A videójáték, ami az emberi bélflóra kutatásába vonja be a gamereket

A bőrrák korai stádiumban jól kezelhető
2024-05-30
Marad-e az AI homály a vállalkozások körében?
2024-05-30
Show all

A videójáték, ami az emberi bélflóra kutatásába vonja be a gamereket

Egy videojáték, az utóbbi 15 év egyik legsikeresebb ilyen terméke, a Borderlands több mint 4 millió felhasználójának köszönhetően nem máshoz kerültünk sokkal közelebb, mint az emberi bélflóra feltérképezéséhez és az emésztés, anyagcsere, továbbá a mentális betegségek hátterének megértéséhez.

Egy sor számítógépes modell és a mesterséges intelligencia számtalan feladatot jobban és főleg hatékonyabban old meg az embereknél és jócskán felgyorsította a tudomány fejlődését az utóbbi évtizedekben. Ennek ellenére maradnak olyan feladatok, amelyekben egyáltalán nem remekel és képtelen pótolni az embert.

Az egyik ilyen a DNS és RNS szekvenciákban található mintázatok felismerése.

2003-ban óriási tudományos szenzáció volt a Humángenom-projekt, amely feltérképezte az ember teljes genomját, örökítő anyagát. A 3.2 milliárd DNS bázispár feltérképezése óriási eredmény, de a valóságban az akkor kiadott géntérkép rengeteg hibát tartalmazott és hosszas finomításra volt szükség.

Kockarendezgetéssel a bélbacikat térképezik fel

Korszerű DNS minta szekvenálás

Korszerű DNS minta szekvenálás
Forrás: Picryl.com

Ez persze velejárója a DNS-szekvenciák tanulmányozásának: az adatmennyiség óriási, kézzel vért izzasztó átböngészni, a számítógépes modellek viszont nem képesek olyan jól észrevenni a hibákat és a mintázatokat, mint az emberi szem. Az emberek ugyanis rendkívül jók a mintázatok felismerésében – néha már-már túl jók is, mint amikor árnyékokban szellemeket, madarakban földönkívülieket látunk.

Az ember ennek köszönhetően a jelenleg ismert talán legjobb DNS-szekvencia felismerő eszköz.

A számítógépek el tudják végezni a feladat egyszerűbb részét, de kellenek az emberek, akik finomítják azt és észreveszik a hibákat, amelyeket a gép nem tudott. Ennek az egyedi képességnek a kiaknázására született meg a Borderlands Science.

A Borderlands-sorozat az utóbbi 15 év egyik legsikeresebb videojáték-sorozata, összesen több mint 80 millió eladott példányszámmal, sőt, idén nyáron egy mozifilm lesz a franchise legújabb tagja. A játék disztópikus, sötét humorú, robotokkal és sci-fi elemekkel vegyített világa jó táptalajt biztosított ahhoz, hogy az egykori közösségi oldal, az IWIW egyik alapítója, Szantner Attila és társai elültessenek benne egy olyan minijátékot, amely segít feltérképezni az emberi bélflóra működését és annak evolúcióját.

A Borderlands 3 világa.

A Borderlands 3 világa.
Forrás: Flickr.com

A Borderlands Science egy olyan minijáték a Borderlands 3-on belül, amely elsőre leginkább a klasszikus ügyességi és logikai videójátékra, a Tetris-hez hasonlít, bár az alap működése más. A játékosoknak színes kockákat kell rendezgetniük, létrehozva a megoldáshoz szükséges mintákat. A játékért cserébe kreditek járnak, amely segíti a játékosok karakterét a fejlődésében.

A színfalak mögött viszont komoly tudományos feladat rejlik: a Microsetta Initiative tudományos szervezet révén a játékosok által rendezgetett színes kockák a bélflórát felépítő mikrobák RNS-szekvenciáit rejtik. A játékosok észrevétlenül finomítják az emberi székletmintákból kinyert bélflórák feltérképezésének folyamatát, megfejtve a mikrobák összetételét és evolúcióját. A Microsetta Initiative adatait 80 országból több mint 30 000 emberből gyűjtötték.

Civilek a kutatásban

Az elmúlt évtizedekben ezen kívül több olyan kezdeményezés látott napvilágot, amelyek civileket igyekeznek bevonni a tudomány művelésébe.

Kiemelkedő közülük a SETI@home, amely a világűrből érkező elektromágneses jeleket vizsgálja a felhasználók személyi számítógépeit használva és az eBird, ahol a felhasználók okostelefonok segítségével világszerte madarakat keresnek és jelölnek be egy térképen, ezzel követve a populációk változását. Ezek a projektek mindenképp tudományos érdeklődést és némi altruizmust feltételeznek a felhasználókban, így a bázisuk erősen korlátozott. A videojátékokba épített, szórakoztató tudományos projektek viszont a “gamer” közösséget célozzák meg. A videojáték piac ráadásul óriási, több mint 300 milliárd dolláros üzlet, a játékosok száma pedig az utóbbi években átlépte a 3 milliárdot, ami a Föld lakosságának több mint harmada.

Az eBird-ben bárkiből madárkutató válhat.

Az eBird-ben bárkiből madárkutató válhat.
Forrás: Forest Simon, Unsplash

A Borderlands Science nem az első olyan projekt, amely játékossá teszi a tudomány művelését és igyekszik kihasználni a nagy tömegek adta erőforrásokat, de kétségkívül az egyik legnagyobb.

Az úttörő Foldit nevű játék, amelyben a játékosok fehérjeszerkezeteket kutattak, több tízezer embert mozgatott meg a 2000-es évek végétől mostanáig, a játék viszont közel sem egyszerű, a játékosok komoly kiképzésen esnek túl a kezdetekben ahhoz, hogy utána valóban hozzájáruljanak a fehérjék viselkedésének megismeréséhez.

Arra ugyan nincs szükség, hogy olyan tudással rendelkezzenek, mint a kutatók, de a játékosoknak mindenképp rá kell szánni az időt a tanulásra. A Borderlands Science mögött álló MMOS korábban már próbálkozott hasonlóval, az EVE Online nevű játékban például a koronavírus szerkezetét kutathatták az egyébként galaktikus űrcsatákban szolgáló játékosok.

Kihasználják a gamerek lelkesedését

A Borderlands Science-nek viszont célja volt, hogy könnyű legyen csatlakozni. Mindössze 10 perc megtanulni, ráadásul a felhasználóknak közvetlen érdeke is, hogy általa előnyt szerezzenek a játékban, így sokkal népszerűbb is lett, már több mint 4 millióan játszottak vele. Szantner Attila, az MMOS egyik alapítója kifejezetten a tudományos kutatások és a játékos közösség összeolvasztásán dolgozik, hogy a tudomány kihívásait a játékosok segítsenek megoldani.

A gamereknek ugyanis jóval nagyobb a motivációja a játék világán belül, mintha szórakoztató aspektus nélkül próbálnának a kutatók embereket felbérelni arra, hogy DNS-szekvenciákat javítgassanak.

A Borderlands Science minijáték

A Borderlands Science minijáték
Forrás: Gearbox Software

A projekt 2020-ban indult és már akkor is a rangos Nature tudományos szaklap hasábjain fejtegették a készítők a tudományos feladatok játékokba építésének határtalan lehetőségeit, most tavasszal pedig a Nature Biotechnology-ban jelent meg a szerzők cikke a Borderlands Science eredményekről. A játékosok több mint 135 millió génkirakós feladványt oldottak meg. A következő lépés az eredmények kiértékelése és a további kutatások.

A játék célja, a bélflóra és annak összetevőinek megismerése pedig nagyon is kulcsfontosságú az orvostudomány szempontjából, hiszen a bélflóránkhoz kötődik az emésztésünk, az immunrendszerünk működése, az anyagcserénk, de a bélflóránk még a mentális állapotunkat is közvetlenül befolyásolja. Ezért a Borderlands játékból igencsak komoly eredmények születhetnek.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.