Ablaktörlő, kávéfilter, szalagfűrész: ezeket a találmányokat köszönhetjük nőknek

Együttműködési megállapodást kötött az NKFIH, az ITM és a PM a kutatás-fejlesztés támogatására
2021-10-22
Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez
2021-10-23
Show all

Ablaktörlő, kávéfilter, szalagfűrész: ezeket a találmányokat köszönhetjük nőknek

Meglepően férfias tárgyakat és programokat köszönhetünk női feltalálóknak. Az oly sokáig lenézett női nem tagjai sokkal nehezebben boldogultak a férfiasnak tartott felfedezői pályán, de kitartásuk, kreativitásuk a legnagyobbak közé emelte őket. 

Ablaktörlő – Mary Anderson

Mary Anderson (Forrás: Wikimedia Commons)

Ki gondolta volna, hogy az automatikusan a szélvédőt tisztán tartó ablaktörlőket két nőnek köszönhetjük? Az egyikük Mary Anderson ingatlanbefektető, aki 1902 telén New Yorkba látogatva észrevette, hogy az autók és villamosok vezetői mind meg-megállnak, hogy letöröljék a havat a szélvédőkről. Milyen jó lenne egy belülről működtethető tisztítólapát – ötlött fel az asszonyban, s ott helyben vázlatos rajzot is készített elképzeléséről.

Az autógumiból készült ablaktörlők végül egy tervező segítségével kaptak végső formát.

1903-ban Anderson szabadalmat nyújtott be ötletére, majd legyártatta a prototípusokat.

A siker azonban váratott magára. Az autógyártó cégek semmi fantáziát nem láttak az ablaktörlőben, sőt attól tartottak, az csak elvonja a vezető figyelmét. Ráadásul egy nő szabadalmáról volt szó egy férfiak uralta világban. Így nem is használták azt, sem Charlotte Bridgewood 1917-es ötletét, amely automatizálta a szélvédőlapátok működését.

Az első ablaktörlőt csak 1922-ben építették be az autókba, s az eszköz rövidesen minden autón kötelező tartozékká vált. Mary Anderson ekkor még élt, megélte találmánya elismerését, de soha egy fitying hasznot nem húzott belőle.

Az automatizmusért felelős Charlotte Bridgewood viszont még egyszer bekerült a történelemkönyvekbe, méghozzá a lánya révén.

Irányjelző és féklámpa – Florence Lawrence

Florence Lawrence (Forrás: Wikimedia Commons)

Lánya, Florence ugyanis örökölte anyja tehetségét és autók iránti érdeklődését. Emellett annak színésznői és énekesnői tehetségét is, így Florence a világ első filmsztárjaként forradalmasította az autógyártást. Fizetése egy részéből autómobilt vásárolt magának, amiről hiányzott pár olyan kiegészítő, ami nélkül nem tudta elképzelni a vezetést.

1914-ben feltalálta hát az irányjelzőt, ami annak idején nem villogó lámpa, hanem gombnyomásra felemelkedő zászló alakjában kapott helyet a kocsi két oldalán.

Ezután nem sokkal a féklámpa tervét is megalkotta, 1917-ben ezt követte az elektromos ablaktörlő. Ám egyik szabadalmát sem védette le, így találmányait úgy kezdték el használni, hogy abból ő nem profitálhatott.

Kávéfilter – Melitta Bentz

Melitta Bentz (Forrás: Wikimedia Commons)

A német feltalálónő szabadalmát a mai napig használjuk majdhogynem változatlan formában. Melitta Bentz Lipcsében élt háziasszonyként, s nagyon idegesítette kávézás közben a csésze aljára leülepedő zacc.

Fogta magát és egy itatóspapírból tölcsért hajtogatott, elhelyezte egy rézedénybe, s ebben főzte le a kávét. A selymes ízű ital annyira tetszett mindenkinek, hogy Melitta férjével és két fiával céget alapított és kávékészítéshez szükséges kiegészítőket dobott piacra.

A szűrőt róla nevezték el Melittának, amelyet örökösei a mai napig így forgalmaznak.

Körfűrész – Tabitha Babbit

Tabitha Babbitt (Forrás: Wikimedia Commons)

Szintén egy férfias eszköz, amelynek feltalálása egy nőhöz köthető. A 1779-es születésű Tabitha Babbit fiatal nőként egy massachusettsi fűrészüzemben kapott munkát. Folyamatosan figyelemmel kísérte, mennyit szenvednek a szalagfűrész két végén álló férfiak, milyen fárasztó és olykor pontatlan így a munka.

Így hát a rokka mintájára megalkotta az első olyan fűrészt, ami körbe-körbe forogva szinte magától képes elvágni a fát.

Motorját gőzgép alkotta. Csakhogy ez a találmány elvette a favágók egy részének munkáját, így az asszony nem igazán vált népszerűvé. Találmányát ráadásul nem védette le, így többen vitatják, hogy valóban az ő eredeti ötleteként valósult-e meg.

Telefon és faxgép – Dr. Shirley Jackson

Dr. Shirley Jackson és Obama (Forrás: Wikimedia Commons)

Az elméleti fizikus dr. Shirley Jackson nemcsak az első fekete nőként vonult be a történelembe, aki doktori címet szerzett a Massachusetts Institute of Technology egyetemen.

Ő az a nő, akinek munkája révén faxot, nyomógombos telefonokat, üvegszálas optikai kábeleket és napelemeket kezdtünk használni, illetve a hívásunkat várakoztatni tudjuk.

Az asszony a Bell Laboratories-nál dolgozva ért el áttörést a a szubatomi részecskékkel kapcsolatban, ennek köszönhetően váltak elérhetővé a fent említett eszközök. Az 1946-os születésű asszony ma is él, bár 2017-ben nyugdíjba vonult a munkahelyéről. Ma is az első ötven legfontosabb, tudományra befolyást gyakorló nő között tartják számon.

Kevlár védőmellények – Stephanie Kwolek

Stephanie Kwolek (Forrás: Wikimedia Commons)

A lengyel származású, Amerikában felnőtt vegyész a DuPont cég kémikusaként dolgozott, amikor 1965-ben felfedezett egy új polimert. Szerkezetén csak kicsit módosítottak, s létrejött a kevlár, amely ötször erősebb, mint az acél és teherbíróbb a nejlonnál. Eleinte a gumiabroncsokat szerették volna megerősíteni az anyaggal, de hamar kiderült, hogy ezerféle területen használható. Például golyóálló mellényként, tankok páncélzatában, függőhidaknál, mobiltelefonokban, hangszerek, serpenyők, matracok, vitorlák anyagaként és még hosszan sorolhatnánk.

Stephanie Kwolek, aki fiatalkorában orvosnak készült, végül kémikusként mentett meg több ezer életet a golyóálló mellénynek köszönhetően, egy igen sikeres élet befejezéseként 2014-ben hunyt el.

Fordítóprogram és programozási nyelv – Grace Hopper

Grace Hopper (Forrás: Wikimedia Commons)

Az 1906-os születésű Grace Murray Hopper nemcsak az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének tisztjeként, de kiváló matematikusként is bevonult be a történelembe. A Yale Egyetemen végzett és egészen fiatal korától a számítástudomány egyik úttörőjeként tartják számon.

Ő volt az, aki negyvenhét kilós nőként először programozta az öt tonnás súlyú Harvard Mark I számítógépet. Nemcsak fordítóprogramot írt hozzá, de lefektette az első programnyelv alapjait is.

Állítólag egy alkalommal, amikor épp molylepkéket kergetett el a gép környékéről, megalkotta a bug és debugging (bogár, azaz hiba és bogártalanítás, azaz hibamentesítés) szavakat is. Még számítógépet is elneveztek róla. Szinte minden elérhető kitüntetést megkapott a haditengerészettől, cserébe majdnem 80 éves koráig nekik dolgozott. Nyugdíjba vonulása után tanácsadóként foglalkoztatták a Digital Equipment Corporation vállalatnál. A rendkívüli asszony 1992-ben, 85 évesen hunyt el, de fejlesztései révén mindig is a számítástechnika egyik úttörő szakértője marad.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close