Akkor most kapunk pénzt az Uniótól vagy sem?

Koltai és Semmelweis találkozása – Megnéztük a filmet
2023-12-03
Újabb konfliktus, három kereskedelmi hajót támadtak meg
2023-12-04
Show all

Akkor most kapunk pénzt az Uniótól vagy sem?

Magyarország végre jó hírt kapott, hosszú idő után először olyan uniós pénzek csordogálhatnak Magyarországra, amelyek korábban blokkolva voltak. Akkor végre megfeleltünk az unió mindenféle kérésének, az úgynevezett szupermérföldköveknek? Nem, ezt azért nem mondta az unió. Akkor hát, hogyan is állunk?

Mielőtt elkezdenénk az örömteli tények bemutatását, gyorsan rögzítsük, hogy miről is fogunk beszélni!

Amiben november végén pozitív változás történt, az az RRF, vagyis a Covid utáni európai helyreállítási eszközt érintette, illetve azon belül is a REPowerEU elnevezésű energetikai programot, amely alapvetően az orosz leválást támogatja.

Sajnos nemcsak ezzel vannak gondjaink, mert a mostani finanszírozási ciklusban a kohéziós (felzárkóztatási) pénzeket sem kapjuk.

Ugyanakkor nagyon sok pénzt pedig mégis kapunk. Ilyenek a területalapú agrártámogatások (amelyek nincsenek feltételekhez kötve, azok játnak mindenképpen), de kapunk bizonyos előző ciklusból még járó finanszírozásokat is. Vagyis valójában még abban az időszakban, amikor 2021 eleje óta mindenki azt hajtogatja, hogy nem jönnek az uniós pénzek, szóval még ilyenkor is eurómilliárdok érkeznek Brüsszelből.

Na de akkor a változásokról!

Jó hír az EU-s forrásokról

Az Európai Bizottság november 23-án javasolta a magyar helyreállítási terv (Recovery and Resilience Plan – RRP) módosításának jóváhagyását, és az energiarendszerünk zöldítésére is alkalmazható REPowerEU elemek egy részének folyósítását. Ez az a pozitív bejelentés, amely forrásokat nyit meg nekünk.

Itt egy pillanatra rögtön meg is állhatunk. RRP, hát nem az RRF rövidítést szoktuk hallani?

De igen, mindkettő létezik, a Recovery and Resilience Facility (RRF), vagyis a helyreállítási eszköz az átfogó elnevezése annak a nagy projektnek, amellyel az unió a Covid világjárvány után „válságállóbb” szeretne lenni, de ehhez mindenkinek nemzeti tervet kell benyújtani, ez a „plan”, vagyis az RRP.

Ha pedig megvan a terv, és azt az unió elfogadta, akkor az unió részben támogatással, részben hitellel segít a tagállamoknak. Erre mindjárt visszatérünk, de még pár szót a REPowerEU-ról is.

Ez azért furcsa projekt, mert két, olykor egymásnak ellentmondó célt támogat, a zöld átállást, illetve az orosz energiafüggést megszüntető projekteket. és mi itt az ellentmondás?

A zöldítés jegyében jó lenne megújuló kapacitásokat fejleszteni, de ha le kell válni az oroszokról, akkor az uniós tagállamok olykor kénytelenek alternatív fosszilis fejlesztésekbe kezdeni.

Támogatás és hitel

A nagy programoknak van egy támogatási (grant) és egy hitel (loan) lába is. Előbbit aligha kell nagyon indokolni, az ingyenpénzért, vagyis a támogatásért természetesen jelentkeztünk, már miért is ne kérnénk a vissza nem térítendő elemet a programból?

Utóbbihoz, vagyis a hitelhez pedig az EU közös tőkepiaci hitelfelvétellel (az EU nevében kötvények kibocsátásával) szerzi be a forrást. Ez nekünk azért nagyon kedvező, mert az EU, mint nagy egység kedvezőbb feltételekkel, azaz alacsonyabb kamatfelárral kap hitelt, mint Magyarország, vagyis spórolunk, ha használjuk az RRF-hiteleket.

A 4,6 milliárd euró százalékai

Magyarország számára most egy jelentős csomagot, egy összesen 4,6 milliárd eurós RRF-keretet hagyott jóvá az unió.

Fogalmazhatunk így, mert bár ezt még a uniós pénzügyminisztereknek is támogatniuk kell, de senki nem számít arra, hogy a javaslatot ne fogadnák el.

Ennek a pénznek 10 + 10 százaléka, vagyis előbb 460 millió euró, majd egy másik 460 millió euró folyósítható Magyarországnak. Az elfogadott összegnek sajnos a nagyobbik része, pontosan 80 százaléka a kedvező hitel és csak 20 százaléka a támogatás.

Mindenesetre azzal, hogy egy nagyon speciális indokolással megnyílt egy kerülőút a közel egymilliárd eurós (920 millió eurós) előleghez, hosszú idő, nagyjából két év után először ért el Magyarország előrelépést a visszatartott források ügyében.

Kinek köszönhetjük?

Arról, hogy mi történt, a Válasz Online írt egy alapos elemzést, és lehet abban valami, hogy lengyel barátainknak lehetünk hálásak a forrásért.

Az EU bürokratikus útvesztőiben sok mindenre lehet megoldást találni. Itt mintha arról lenne szó, hogy az EU kért valamit Lengyelországtól, illetve Magyarországtól.

A részletezés helyett legyen talán elég annyi, hogy igazságügyi és korrupcióüldözési változtatásokat vár el az uniós, az RRF esetében 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesíteni, amelyek részben lefedik a kohéziós pénzekhez megkövetelt változtatásokat.

A kéréseket Lengyelország nem teljesítette (pedig neki inkább csak egy nagy igazságügyi blokkot írtak elő), Magyarország pedig elkezdett teljesítgetni, de az Unió azért úgy érzi, hogy még nem oké minden. És itt jöhet a brüsszeli furmány.

A lengyel választás

Lengyelország választott, és olyan politikus, Donald Tusk lehet a következő miniszterelnök, aki erősen uniópárti.

Igen ám, de neki még egyrészt időbe telik, amíg elfoglalhatja a kormányfői székét, másrészt Lengyelországban nem is csak rajta múlik majd az uniós megfelelés, mert ahhoz nagyobb többség kellene a parlamentben, ráadásul a köztársasági elnök is beakaszthat és Andrzej Duda elnök politikailag a másik oldalon focizik, aligha lesz túlzottan együttműködő.

Mindenesetre az EU szeretné elismerni a jó szándékot, látja, hogy a politikai vezetésnek nem lesz könnyű dolga, de a saját szabályrendszerében van egy kiskapu, előleget lehet úgyis fizetni, ha még nem teljesültek az előírt feltételek.

Na és itt jön a mi szerencsénk. Az azért furcsa lenne, hogy van két ország, akinek a forrásait visszatartják, az egyik nem teljesített még semmit, a másik pedig azért valamennyire igyekszik, és csak a rosszabb tanuló kap jutalmat. Hát, így aztán mi is bekerültünk ebbe a szórásba.

Mire használhatjuk az uniós forrásokat?

A megítélt pénz konkrét célokat szolgálhat, de természetesen olyanokat, amelyekre amúgy is költenünk kellett volna. A kulcsszavak a megújuló energia, az energiahatékonyság és a dekarbonizáció. A kisebb programokra lebontott összegek okos mérőket, megújuló kapacitásokat, vezetékfejlesztést, lakossági épületenergetikát (szigetelést) tartalmaz.

A hazai politikusok immár optimistábbak, azt gondolják, hogy nagyon hamar előrelépés lehet a másik nagy visszatartott pénz, a kohéziós alapok ügyében is.

Bár így lenne.

De azért azt se felejtsük el, hogy az EU most is deklarálta, még nem tekinti teljesítettnek a „szupermérföldköveket”, vagyis 2026 augusztusáig még mindig dolgoznunk kell, mert ha nem tesszük, akkor nemcsak forrásokat nem kapunk, de még ezeket a most lehívható előlegeket is vissza kell fizetnünk.

A szorítás nem múlt el, de ez a közel 1 milliárd euró minden szempontból nagyon fontos jó hír volt. Közvetve, vagy közvetlenül, de segítheti a magyar beruházásokat, a kibocsátás-csökkentést, a forint árfolyamát, a költségvetés egyensúlyát, de még a külkereskedelmi egyenlegünket is.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.