Tudomásul kell vennünk, hogy a legfiatalabb nethasználók, a „digitális bennszülöttek” az első globális nemzedék. Ezt a komplex világot mindannyiunknak be kell fogadnunk, ha lépést akarunk tartani vele – mondta a Tudás.hu-nak Bernschütz Mária, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa. A trend- és generációkutatót abból az alkalomból kérdeztük, hogy a Be Social közösségi média ügynökség nagyszabású felmérést végzett nemrégiben magyar fiatalok nethasználati szokásairól, és nyilvánosságra hozta az eredményeket. A kutatásban szereplő kérdőívet közel 5000, 14 és 25 év közötti fiatal töltötte ki.
Ön az új média jó ismerője. Mi volt eddig a legrosszabb tapasztalata a fiatalok nethasználatával kapcsolatban?
Számomra az a legelszomorítóbb, hogy sokan voltak és vannak, akik nem csak csínytevéseket, hanem ennél sokkal komolyabb negatív eseményeket is felvesznek videóra, majd nyilvánossá teszik az interneten, vagy fenyegetnek a tartalommal másokat.
A kutatás eredményei szerint a fiatalok ma már 4 óránál is többet töltenek naponta a neten. Mi a véleménye a nethasználat erőteljesen növekvő tendenciájáról?
Valójában kihívás pontosan felmérni, hogy mivel mennyi időt töltünk el. 2019-ben egy 519 fős mintán mutattam ki azt, hogy a válaszadók átlagosan 2-4 órát mobiloztak. De sokan megjegyezték, hogy azon dolgoznak, telefonálnak is stb. Tehát, ahogy integrálódik az eszköz, ahogy egyre több mindent lehet rajta végezni, nyilvánvalóan annál több időt is töltünk el vele. Mindemellett a járványidőszak alatti nethasználat valóban látványosan emelte a neten töltött órák számát. Ez az időszak a függés elmélyülését segítette. Egyébként ez a jelenség minden korosztályt érintett, nem csak a tinédzsereket, fiatalokat. De tudomásul kell vennünk, hogy a legfiatalabb nethasználók, a „digitális bennszülöttek” az első globális nemzedék. Ezt a komplex világot mindannyiunknak be kell fogadnunk, ha lépést akarunk tartani vele. Ugyanakkor úgy gondolom, nem szabad megfeledkezni arról, hogy nagyon fontos lenne elsajátítani a digitális önszabályozást mindannyiunknak, az idősebb nemzedékeknek is.
A kutatás eredményei alapján, a nethasználati szokásokat tekintve ön milyen típusokat fedezett fel a fiatalok között?
A kommunikációs viselkedésük alapján négy csoportba osztottam a mintát. Ezek: az Offline élménykeresők (17 százalék), a Digitálisan tudatosak (23 százalék), az Online harcosok (33 százalék), valamint a Digitális exhibicionisták (25 százalék).
Offline élménykeresők: családias, barátkozós típus. Ritkán posztolnak, kevésbé szerkesztik a tartalmaikat. A közösségi média számukra a leginkább közömbös. A Messengert azért használják. A tévénézés, rádióhallgatás, online portálok követése rájuk jellemző leginkább. A családdal, barátokkal is ők töltik a legtöbb időt. Könyveket, újságokat is leginkább ők olvasnak.
Digitálisan tudatosak: jellemzően idősebbek, inkább nőiesek. Meglehetősen szigorúak, ha a tartalmak korlátozásáról, mások tiltásáról van szó. A közösségi médiával szemben inkább közömbösek. A Messenger használata mellett náluk a Facebook jobban preferált, mint a többi csoportnál. Online nem igazán olvasnak. Kevés influenszert követnek, épp ezért nem is nagyon jellemző rájuk, hogy influenszer hatására vásárolnának, és ők szeretnének a legkevésbé influenszerek lenni. A politika jobban érdekli őket, mint a többi csoport tagjait.
Online harcosok: többségükben fiúk, akik rendszeresen, naponta akár több órát videójátékoznak – míg a többiek egyáltalán nem. Bár a szelfikészítés nem izgatja őket, influenszerek azért szívesen lennének. Könyvet, újságot alig olvasnak, inkább chatelnek. Az online trendekben jártasak, a virtuális adatbiztonságra figyelnek, a legnagyobb arányban ők élnek a kétlépcsős azonosítással. Lelkes streaming-fogyasztók, és YouTube-rajongók. Sok virtuális barátjuk van.
Digitális exhibicionisták: ebben a csoportban viszont döntő többségben lányok vannak, akik szórakoztató tartalmakat keresnek a neten. A közösségi média boldoggá teszi őket, aktívan használják is, a fontos dolgaikról is inkább chaten kommunikálnak, mint élőszóban. Szeretnek szelfit készíteni, hashtageket használni, szívesen lennének influenszerek. Idegenek gyakran küldenek nekik üzenetet. Könyvet és újságot alig olvasnak, az Instagram és a TikTok a kedvenc felületük. A Snapchat-használat is rájuk jellemzőbb, gyakrabban is posztolnak oda. A politika nem érdekli őket.
Nőies és férfias platformok
Hogyan oszlik meg a nethasználat a nemek között és a közösségi médiaplatformok szerint?
Úgy gondolom, hogy mindkét nem hasonlóan használja időben a netet, az egyes csatornákon elérhető tartalmak között lehet találni különbségeket. A fent említett négy csoport tagjai között a használatban vannak eltérések. Az Instagram inkább a nők platformja, míg a Messenger egyetemleges, a Youtube és a Twitch pedig férfias. A „digitális bennszülőtteket”, a fiatalokat a hálózatosság jellemzi, az pedig megköveteli az azonnaliságot, a mellérendeltséget, a tudatosságot, a gyors kommunikációt, valamint a tisztaságot. Ezek mind egyszerre inkább az Instant Messages -t kínáló platformok jellemzői, mint a hagyományosabb e-mail-é, ezért az e-mailezést kevésbé használják. Sőt, a tinik, ha ma két perc alatt valamit megtárgyalhatnak például Messengeren, akkor előszeretettel mondják, hogy ezt „megbeszéltük”, annyira élő ez a kommunikáció, pedig valójában nem történt élő beszéd.
Mit szól a legújabb hajmeresztő, sokszor életveszélyes Tik -Tok-kihívásokhoz? Mennyire tudják ma megvédeni magukat a gyerekek a világhálón jelentkező veszélyektől?
Tudjuk, hogy az interneten van építő és leépítő tartalom. A fiatalok nem a professzionális szakértők (gatekeeperek) által készített tartalmakat követik lineáris platformokon, a saját maguk gatekeeperei lettek, maguk válogatják össze, mit néznek, és ennek bizonytalanságait növeli a közösségi platformon működő algoritmus. Adva van tehát a dilemma: mit tekintünk építő, és mit leépítő tartalomnak?
Képes-e a szülő követni, netán alakítani a tinik ilyen irányú tevékenységét?
Nagyon ügyesek a fiatalok. Van, akinek több mobilja is van, szóval, elsősorban a bizalmat kell kialakítani, megerősíteni a gyermek és a szülő között. Lehetőleg tudják meg, hogy gyermeküknek milyen applikációk vannak letöltve a mobiljára, nézzék meg, mit néz gyakrabban, kérdezzék meg, melyik influenszert miért kedveli, és egy pár videót nézzenek is meg együtt attól az influenszertől. Elsősorban a segítő kommunikáció a fontos, nem az állandó felügyelet. Sőt, önmagunk vizsgálata is fontos, szülőként. Vajon a szülő milyen tartalmakat fogyaszt neten, vagy tévén? Nem javaslom büntetésként alkalmazni a digitális detox-ot. A gyerekek kezében mást jelent a mobil és az internet, mint a mi kezünkben. A megértésben, és a megelőzésben hiszek, és mindegyik korosztálynak a digitális önszabályozást tanácsolom. Írjon a család egy közös digitális szerződést arról, hogy ki, hol és mikor nem használhatja a mobilt. Például, közös étkezés közben nem, lefekvés előtt 1-2 órával már nem. A lényeg itt is a közös megbeszélésen van, és hogy mindenki beleegyezzen. Minden modern telefonban van már önszabályozó program, de ha nincs, könnyen le lehet tölteni mobilinternetezés korlátozását, vagy megfigyelését jelző applikációkat.
Kéretlen üzenetek
Hogyan befolyásolja a net a fiatalok szexuális szokásainak kialakulását?
Ez nagyon komplex kérdés. A saját megfigyeléseim során azt vettem észre, hogy a kislányok 8 éves korukra már idősebbeknek szánt tartalmat néznek sokféle platformon, például középiskolásoknak szólót, így beindítva sokféle folyamatot a testükben, pszichológiailag, biológiailag egyaránt. Köztudott, hogy az első menzesz a mai lányoknál átlagban 9-10 év körül jelentkezik, bár ezt még más is okozhatja, például a sokféle, hormonokkal telített élelmiszer. Az idősebbek pedig már a „felnőtt” tartalmakhoz is elég könnyen hozzájutnak, főképp, hogy a covid idejére ingyenessé tette a legnagyobb „felnőtt” tartalomkínáló a videóit. De a zaklatás, a bullying témáját is érinteni kell. Sok fiatal lány számolt be arról, hogy kéretlen tartalmat kaptak, teljesen idegenektől. A Be Social idei kutatásában arra a kérdésre, hogy kaptak-e már idegentől üzenetet a világhálón keresztül, a válaszadók 89 százaléka válaszolt igennel, közülük 44 százalékát kifejezetten gyakran találják meg ilyesmivel. És 51 százalékuktól már kértek erotikus tartalmú fotót is, és 12 százalékuk pedig már küldött is ilyen képet magáról.
Mi a titka az influenszerek rendkívüli népszerűségének a fiatalok körében? Hogyan hatnak ők a gyerekek ízlésére, gondolkodásukra, cselekedeteikre?
Nagyon fontos kérdés. A válaszomban csak vázlatpontokat adhatok hozzá, hiszen a média szakirodalma, sőt a kommunikáció szakirodalma felhívta a figyelmet arra, hogy, már az ókorban is, a retorikával kezdődően, milyen nagy jelentősége volt a szónokok felemelkedésének, milyen óriási hatást gyakoroltak a tömegekre. László (2009) példakép kutatásában három főbb csatornát emelt ki: a családot, az iskolát és a médiát. És természetesen voltak olyanok is, akinek nem volt példaképük. Az idők folyamán egyre nőtt a médiát választók és érdekes módon a „nincs példaképem” válaszok aránya. A saját primer kutatásom alapján azt mondhatom, hogy 2015-ben a megkérdezetteknek már 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs példaképe. És ez az eredmény egybeesett az influenszerek betörésével. Nekem ez a jelenség azt mutatta, hogy a gyerekeknek több mint a fele saját maga akar példakép lenni. Hiszen a legtöbb saját tartalmat előállító tini a saját kis szobájában kezdte. Olyanok voltak, mint a szomszéd fiú/lány. A fiatalok elég hamar felfedezték az itt és most tartalom előnyét és varázsát. Így a szomszéd fiú/lány esete, példája a többi fiatalra erősebben hatott, mint a professzionálisan elkészített tartalmaké, hirdetéseké. A mai napig nagyobb elérést generál az influenszerek alkalmazása, fiatalokat érintő hirdetések, tartalmak kapcsán.
Ki a „valaki”?
A neten „élő” fiatalok állandóan felületes, gyors impulzusokkal találkoznak. Mennyire hat ez a személyiségük alakulására? Milyen lesz a jövő szelfiken, posztokon felnőtt embere?
Nem vagyok jós. Azt láttam a Be Social kutatási eredményeit vizsgálva, hogy a tinik közül nagyon sokan szeretnének úgymond „valakivé” válni. És ezt a „valakit” sokak számára az influenszer testesíti meg. Az általam Digitális exhibicionistáknak nevezett csoport 30 százaléka érzi úgy, hogy ő bizony influenszer akar lenni. Mindenesetre ezen a területen máris lehet némi frusztrációt érzékelni, hiszen már eléggé telített a hazai influenszer piac, több száz, illetve több ezer influenszerre nem lesz szükség a közeljövőben. Örömtelibb életet, vagy inkább bánatot, zaklatottságot hozott az intenzív nethasználat a fiatalok számára? A jövőkutatók szerint a fiatalok jövője feltehetően felszínesebb lesz. Az életüket egyre inkább kiegészítik, illetve bizonyos területeken „megoldják”, az önálló, kreatív tevékenységeket pótolják a kényelmes applikációk stb. Viszont a frusztrációt és a technológiai eszközök túlzott használatából eredő, máris növekvő mértékben megjelenő mentális zavarokat mentálhigiénés segítséggel vagy pszichológussal majd kezelni kell. Ezért én trend-, illetve generációkutatóként a hangsúlyt az önismeretre helyezem. A kellő önismeret a jövőben is segíthet a kiegyensúlyozottabb személyiségfejlődésben.
Nyitó kép forrás: phxere.com
