Ritka az, hogy a világ legismertebb nyugati festői, színészei, politikusai egy kelet-európai nőbe helyezzék minden bizodalmukat. Ana Aslan román orvos, az öregedés elleni harc pionírja azonban korában ilyen volt.
Mi köti össze a következő hírességeket: John F. Kennedy, Mao Ce-tung. Greta Garbo, Marlene Dietrich, Salvador Dali, Gábor Zsazsa?
Aligha lenne könnyű kvízkérdés egy vetélkedőben. A válasz pedig a következő: mindannyian harcolni szerettek volna az öregedés ellen, és mindannyiuknak Ana Aslan, egy román orvosnő segített ebben.
A kiváló tudós amúgy jókedélyű, remek ember is volt, akit nem tört meg a vasfüggöny mögötti élet szürkesége. Ma már nemcsak azért ismert, mert sok romániai utca (strada) viseli a nevét, de a találmányain alapuló cég a mai napig működik, illetve gyártja mindenféle termékeit, kozmetikumait, sejtregenerálóit, bőrápolóit. A Gerovital termékei Budapesten is kaphatók.
A nagy álom: az örök fiatalság
Az ember már csak olyan, hogy bizonyos dolgokért, de azok ellentétéért is mindent meg szeretne tenni.
Van, aki mindent bevállalna, csakhogy gyermeke szülessen, más mindent megtenne azért, hogy ne szülessen gyermeke.
Van, aki egész életében fogyókúrázik, de van, aki „tömegel”, vagyis erőltetetten hízik egy szerepért, vagy egy testépítési momentumért kényszeresen is tömi magát.
Kicsit ilyen a kor is, egy ideig talán még inkább nagyobbnak, idősebbnek szeretnénk látszani, aztán a fiatalság elixírjét keressük.
Ana Aslan
A romániai Brăilában (Dunamenti délkeleti város Romániában) született
Ana Aslan az öregedés elleni harc úttörője volt, túlzás nélkül állíthatjuk, ennek a területnek a nemzetközi sztárja volt,
aki mindenféle ország állami kitüntetéseit megkapta, nagy, nyugati egyetemeken volt díszdoktor.
Brăilában, mint Kelet-Európában szinte minden településen, bámulatos keveredésben éltek a nációk, éltek itt románok, zsidók, magyarok (itt egyébként elég kevesen), törökök, görögök, romák és orosz eredetű lipovánok.
Ana Aslan 1897. január –én született és végül – egy öregedés ellen harcoló tudóstól elvárható módon – jó sokáig élt, 91 éves korában hunyt el, vagyis a kommunizmusa végét, a rendszerváltást már nem élte meg.
Foglalkozását tekintve volt ő minden, leginkább orvos, egyetemi oktató, intézményvezető, gerontológus, biológus, akit a Kádár-rendszernél sokkal durvább Nicolae és Elena Ceaușescu vezette Románia sötét időszakában is megbecsültek,
nem véletlenül, természetesen az állami vezetők is igénybe vették a szolgáltatásait.
Pályája
Ana Aslan családi háttere is érdekes volt, édesapja sikeres üzletember volt, csak éppen szeretett kártyázni, halála előtt el is játszotta a család vagyonát, nála 20 évvel fiatalabb felesége, vagyis Ana Aslan édesanyja pedig állítólag egy gyönyörű nő volt, aki négy gyermeket szült. A gyerekek közül Ana volt a legfiatalabb.
Ana Aslan Brăilában végezte az elemi iskoláit, itt kezdte el a gimnáziumot, amikor 13 éves korábban elhunyt az édesapja. A család Bukarestbe, a fővárosba költözött, Ana itt érettségizett le, később itt járt egyetemre.
Elképesztő bátorsága és lendülete volt, a kor nem a női orvosokról, a női tudósokról, vagy a női vezetőkről szólt, de ő nemcsak komoly kutatói pályát járt be később, de például még gimnazistaként elhatározta, hogy pilóta lesz, repült is,
de aztán az orvosi pálya jobban vonzotta.
Jön a háború
Beiratkozott hát az Orvostudományi Egyetemre, majd jött az első világháború és Ana Aslan Iasi (Jászvásár) környékén a fronton találta magát, mint nővér.
A háború végével visszatért Bukarestbe, 1922-ben lediplomázott az Orvostudományi Karon, klinikán kezdett el dolgozni, de közben doktori értekezést is írt.
Szakmai pályáján szépen haladt előre, volt egyetemi tanár, vezetett orvosi intézményt, és az érdeklődése csak viszonylag későn (talán, mert már érintettnek érezte magát) fordult az öregedéstudomány, a gerontológia és a geriátria irányába.
1952-ben jött el az ő ideje, Aslan vezetésével megalakult a Bukaresti Geriátriai Intézet, a világ első öregedéstudományi és idősgyógyászati intézete, amely ma már az ő nevét viseli.
Aslan már ekkor elkészítette híres termékét, a Gerovital-H3 vitamint, illetve terápiáját, mert a szer szedését speciális tornával és masszázsokkal egészítette ki.
Ezeket nagy érdeklődés mellett nemzetközi konferenciákon is bemutatta.
Mivel a különféle szakmai bizottságok hatásosnak találták a sejtek regenerációját segítő készítményét, a világ vezető egészségügyi államai, amerikai, német, angol orvosok kezdték el tanulmányozni a termékét.
Hamarosan német, francia, angol pozíciókat kapott, tagja volt a New York-i Tudományos Akadémiának, benne volt az Egészségügyi Világszövetség vezetésében.
Hozzá kell tenni, hogy minden lépést akkor is, azóta is szkepszis is övezte.
Mindig voltak azért támadták, a neves amerikai gyógyszerhatóság, az FDA sem vette fel a listájára, ugyanakkor többen úgy találták, hogy a szer segít például az érelmeszesedés és a pigmenthiány kezelésében.
Komoly ügyfélkör
A romániai csodabogarat nagyon felkapta a nemzetközi sajtó, a világ legnevesebb emberei keresték a társaságát és a csodaszereit.
Szinte lehetetlen felsorolni, hogy ki mindenki próbálta ki az eljárásait.
- A politikusok közül a francia Charles de Gaulle, az amerikai John F. Kennedy, a német Konrad Adenauer, a kínai Mao Ce-tung és a vietnámi Ho Si Minh is több alkalommal kezeltette magát.
- A színészek közül Marlene Dietrich, Gábor Zsazsa, Charles Chaplin, Omar Sharif, Sophia Loren, Kirk Douglas ,
- De kifejezetten a rajongója volt Salvador Dalí is a különc spanyol festő.
Élete alkonyán
Már közel 80 éves volt, amikor 1976-ban Aslan szabadalmaztatta az Aslavitalt, mint egy az idegrendszer és a keringési rendszer gyógyításában hatásos formulát.
Igazán soha nem hurcolták meg, hagyták dolgozni, de azért voltak összetűzései a hatóságokkal, például azért, mert a szegényebb pácienseitől nem fogadta el a hatóságilag meghatározott kezelési díjat.
Nagy elégtétel lehetett számára, hogy a hosszú pereskedés végén a per a halála előtt az ő győzelmével zárult.
Ana Aslan 1988-ban halt meg, utolsó kívánsága állítólag az volt, hogy pap temesse el az édesanyja mellé, de ezt a hatságok nem teljesítették, a bukaresti Bellu temetőben helyezték végső nyugalomra, vallásos temetés nélkül. Hiába hozott hatalmas elismerést Románia számára, a bornírt rendszerben ezt a kérést azért nem lehetett átvinni a nagy híresség esetében.
