Svájcból jött Magyarországra Cathry Szaléz Ferenc, a fogaskerekű építője és több hazai híd tervezője, s itt új otthonra és gazdag karrierre talált. A magyarrá lett mérnök teljes életrajzát még sehol sem jelentették meg, ezért megpróbáljuk itt e jeles szakember életrajzát a fellelt adatok alapján ismertetni.
A svájci Uri kantonban található, akkor néhány száz lakosú Andermattban született 1834. augusztus 18-án Cathry Szaléz Ferenc. Mérnöknek tanult, és életének első évtizedei Svájcban teltek, ám 1870-ben kollégájával, Niklaus Riggenbachhal Magyarországon jártak. A két mérnök a Svábhegyen érdekes lehetőséget látott meg. Riggenbach ugyanis nem sokkal korábban egy új típusú vasutat tervezett, egy olyat, amely meredek helyekre is el tudott jutni, úgy, hogy a vasútnak a két hagyományos sínszála közé egy fogaslécet helyeztek, és a mozdony ezzel a fogaskerékkel kapaszkodott.
Nemcsak tervezte és felépítette, de kezdetben működtette is a svábhegyi vasutat
Klösz György fotója, Fortepan, Budapest Főváros Levéltára.
A meredek svábhegyi lejtők ideális terepet kínáltak e vasútnak, így a Riggenbach vállalkozása, az Internationale Gesellschaft für Bergbahnen ajánlatot tett 1873-ban a budai fogaskerekű megépítésére. A cég helyi képviselője, társtervezője és az építés vezetője pedig Cathry Szaléz Ferenc lett.
(A Magyar Mérnök és Építész Egylet heti értesítőjében 1901-ben megjelent nekrológban azt írták, hogy már a Déli Vasút építkezéseinél, azaz az 1850-es években dolgozott Magyarországon, de ennek nyomát másutt nem találtam.)
A harmincas évei végén járó svájci mérnök felügyelte az építést, amelyet pár héttel a 40. születésnapja előtt, 1874. július 24-én adtak át.
A megnyitón a Cathry Szaléz bejelentette, hogy Magyarországon marad. Döntésében nem valószínű, hogy a Magyarországban rejlő gazdasági lehetőségek fogták meg, mert hazánk épp egy komoly válság közepén volt, ami miatt a tőkeszegény környezetben a beruházásokat visszafogták, hanem a szerelem, ugyanis nem sokkal később elvett egy magyar lányt. Házassága miatt Cathry Szaléz Magyarországon maradt, és a fogaskerekűt működtető vállalkozást vezette. De nem csak azt, hiszen építőipari céget is alapított.
Feleségével, a magyar származású Csutor Ludmillával Budapesten éltek, a közjegyzői iratok szerint a Donáti utcában volt lakásuk. Az iratok szerint Cathry Szaléznak volt egy fia, Ede, aki szintén mérnök lett, és 1878-ban született egy lánya, Vilma.
Valószínűbb azonban, hogy Ede nem Csutor Ludmillától született, hanem Cathry Szalézzal együtt érkezett Magyarországra. A helyzetet nehezíti, hogy két Cathry Ede élt egy időben. Az egyikük az 1906-os budapesti telefonkönyv szerint a IX. kerületi Haller utcában lakott, és sómalom tulajdonos volt, míg a II. kerület Csapláros utca alatt telefon előfizetéssel rendelkező Cathry Ede „magánmérnök” volt. Az is azt valószínűsíti, hogy a fia korábban, még Svájcban született, hogy Edét Cathry Szaléz támogatásával már 1887-ben felvették a Magyar Mérnök és Építész Egyletbe, azaz 17 évvel az után, hogy Cathry Szaléz Magyarországra érkezett.
A svájciból magyarrá lett hídépítőt Ferenc József is kitüntette
A svájci szakember itthon bekapcsolódott a különböző építkezésekbe, neve feltűnt a budapesti csatornázásnál, a vasútépítéseknél is, így meghatározó szerepe volt a Győr-Sopron-Ebenfurt vasútvonal és a Budapest -Pécs vasút első szakaszának felépítésénél is, de a szénszállításra használt salgótarjáni keskeny nyomtávú fogaskerekű vasutat is ő építette.
Azonban Cathry Szaléz legnagyobb alkotása – a fogaskerekű mellett – több magyarországi híd felépítése volt. Cathry Szaléz társával 1885-ben pályázott a vásárosnaményi Tisza híd felépítésére, amelyet el is nyert, és el is készített. Ez után Pozsonyban, az ottani Duna híd elképzeléseknél tűnt fel a neve.
Az 1880-as évek második felében egy osztrák nyugalmazott altábornagy, nevezetesen Dunst Gusztáv engedélyt szerzett egy Pozsonyt és Sopront összekötő vasút építésére. A beruházás része lett volna egy Duna híd, amelynek terveit Cathry Szaléz Ferenc készítette el. Az altábornagynak végül nem sikerült a szükséges tőkét összeszednie, sőt maga is annyira eladósodott, hogy később öngyilkosságba menekült, de e vasúttársaság részére készített Cathry féle terv annyira meggyőző volt, hogy amikor az állam átvette a pozsonyi hídépítést, nemcsak a Cathry féle tervet vették át, de Cathry Szaléz Ferencre bízták a híd megépítését is.
Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, TFGY 8236.1
Ebben persze közrejátszott az is, hogy Cathry egy nagyon érdekes üzleti megoldásba is belement. Úgy állapodott meg Baross Gábor közlekedési miniszterrel, hogy nem egyben kapja meg a híd árát, hanem részletekben 10 éven keresztül. Persze volt itt egy csavar. A kincstár ugyanis kiállított a vállalkozónak 20 darab, egyenként 89 ezer forintról szóló utalványt, amelyet eltérő időben lehetett beváltani. Cathry ezt azonban nem maga váltotta be, hanem megállapodást kötött egy bankkal, mégpedig az Egyesült Budapest Fővárosi Takarékpénztárral a jegyek bank általi beváltásáról. A kidolgozott konstrukció annyira új volt, hogy a bank és a mérnök egész más módon számolta ki a kamatokat, ami miatt végül perre mentek, és két professzor is kellett, hogy tisztázzák a fizetendő összeget. A professzorok számítása végül Cathrynak adott igazat.
A pozsonyi hidat – amelyet valójában már szerződés nélkül, pár hónappal a megállapodás aláírása előtt elkezdett építeni – egy hónappal a határidó előtt, 1890. december 31-én átadta.
A hidat Ferenc Józsefről nevezték el, és maga a király avatta fel. Nem sokkal később, 1891 februárjában a híd építésében játszott szerepéért az uralkodó Cathrynak a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. Érdekes, hogy az elismert mérnökről még kitüntetése kapcsán sem készült fotó és sehol másutt sem sikerült róla képet fellelni.
Ma csak egy emléktábla őrzi a nevét
Cathry Szaléz Ferenc nevéhez még egy jelentős Duna híd kötődik, mégpedig a Mária Valéria híd. Ezt a hidat nem ő tervezte, mert azt egy vasúti híd típusterv alapján építették (amelyet Feketeházy János dolgozott ki, róla itt írtunk: https://tudas.hu/a-szabadsag-hid-tervezojet-rejtelyesen-kihagytak-minden-elismeresbol/), de Cathry cége meghívásos pályázaton nyerte el az építési munkákat. A hidat két év alatt 1895-re minden probléma nélkül fel is építették.
Időközben pályázatot nyújtott be az Eskü téri hídra is, azaz a mai Erzsébet híd elődjére. A terv, amelyet a Magyar Államvasutak gépgyárával és Schickedanz Alberttel közösen nyújtottak be, alapvetően más elképzelést követett, mint akár a nyertes, akár a később felépült híd, ők ugyanis egy három nyílású rácstartós hidat álmodtak a mai Erzsébet híd helyére.
A vállalkozó pár év alatt tehát komoly elismerést és szakmai reputációt szerzett magának Magyarországon. Nevéhez jelentős alkotások, határidőre és költségkereten belül felépített hidak, valamint egyéb építmények kötődtek.
A századforduló környékén az orsovai rakpartot építette ki, de ez volt az utolsó nagyobb munkája, mert 1901. szeptember 13-án, 67 éves korában elhunyt.
Forrás: Wikimedia
Fia, Cathry Ede mérnök lett, de 1904-ben született Szaléz nevű unokája zeneszerzőként vált ismertté.
Cathry Szaléz Ferencről már 1985-ben teret kívántak elnevezni a XII. kerületben, a Fővárosi Tanács a Közlekedési Múzeumhoz fordult, de az a szakvélemény alapján csak emléktáblát javasolt, mert akkor úgy vélték, hogy Cathry Szaléz – mivel nem ő találta fel a fogaskerekűt – nem alkotott olyan jelentős dolgot, hogy nevét viselje egy közterület. Ezért emlékét csak egy emléktábla őrzi a Fogaskerekű svábhegyi állomásépületének falán.
