Bár legtöbben a fejünkben már magunk mögött hagytuk a Covid-19-et, a vírusszakértők kitartanak amellett, hogy a világjárvány még messze nem ért véget. Uniós támogatással hároméves felügyeleti programot indítottak a kórokozó esetleges új járványhullámának megelőzésére, illetve egy olyan tesztet fejlesztettek ki, amely megjósolná, melyik fertőzöttnél alakulhatnak ki nagyobb eséllyel szív és érrendszeri komplikációk, amint erről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja hírt adott.
Lehet, hogy a legtöbb ember számára újraindult a normális élet, de a világjárvány tovább folyik. Európában még mindig hetente 180 000 új esetet jelentenek, a kutatók pedig azon igyekeznek, hogy az új variánsokat idejekorán elkapják, miközben igyekeznek javítani a szövődmények előrejelzésének képességén.
Afrikára kell figyelni az új járványhullám miatt
Bár az Egészségügyi Világszervezet csökkentette a Covid-19 „globális vészhelyzet” (a legmagasabb riasztási fokozat) státuszát -, a járványügyi szakemberek továbbra is éberek.
A Covid-19-et okozó vírus ugyanis „ravasz” kórokozó és végtelenül fejlődőképes, hogy kikerülje a védekezésünket – és minden egyes jelentős mutációval egy új fertőzési hullám veszélye fenyeget. Valószínűleg eljön az az idő, amikor a jelenlegi védekezőképességünk – akár fertőzéssel, akár védőoltással szereztük meg – már nem lesz hatékony a vírus ellen.
Ezért tudnunk kell, hogy az egyes mutációk milyen hatással vannak a vakcinák és a kezelések hatékonyságára, hogy felkészülhessünk bármilyen esetre és új intézkedéseket hozhassunk egy új járványhullám megfékezésére.
Az Európai Unió ezért finanszíroz 10 millió euróval egy hároméves Covid-19 megfigyelési programot, amely jövőre ér véget. A CoVICIS-ben svájci koordináció mellett olasz, francia, német, dél-afrikai és etiópiai kutatók vesznek részt. Az afrikaiak részvétele azért elengedhetetlen, hogy a projekt globális hatókörű megfigyelési platformmá fejlődjék.
Afrika legtöbb országában hiányzik ugyanis az infrastruktúra a fertőzések megfigyeléséhez. Ráadásul az afrikai lakosság nagy része továbbra is oltatlan, ami azt jelenti, hogy a vírusnak több lehetősége van a terjedésre és mutációra. A Covid-19 afrikai evolúciójának nyomon követése tehát érthető módon elengedhetetlen.
Mitől reagálnak másképp az egészséges emberek a vírusra?
A világjárvány kezdete óta a szakemberek új módszereket keresnek annak előrejelzésére, hogy egy adott személy várhatóan hogyan reagál a Covid-19 fertőzésre. Az, hogy egyesek enyhe megfázásként élik meg a vírust, míg mások meghalnak, szinte véletlenszerűnek tűnhet. Bár kétségtelen, hogy a társbetegség vagy egy nem diagnosztizált alapbetegség magasabb kockázatot jelent, keveset tudunk arról, hogy egyes egészséges embereknél miért alakul ki súlyos Covid-19 vírus.
A kutatók kétféle veszélyeztetett betegtípust szeretnének azonosítani: azokat, akiket akut fázisában ér a betegség, és azokat, akiket a hosszan tartó Covid gyengítő tünetei terhelnek. Az emberek jelentős részénél ugyanis a fertőzés az egész szervezetet érintő és hosszú távon fennmaradó problémákhoz vezet.
Egy 160 000 nem oltott emberen végzett tanulmány szerint a fertőzött betegeknél a betegség akut fázisában négyszer nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos szív- és érrendszeri betegség, mint a nem fertőzötteknél és 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakul ki az ezt követő 18 hónapban.
Ez életkortól, nemtől, fajtól vagy a COVID-19 előtti egészségi állapottól függetlenül igaz, és attól függetlenül, hogy a fertőzés enyhe vagy súlyos. A legrosszabb kardiovaszkuláris kimeneteleket azonban az intenzív osztályra kerülő Covid-19-es betegek tapasztalják, valamint a már meglévő szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.
Más szóval, a súlyos fertőzés növeli a szívbetegségek kialakulásának valószínűségét, a már meglévő szívbetegségek pedig növelik a Covid-19 okozta halálozás valószínűségét.
A probléma az, hogy a szív- és érrendszeri rendellenességek különös módon képesek rejtve maradni: a szívroham gyakran az első jele az alapproblémának. Ezért az EU-n belül már régóta kiemelt kutatási cél, hogy a szívproblémák kritikussá válásuk előtti felfedezéséhez megbízható módszereket találjanak.
Az egyéni érzékenységet a mesterséges intelligencia szűri ki
2020 márciusában – abban a hónapban, amikor az Egészségügyi Világszervezet a Covid-19-et világjárvánnyá nyilvánította – az uniós támogatású COVIRNA projekt kutatói elhatározták, hogy megtalálják a módját annak, miképpen lehet azonosítani azokat a Covidos betegeket, akiknél a kezdeti fertőzést követően a legnagyobb valószínűséggel alakulnak ki szívkomplikációk, s ehhez tesztet dolgoznak ki.
Minden jel szerint a megfizethető költségekkel járó vérvizsgálat hamarosan készen áll arra, hogy a kórházi Covid-19 betegek körében is elterjedjen. A teszt egy bizonyos típusú szabadon lebegő RNS-molekulát mér, amely összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel.
A kutatók összegyűjtötték a vizsgálatban részt vevő 2 000 személy RNS-adatait, és jelenleg mesterséges intelligencia segítségével elemzik ezeket az információkat, hogy megbízható eszközt hozzanak létre az egyén kockázatának előrejelzésére.
A nagy kockázatú betegek ezután személyre szabott ellátásban részesülnek, hogy figyelemmel kísérjék egészségi állapotukat, és szükség esetén kezelést kapjanak a problémás RNS-molekulák lebontására.
A betegek néhány nappal a betegség kezdete után kapnák meg a tesztet, és az orvosok ezután személyre szabott ellátást kezdhetnek – például elküldhetnék őket egy szív MRI-vizsgálatra, vagy átirányíthatnák őket egy kardiológushoz, hogy szorosan megfigyeljék őket.
Lehet, hogy a COVID járvány utolsó lapja még nem zárult le, de egy ilyen teszt mindenképpen a pandémia közvetett sikere is lehetne.
