága, Milánó, Dubai és Párizs után – állandó múzeummá, ahol több mint száz mű – köztük több ikonikus alkotás – életnagyságú másolatát vonultatják fel. Miután Banksy már korábban úgy nyilatkozott, hogy „a szerzői jog a veszteseké”, így ahogy másutt, Lisszabonban sem kell tartaniuk a világ leghíresebb grafiti művészének bármiféle retorziójától.
A maró gúny rangrejtve dolgozó fenegyereke
De ki is Banksy, akiről tudjuk, hogy akárcsak Batman, éjszaka dolgozik, maszk mögé rejtőzik és nem fedi fel kilétét. Annyit tudhatunk, hogy az 1970-es évek közepén Bristolban született és a nyolcvanas években a város underground kultúrájából indult, hogy mára szatirikus, maró gúnnyal töltekező, a fekete humort sem nélkülöző felforgató hatású és politikai töltetű művei a világ legkülönbözőbb városainak falaira kerültek fel – sok esetben meglehetősen rövid ideig. Szokásához híven a művész általában egy hónapot tölt egy országban és műveit inkognitóban helyezi el a kiválasztott városokban, amelyeket később az arra járók fedeznek fel.
Nyolc éve egy alkalommal vonaton utazott Angliában és véletlenül kiejtett csomagjából néhány festékszórót és egy gázmaszkot. A vele egy kupéban utazó 14 éves fiú segített neki összeszedni azokat, mire a férfi megkérdezte, tudja-e ki az a Robin Banks? (Egyesek szerint Banksy eredeti neve Robin Gunningham, de sokan Robin Hoodnak becézik.) A fiúnak fogalma sem volt róla, erre utastársa egy rajzot adott neki, amit a szignójával látott el, mondván, az 30 ezer dollárt ér és szép életet kívánt neki. A fiú hazaérve rákeresett és kiderült, a viseltes festékfoltos ruhában és régi szabású fekete kalapban lévő negyvenes évekbeli szőke férfi Banksy volt, aki híres Virágdobó című képét adta át. Ezt a palesztin Betlehemben lévő The Walled Off Hotelben készítette, melyet a világ legrosszabb kilátással rendelkező szállodájának tartanak, ugyanis a palesztin területeket Izraeltől elválasztó falra néz. A képen egy virágcsokrot dobó férfi látható, aki olyan tartásban hajítja el a kép egyetlen színes részletét jelentő csokrot, mintha egy molotov koktélt hajítana valakire. A békeüzenetként híressé vált kép szintén a múzeum része.
A képek a szerző felvételei
Banksy a műveiben teljesen egyéni látásmódjával a kapzsiságot, az álszentséget, az elidegenedést, valamint a háborút, a fasizmust, a rasszizmust, a kizsákmányolást, a rabszolgamunkát és a vallási fundamentalizmust kritizálja, ám valószínűleg ő az a művész is, akinek a legtöbb művét pusztították el – zömmel a kritizált és a humort nehezen viselő hatóságok. A 2013-an készült, A grafitti bűncselekmény című képet, melyen egy kisfiú bombát szeretne elhelyezni a falfestményt tiltó táblára, New Yorkban először fehér festékkel takarták le, majd el is távolították az egész alkotást. (lásd címképünkön) Szerencsére azért marad elegendő kép, amelyeknek az ára rakétaként szárnyal az egekig.
A saját magát „minőségi vandálnak” nevező fenegyerek a kezdetektől használ stenciles technikát, s az ezredforduló óta már csak ezzel a jóval gyorsabb módszerrel dolgozik. A stencileket hagyományosan kézzel rajzolják, vagy acetátos lapokra esetleg kártyákra nyomtatják, mielőtt kézzel kivágják. Azt persze nem lehet tudni, hogy stenciljei képalkotásánál éppen melyik módszert alkalmazza, de feltételezhető, hogy néhány képhez számítógép segítségét is igénybe veszi.
Ukrajna becsben tartja a romokra fújt műveit
A festékszóró művész első kiállítása Los Angelesben 2002-ben nyílt meg, de készített filmet és több könyvet is, melyekben saját írásaival kísérve a különböző városokban lévő és lefotózott munkái láthatók. A 2005-ben írt Wall and peace című könyv, A Fal adja a másikat címmel 2018-ban magyarul is megjelent.
Banksy nagyon is tudja, hogyan és miről kommunikáljon és mikor és hol jelenjen meg festékszórójával. Tavaly például a megtámadott Ukrajnába is bejutott és az ott készült alkotások közül 11 Lisszabonban is látható. Az egyik leghíresebb az ukránok megtörhetetlenségét szimbolizáló Balett táncos című kép, amelyen egy nyakörvet viselő sérült fiatal nő szalaggyakorlatot végez egy ház romjain Irpinben Kijev elővárosában, amelyet tönkrelőttek az oroszok. A művész keze nyomait Ukrajnában nagy becsben tartják, biztonsági kamerákkal, üveglappal és érzékelőkkel védik mindegyik alkotást s kijelentették, kulturális és történelmi örökségként mindegyiknek az eredeti helyén kell maradnia.
Sok műve nem volt ilyen szerencsés. Amikor 2015 után megjelent Párizsban és több művet hagyott hátra különböző falakon, amelyek a calais-i táborlakó migránsok iránti együttérzését fejezték ki, több alkotást elloptak, vagy felfedezése után megrongáltak, így a horogkeresztet lefesteni akaró fekete kislányt is.
Ugyancsak ellopták Banksy egyik gyakori motívumát, majdhogynem személyes emblémáját, a patkányt, amelyet ezúttal festékszóróval és maszkkal eltakart pofával ábrázolva – az 1968-as diáklázadásokra és a stencilművészet szülőhelyének tartott városra is utalva – a Pompidou központ melletti autóparkolót jelző tábla hátoldalára festett.
Aki lepisili a Buckingham palotát
A haladási irányt jelezve, a padlón stílszerűen elhelyezett patkánylábnyomok tovább vezetnek aztán a művek értékét jól példázó, még 2006-ban az angol szupermodellről, Kate Moss-ról készített sorozat darabjaihoz, amelyeket Banksy Andy az általa tisztelt Andy Warhol Marylin Monroe képéhez hasonló stílusban festett meg. Ezeket a Sotheby’s Londonban 50.400 fontért, a becsült ár ötszöröséért adta el egy aukción.
Két évvel később, 2008 augusztusában a Katrina hurrikán katasztrófájára való megemlékezésen, Banksy graffitik sorozatát fújta fel a szerencsétlenség óta üresen álló New Orleans-i épületek falára. Közülük a leghíresebb, az immár ikonikussá vált Esernyős lány hiába védi magát az ernyővel, mikor éppen az okozza a zuhogó esőt, amivel Banksy a New Orleanst védő gátakra utal, amelyek védelem helyett éppen, hogy engedtek a sok ember halálát okozó víztömegnek.
Műveinek groteszk vonása sok alkotásán érhető tetten. A pisilő díszegyenruhás katona hol másutt intézné dolgát, mint a Buckingham Palace falánál, a Vigyori kaszás című képén pedig, melyet a kelet-londoni Old street egyik házára festett, a halál megszokott ábrázatát nyugtalanító módon egy élénksárga arc váltja fel. A mű valószínűleg szintén kiverte valakinél a biztosítékot, mert az eredetit már 2007-ben lemeszelték.
Egy időben régi festményeket „dolgozott át”. Ezek közül a múzeumban Millet 1857-ben készült Kalász szedők című műve látható, amelyet saját ízlése szerint alakított át, beillesztve, jobban mondva „kiragadva” egy cigarettaszünetet.
Banksy mára megkerülhetetlen alakjává vált a kortárs képzőművészetnek s az, hogy egyre több helyen nyílnak nevével fémjelzett múzeumok, az igencsak egyéni, ámde anyagilag meglehetősen jövedelmező partizánharcot vívó festékszóró egyfajta betagozódását is jelenti a hivatalos, úgymond magas művészet fősodrába.
