Tizenkét ország – köztük az Egyesült Királyság – a tervek szerint több mint 50 milliárd dollárt (18 ezer milliárd forint) költ a következő tíz évben egy új, nagy hatótávolságú rakétára Európa védelmében.
A Deep Precision Strike (Mély Precíziós Csapásmérő) elnevezésű projektet a Downing Street 10. éppen most mutatta be, és a tervek szerint szerda későbbiekben vitatják meg a NATO-csúcson, a török fővárosban, Ankarában – írja BBC.
Sir Keir Starmer miniszterelnökként az utolsó NATO-csúcstalálkozóján vesz részt. Valószínűleg bírálatokkal kell majd szembenéznie Donald Trump amerikai elnöktől, amiért nem vázolt fel tervet arra, hogy a védelmi kiadások 2035-re elérjék a GDP 3,5%-át – ezt a célt szinte az összes NATO-tag elfogadta tavaly.
Ma azonban a miniszterelnök mintegy tucatnyi vezetőt hív össze, hogy megvitassák az új rakétaprogramot.
A NATO egyik legfejlettebb fegyvereként beharangozott eszköz rendeltetése szerint közel 300 km-re lévő célpontokat képes hajszálpontosan eltalálni, de ez a hatótávolság akár a. 2000 km-t is elérheti.
Sir Keir kijelentette, hogy az Egyesült Királyság vezette kezdeményezés „segít összefogni az európai szövetségeseket, hogy a NATO-t az elkövetkező években is biztonságban tartsák”.
Azonban sok más tervezett katonai projekthez hasonlóan a Deep Strike várhatóan csak a 2030-as évekre lesz működőképes.
Júniusban Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter hat hónapos felülvizsgálatot hirdetett meg az európai amerikai haderő jelenlétét illetően.
Trump többször is egyértelművé tette, hogy azt akarja: a NATO-tagok járuljanak hozzá nagyobb arányban az európai védelmi kiadásokhoz, a tavalyi NATO-csúcson pedig a szövetség tagjai megállapodtak abban, hogy 2035-re a GDP 5%-át költik védelemre és biztonságra.
Sir Keir kijelentette, hogy „eltökélt” az Egyesült Királyság és szövetségesei biztonságának szavatolásában, hozzátéve: „Lépéseket kell tennünk egy erősebb, európaibb NATO megteremtéséért.”
A brit kormány közlése szerint a NATO több mint 700 alkalommal indított vadászgépeket a szövetséges légtér megközelítő orosz repülőgépek elfogására, és a brit vizek körüli orosz katonai tevékenység is 30%-kal megugrott.
Sir Keir várhatóan hangsúlyozza majd, hogy bár a NATO nem keresi a konfrontációt Oroszországgal, készen kell állnia minden egyes szövetséges megvédésére.
Yvette Cooper külügyminiszter így nyilatkozott:
A mély precíziós csapásmérő képességgel az Egyesült Királyság és szövetségeseink képesek lesznek nagy értékű katonai célpontokat és a hadseregeket mozgató logisztikai motorokat eltalálni, elrettentve ezzel bármely agresszort és megerősítve a kölcsönös biztonságunkat.
Ankarában világos üzenetet küldünk [Vlagyimir] Putyin [orosz] elnöknek: a NATO erősebb, európaibb, és készen áll megvédeni állampolgárait az általa és az orosz állam által jelentett hosszú távú fenyegetéssel szemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédében arra sürgette Ukrajna szövetségeseit, hogy szállítsák le azokat a légvédelmi rendszereket, amelyekre sürgősen szükség van az erősödő orosz támadásokkal szembeni védekezéshez.
Ukrajna fokozta saját, Oroszország elleni nagy hatótávolságú drón- és rakétatámadásait, olajfinomítókat és katonai célpontokat találva el, ami jelentős üzemanyaghiányt és áramkimaradásokat okozott.
Az ukrán fegyveres erők bebizonyították, hogy a nagy hatótávolságú rendszerek hatékony használata sorsfordító hatással lehet a harctéren, lehetőséget adva a fegyveres erőknek arra, hogy a frontvonal mögött is gyengítsék az ellenséges erőket
közölte a Downing Street.
Az ukrán nagy hatótávolságú csapások, mint például a kulcsfontosságú logisztikai csomópontok elleni támadások, jelentősen rontották Oroszország képességét az offenzívák fenntartására.
Dmitrij Peszkov kremli szóvivő kijelentette, hogy semmilyen új fegyver, amit Kijev a NATO-tól kap, nem akadályozhatja meg Oroszországot abban, hogy folytassa katonai műveletét Ukrajnában, amíg el nem éri céljait.
„A csúcstalálkozóra való felkészülés kontextusában rengeteg nyilatkozatot hallottunk országunkkal kapcsolatban” – mondta Peszkov újságíróknak.
„Sajnálatunkra ezek nem a konstruktív szerepvállalásról és párbeszédről szóltak, hanem konfrontatív jellegű kijelentések voltak.”
A konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezése továbbra is előnyösebb” Oroszország számára
tette hozzá Peszkov.
