Arisztokraták, kereskedők és kéjleányok a 19. században Balatonfüreden

Magyar tulajdonba került a Dunakeszi Járműjavító Kft.
2022-06-27
Az EU a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó magasabb célértékekről állapodott meg
2022-06-28
Show all

Arisztokraták, kereskedők és kéjleányok a 19. században Balatonfüreden

Balatonfüred a 19. században Forrás: Wikipedia

Elmúlt Szent Iván napja, aligha vitatható: kezdődik az igazi nyári idény. Ez Magyarországon sok ember számára egyet jelent a Balatonnal. Mindez nem újkeletű dolog. Már a 19. század első felében is vonzotta a vendégeket a Balaton partja, igaz, akkor még csak a Füreden fakadó gyógyvíz, a Savanyúvíz: a tó egésze csak később vált érdekessé. Elsősorban Pest-Buda, majd (1873-tól) Budapest lakosai siettek Füredre kipihenni fáradalmaikat.

A számok önmagukért beszélnek: 1840-ben 357-en, 1852-ben 351-en, 1868-ban 517-en, 1872-ben 665-en, 1884-ben 598-an keltek útra a két (majd időközben eggyé vált) városból. Valamennyi említett évben a füredi fürdővendégek legalább egynegyede Pestről és Budáról érkezett és így volt ez a 20. század elején is: 1908-ban az összesen 2122 fürdővendégből 1314 volt budapesti, míg 1916-ban a 4119-bõl 1741-en jöttek a fővárosból.

Blaha Lujza tanácsa a lányos mamáknak

Mi volt ennek az oka? Pest-Buda már az 1840-es években is kiemelkedett az ország településeinek sorából, a két ikerváros és Óbuda Budapest néven történt egyesítése után pedig egy európai rangú, modern nagyváros jött létre, amelynek monopolhelyzete már a Trianon előtti Magyarországon is érezhető volt. Nem szabad megfeledkezni a mentális tényezőről sem. A fürdő, mint polgári intézmény, a kiegyezést követő időkben elsősorban a polgárosuló, kapitalizálódó társadalom feltörekvő képviselőit, jogászokat, kereskedőket, ipari befektetőket, valamint a változó társadalmi rend által felduzzasztott városi hivatalnoki réteget vonzotta: ezek tekintélyes része pedig Budapesthez kötődött. Természetes tehát, hogy Pest-Buda (Budapest) lakói közül élvezték legtöbben a Füred nyújtotta örömöket.

Balatonfüred a 19. században

Balatonfüred a 19. században
Forrás: Wikipedia

Számos híresség is nyaralt a Balaton mellett, így 1840-ben a nyomdász Heckenast Gusztáv, 1852-ben Valero Antal, akinek egykori selyemgyára (pontosabban a gyár épülete) ma is látható Budapesten, a Honvéd utcában, 1863-ban a költő Vajda János, 1884-ben Thaisz Elek, Budapest hírhedt rendőr-főkapitánya, 1908-ban pedig Baumann Jenő, Budapest polgármestere, de a sort a végtelenségig lehetne folytatni.

A fővárosi társaság krémjének füredi jelenlétéről Blaha Lujza is megemlékezett:

„Egy jó tanáccsal azonban szolgálok a leányos mamáknak: hozzák férjhez adandó lányaikat Füredre, ott biztosan mihamarabb férjhez mennek. Mert ennyi szép leányt férjhez menni, mint Füreden, még egy budapesti évad alatt sem tapasztaltam.”

A törekvéshez kiváló teret nyújtott az egyes források szerint már 1825-től megrendezett Anna-bál, mely a 19. században az arisztokraták körében a legkedveltebb mulatsággá vált és sok híresség is megjelent rajta Vörösmarty Mihálytól Jókai Mórig és Blaha Lujzáig.

A társadalmi elit mellett érkeztek a fővárosból pékmesterek, vagy magánzók éppúgy, mint hivatalnokok, vagy kereskedők, továbbá egy másik, a nyári Balaton partján napjainkban is előszeretettel űzött „ősi mesterség” képviselői is nagy számban vették útjukat nyaranta Pest-Budáról Füredre, amint azt a Vörösmarty Mihály társaságában 1838-ban a tóhoz érkező Bártfay László ügyvéd is megörökítette naplójában:

„A postaház tele van kéjleányokkal: Pestről mindenféle színű, korú és szőrű egy sereg jöve oda.”

A füredi Savanyúvíz vendégei

A fővárosi vendégsereg nagy számából fakadó jelentőségét a fürdő irányítói is hamar észrevették. Orzovenszky Károly fürdőorvos, amikor 1856-ban statisztikát készített a véget ért idényről, Budapestet külön kategóriaként kezelte: Magyarország 528, Budapest 172, a Szerb Vajdaság 43, Bécs 22, a Temesi Bánság 18, Szlavónia 11, a katonai végvidék, Morvaország, Galícia, Szerbia, Ausztria, Tirol 2-2, Csehország, Szilézia, Moldva, Poroszország, Hessen-Kassel és Afganisztán 1-1 vendéget adott Fürednek.  A 19. század második felében már Budapesten is hozzájuthattak a füredi gyógyvízhez az ahhoz hozzászokott budapesti lakosok: “A b.füredi ásványvíz főraktára Budapesten. Édeskuty L. m. kir. udv. és szerb kir. udv.ásványvíz szállítónál”

 A fürdő fővárosi kedveltségében szerepet játszott a jó közlekedés is. 1846-ban menetrend szerint indult Pest-Budáról lovas kocsi Veszprémbe, amely a nyári idény során Füredet is érintette, sőt 1838-tól – tehát még korábban – Budáról már magán postakocsi is közlekedett Füredre. A később magyarrá lett angol John Paget így írt 1835. évi füredi útjáról: “Pesttől mintegy 80 mérföldnyire van egy szép kis fürdőhely, melyet Fürednek hívnak. […] pár napos kirándulást tettünk Füredre. Az út egészen Székesfehérvárig, ahol véget ért első napi utazásunk, kevéssé volt érdekes […] A következő reggel áthaladtunk (Vár)palotán, s amíg pihent lovakra vártunk, körbesétáltunk a régi vár romjain” Majd Veszprém érintése után: „Közel volt az este, mire megérkeztünk a Balaton látóhatárához.”

Az utazás sebességét az első balatoni gőzös, a Kisfaludy vízre bocsájtása lendítette fel. A hajó 1847-től naponta közlekedett felváltva Keszthely és Balatonkenese között, oda-vissza érintve Füredet is. A Pest-Budáról induló kocsik ekkor már Kenesére vitték az utasokat, akik a gőzössel utaztak tovább. Pest ezzel jóval közelebb került Füredhez.

A Kisfaludy gőzös
Forrás: Wikipedia

Még jobban fellendítette a forgalmat a vasút. 1861-től a „déli vaspálya” elérte Szántódot, s a Sió rendezése nyomán 1863-tól Siófokot is. Az akkor még jelentéktelen településről a füredi fürdőre utazók az immár kompként működő Kisfaludy fedélzetén kelhettek át: A balatoni fürdőélet számára is előnyös forgalmi kapcsolatot teremtett az új vonal. Az 1861-es fürdőidény megkezdésekor örömmel állapították meg a fürediek, hogy a vasút Füredet is közelebb hozta a fővároshoz.

Amikor még 4 és fél óráig tartott a vonatozás Siófokig

Hogy ennek a ténynek mekkora jelentősége volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vasúttársaság is ezzel a hírrel igyekezett reklámozni az új vasútvonalat:

„Folyó julius 6-ától kezdve a nyári idő alatt minden szombaton fog egy személyvonat Fehérvárról Szántód-Füredre a Budáról jövő 7-ik számu vonattal kapcsolatban közlekedni. … mi által a tisztelt közönségnek alkalom nyujtatik Balaton-Füred fürdőhelyet kevés óra alatt meglátogathatni.”

Az utazás viszonyairól érdemes még idézni a nyaranta Füreden praktizáló budapesti orvost, Mangold Henriket:

„A közlekedés Budapestről igen kényelmesen a Budapest-fehérvári vaspályával 4 és 1/2 óra alatt történik Siófok állomásig, honnan az e czélra készen álló, jószerkezetű Kisfaludy-gőzös egy óra járás alatt a Balaton taván a vendégeket Füredre szállítja.”

Ennek az útvonalnak a jelentősége sokáig megmaradt, mivel Füredet csak 1909-ben érte el közvetlenül a budapesti vasút.

A füredi állomás 1914-ben Forrás: balatonfüred.hu

A füredi állomás 1914-ben
Forrás: balatonfüred.hu

A Füredre utazók ráadásul számíthattak némi kedvezményre a vasút részéről:

„ … minden Budapestről, Székesfehérvárról és Nagykanizsáról Füredre utazó vendég, ünnep és vasárnapokon … kéjutazónak tekintetik s így tetemes árleszállítási kedvezményben részesül a vaspályán és a balatoni gőzhajón. … Nagyon természetes, hogy ezt (füredi kéjút) az illető indóháznál jegyváltáskor fel kell említeni.”

Baross Gábor minisztersége idején a MÁV már rendszeresen nyújtott kedvezményeket a fürdőre utazók számára. Hasonló intézkedésekre a későbbiekben is volt példa s noha aligha ez volt a döntő momentum a budapestiek Füred iránti vonzalmában, nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fürdőhelyet évről-évre többen keresték fel Budapestről.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close