Kérdés, hogy az emberiség egy idő után feltalálja-e a halhatatlanságot, de az biztos, hogy előtte még nagyon ki fogja tolni az élet időtartamát. Egyelőre a legidősebb, bizonyítottan a legtovább élő személy a 122 évig élő francia nő volt. A kémiai Nobel-díjas szerző, Venki Ramakrishan Miért halunk meg című izgalmas és szórakoztató könyvéből rengeteg mindent megtudunk a témáról és még arra is megtanít, mit tegyünk, hogy hosszú és egészséges életet éljünk.
A tudat, hogy egyszer mindannyian – a szeretteinket is beleértve – megöregszünk és meghalunk, olyannyira ijesztő, hogy életünk jelentős részét a halhatatlanság ábrándjának hiábavaló kergetésével töltjük.
Az öregedés kutatásának tudománya napjainkra a biológia egyik legfontosabb területévé fejlődött.
Vajon miért öregszünk meg, és mi az oka, hogy egyes fajok tovább élnek, mint mások? Lehetséges, hogy az ember átlagos élettartama a jövőben akár 120 évre is növelhető?
Mit jelent majd az emberiség számára, ha az egyedei a mostaninál jóval tovább élnek? Vajon milyen társadalmi és etikai következményekkel járna, ha örökké élhetnénk? A kémia Nobel-díjas szerző Venki Ramakrishan, a Corvina kiadó által gondozott Miért halunk meg? Az öregedés és az örök élet nyomában című könyve ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni.
Az öregedést próbálja legyőzni és szinte minden pénzét erre fordítja a technológiai mogul Bryan Johnson. Az interneten, a közösségi médiában, de filmen is dokumentálja, mit tesz meg annak érdekében, hogy ne öregedjen. Egyrészt spártai életmódot folytat, de attól sem riadt vissza, hogy 17 éves fiától vérplazmát kapjon.
Venki Ramakrishnan egy egész fejezetet szentel annak, hogy megnézze, ha fiatalabb személyektől vérplazmát kapunk, akkor valóban megfiatalodunk vagy sem. Nem felfedve a fejezet lényeges megállapításait, annyit elmondhatunk, hogy nagyon de tényleg nagyon sokan csinálják már ezt Amerikában.
Ahogy Venki Ramakrishnan írja, az emberek talán egyedülállóak az állatok között abban a képességünkben, hogy megértik és előre látják a halált, és amióta kifejlődött bennünk ez a tudatosság, azóta küzdünk annak elfogadásával. Vallásos hiedelmeket vallunk a reinkarnációról vagy az örökkévaló halhatatlan lélekről, megpróbálunk utódok és örökség révén tovább élni, és az ókor óta keressük az örök életet.
A 20. század nagy részében a komoly tudósok a gerontológiát, vagyis az öregedés tanulmányozását a bolondok műfajának tartották. Ebben az évszázadban azonban a kutatás egyik fő prioritásává vált.
Csak az elmúlt 10 évben, írja Ramakrishnan, több mint 700 startup cég több milliárd dollárt fektetett be ennek a legnagyobb emberi problémának a megoldásába.
A szerző szeretné, ha olvasója megértené, miért öregszünk, miért halunk meg, és hogy reálisan mit lehet tenni ellene.
A halált megelőzi az öregedés – az idő kopása, amely lassan, de biztosan tönkreteszi a testünket. Ma már egyre kifinomultabb képünk van arról, hogyan működik ez a folyamat.
Minden a DNS-ünkkel kezdődik. Ahogy az ember öregszik, DNS-e romlik, és elveszíti önjavító képességét. Más rendszerek is leépülnek. A fehérjék ámokfutásba kezdenek, és olyan betegségeket idéznek elő, mint a demencia és az Alzheimer-kór. A telomerek, a DNS hosszú szakaszai, amelyek a kromoszómák védősapkáját alkotják, a sejtek osztódása során rövidülnek, és végül nem tudják megfelelően megvédeni a mögöttes DNS-t, ami a sejtek pusztulásához vezet. A mitokondriumok, az energiatermelő sejtstruktúrák pedig hibákat halmoznak fel, így az öregedő ember gyengébb és betegebb lesz.
Ramakrishnan számtalan elméletet megvizsgál, hogy miként lehetne megállítani az öregedést. De szerinte az egyik legígéretesebb terápiát a kalóriakorlátozás vizsgálatánál fedezték fel. Vagyis a jóval kevesebb evés, a böjtölés, az éhezés, a kalóriacsökkentés egyértelműen gátolja a sejtek öregedését. A baj csak az, hogy az ember egyre és egyre túlsúlyosabb, rengeteget eszünk. Ki tud ellenállni az élelmiszerboltok végeláthatatlan kínálatának?
A hihetőségi spektrum másik végén a kriogenika áll, vagyis a test vagy a fej lefagyasztása közvetlenül a halál után a későbbi megfiatalodás reményében. Ezzel az igen drága és morbid gyakorlattal Ramakrishnan külön fejezetben foglalkozik.
Valójában egyelőre átütő sikert még senki sem ért el az öregedés folyamatában.
Nem csoda, hogy végül Ramakrishnan felteszi a 100 milliós kérdést:
Hogyan virágozhatott ilyen sokáig egy ilyen hatalmas iparág, és hogyan tudott ilyen kevés tényleges eredményt felmutatni?
kérdezi.
Mert az élet, a Szilícium-völgy minden igyekezete ellenére is múlandó.
Venki Ramakrishnan: Miért halunk meg? – Az öregedés és az örök élet nyomában / Corvina kiadó 5990 Ft.
