Az agyműködés legmeghökkentőbb zavara: a szkizofrénia

Vizes élőhelyek újultak meg a Duna egykori árterén
2021-11-07
November 14-én tartják az Európai film-fesztivál Napot
2021-11-08
Show all

Az agyműködés legmeghökkentőbb zavara: a szkizofrénia

A pszichózis egy zavart tudatállapot, melyben megváltozik az ember kapcsolata a valósággal. Hallucinációk jelentkeznek, tehát olyasmiket tapasztal, amik nincsen jelen, és téveszmék is kialakulnak, melyek elrugaszkodott magyarázatként szolgálnak a furcsa élményekre. A pszichózis számos okból kialakulhat, leggyakrabban a szkizofrénia tüneteként jelentkezik. A pszichózis alaposabb megértése sokat javíthatna a szkizofrénia kezelésén és az agyműködés egyik legmeghökkentőbb zavaraként már évtizedek óta kiemelten fontos kutatási téma.

A pszichózis során az ember világlátása gyökeresen megváltozik. Óriási jelentőséget tulajdoníthat apró eseményeknek. Elképzelhető például, hogy egy dalszövegben olyan üzenetet fedez fel, ami kifejezetten neki szól. Megjelenhetnek hallucinációk is, leggyakrabban auditoros, vagyis hangalapú hallucinációk. A pszichotikus személy például beszédet hallhat, melynek tartalma lehet viszonylag ártatlan, de akár parancsoló hangvételű, vagy abuzáló is. Ezek az élmények téveszmék kialakulásához vezetnek. Az ember alapvető igénye, hogy értelmezze a világot. Miért megy a rádióban olyan szám, ami neki szól? Talán a műsorvezető akart üzenni. Miért hall beszédet, amikor a mellette lévő embernek nem is mozog a szája? Talán ennek a személynek a gondolatait hallja.

A pszichózisnak több oka is lehet

Számos esemény vezethet pszichotikus állapot kialakulásához. A hallucinogén kábítószerek, mint az LSD vagy a varázsgomba (Psylocibe sp.), gyakorlatilag időleges pszichotikus állapotot idéznek elő. Számos stimuláns használata is pszichózishoz vezethet, ám ezeknél a szereknél ez általában kellemetlen mellékhatás, mintsem a használat célja. A szerhasználat következtében kialakuló pszichózis általában a drog kiürülése után elmúlik.

A pszichózis gyakran jelentkezik pszichiátriai zavarok tüneteként is. A depresszió, vagy akár a kényszerbetegség is járhat pszichotikus tünetekkel. Például egy fiatalembernél a munkahelyén megélt stressz hatására alakult ki kényszerbetegség, ami téveszmével társult. A férfi úgy vélte, hogy Isten kiválasztottja és azért kell megélnie azt a sok igazságtalanságot és megaláztatást a munkahelyén, mert ez egy nagyobb terv része. A pszichózis ugyanakkor a szkizofrénia egyik vezető tünete. A szkizofréniás személyeknél a hallucinációk és a túlgondolt hétköznapi élmények magyarázataként kidolgozott téveszmék jelennek meg. Van, aki egy nagyszabású összeesküvés célpontjának hiszi magát, de az is előfordul, hogy természetfeletti képességek birtokosának képzeli magát a szkizofréniás személy.

Pszichotikus állapot azonban a kialvatlanság, vagy fokozott stressz hatására is megjelenhet. Charles Lindbergh például 1927-ben New Yorkból Párizsba repült, azonban 33 és fél órás útját megelőzően sem aludt jól. A repülés során Lindbergh arról számolt be, hogy szellemeket látott, sőt még beszélgetett is velük. Extrém stressz következtében is megjelenhet pszichózis: a halálközeli élmények sok kutató szerint tulajdonképpen pszichotikus élmények.

Charles Lindbergh például 1927-ben New Yorkból Párizsba repült, azonban 33 és fél órás útját megelőzően sem aludt jól. A repülés során Lindbergh arról számolt be, hogy szellemeket látott, sőt még beszélgetett is velük.

Charles Lindbergh és a Spirit of St. Louis nevű repülőgépe (Forrás: Wikimedia Commons).

Miért alakul ki a pszichózis?

A pszichózis kialakulásának okait az ősidőkben természetfeletti erőknek tulajdonították, azonban később világossá vált, hogy az okai az agyban keresendők. A XX. században számos fontos eredmény látott napvilágot a pszichózissal kapcsolatban. Az orvosok megfigyelték, hogy az azóta antipszichotikumoknak nevezett gyógyszerek képesek megszüntetni a hallucinációkat és enyhíteni a téveszméket. Ezekről a szerekről kiderült, hogy a dopamin nevű ingerületátvivő jeladását gátolják, így megszületett az elképzelés, hogy a dopamin megnövekedett mennyisége okozza a pszichózist. Az elképzelést azóta több új eredmény erősítette meg és árnyalta, abban viszont továbbra is egyetértés van a kutatók között, hogy a pszichózis a dopamin jeladási folyamatainak zavara következtében alakul ki.

A dopaminerg rendszer számos fontos kognitív folyamatot vezényel, köztük a jelentőségtulajdonításba és az érzékelési következtetésekbe is beleszól. A jelentőségtulajdonítás fokozódása állhat a hátterében annak, hogy az ember olyan apróságokra is felfigyel, amit mások elhessegetnének. Egy krétával felrajzolt jelet a járdán a legtöbben talán észre sem veszünk, vagy egy gyerek játékának gondolunk, míg egy szkizofréniás személy nagyobb eséllyel vélekedhet úgy, hogy a jel kifejezetten neki szól.

Az érzékelési következtetések módosulásának megértéséhez fontos ismerni azt a tényt, hogy az érzékelés nem pusztán a bejövő információn alapul, hanem a korábbi ismereteken alapuló elvárások is formálják. A térhatású képek esetében például egyértelmű, hogy a bejövő információ, ami egy sík felületről érkezik, önmagában kevés lenne ahhoz, hogy háromdimenziós képet lássunk. A térbeliség érzékelését a fény és a domborzat összjátékáról szerzett korábbi ismereteinknek köszönhetjük. Az érzékelést tehát normálisan a bejövő információ és az elvárásaink együtt formálják. Amikor a bejövő információ bizonytalan, az egyensúly eltolódik az elvárások irányába: a sötétben könnyen fedezünk fel alakokat, a hangzavarba könnyen képzelünk hangokat. A dopaminerg rendszer túlműködése esetén is az elvárások irányába tolódik ez az egyensúly, ami hallucinációkhoz vezet.

A szokatlan élmények értelmezése egyenes úton vezet a téveszmék kialakulásához. Az ember nem szokott hozzá, hogy a saját érzékelését állandó jelleggel megkérdőjelezze. Ha csak időlegesen jelennek meg a furcsa élmények, például stressz vagy drogok hatására, akkor általában a téveszmék sem állandósulnak. Ha viszont a furcsa élmények a hétköznapok részévé válnak, akkor az elrugaszkodott téveszmék is valószerűbbnek tűnnek, mint azt feltételezni, hogy amit az ember tapasztal, az nem a valóság.

A hangalapú hallucinációk a leggyakoribbak a szkizofréniában

A hangalapú hallucinációk a leggyakoribbak a szkizofréniában (Forrás: gbhoh.com).

Genetikai és környezeti hatások is okozhatják a pszichózist

A dopaminerg rendszer működésére hatással vannak a hallucinogén és a stimuláns kábítószerek, de a fokozott stressz is befolyásolhatja a működését, sőt számos pszichiátriai zavarban is érintett lehet. Így vezethet pszichózis kialakulásához a szerhasználat, a stressz és a különféle pszichiátriai zavarok is. A szkizofrénia esetében például számos eredmény mutatta már ki a dopaminerg rendszer működési zavarát.

A szkizofrénia jelentős öröklődést mutat, azonban a genetikai hátteret feszegető tanulmányok számtalan gént kötöttek már a betegséghez, viszont olyat még nem találtak, amelyik minden egyes betegnél érintett lett volna. A gének egy jelentős része szükséges a dopaminerg rendszer működéséhez, azonban érdekes módon számos olyan gént is kimutattak már, amelyek a magzati fejlődés során játszanak fontos szerepet. Elképzelhető tehát, hogy a szkizofrénia az esetek egy részében idegfejlődési zavar, ami jellemzően fiatal felnőttkorban teljesedik ki (a legtöbb esetben 20 éves kor környékén jelentkezik a pszichózis a szkizofréniás személyeknél).

A szkizofrénia rizikófaktorai között azonban számos környezeti tényező is van. Ilyen például az apa életkora. A férfiaknál az ivarsejtek képzése az élet végéig zajlik, így a spermiumokban felhalmozódhatnak a mutációk, amik aztán megzavarják a magzat fejlődését. Ez magyarázhatja, hogy az idősebb apák gyermekeit nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják szkizofréniával. A késő télen, kora tavasszal született személyek között szintén gyakoribb a szkizofrénia. Ennek sokak szerint az lehet a magyarázata, hogy a téli hideg is jelentősen befolyásolhatja a magzat fejlődését.

Fontos rizikófaktorok továbbá a városi lét és a migrációs státusz is. A városokban élő emberek szociális kapcsolatai általában szegényesebbek, mint a vidékiek és ez halmozottan igaz azokra, akik számukra idegen környezetben élnek, vagyis bevándorlók. A magány alapvetően meghatározza a stressznek való kitettséget, így hozzájárulhat a pszichózis és akár a szkizofrénia kialakulásához.

A nagyvárosi élet gyakran magányos, ez pedig számos pszichiátriai zavar, köztük a szkizofrénia kialakulásának a kockázatát is növeli

A nagyvárosi élet gyakran magányos, ez pedig számos pszichiátriai zavar, köztük a szkizofrénia kialakulásának a kockázatát is növeli (Forrás: pexels.com).

Összességében tehát a pszichózis főleg a dopaminerg rendszer működési zavarának következménye. Elképzelhető, hogy egyes személyeknél már a fejlődés során kialakul valamiféle rendellenesség a dopaminerg rendszer működésében, míg másoknál valamilyen életesemény váltja ki a pszichózist. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a fejlődési folyamatok és a környezeti tényezők együttes erővel billentik a dopaminerg rendszert a pszichotikus állapotra jellemző működési módba.

Mit lehet tenni a pszichózissal?

A pszichózis az esetek túlnyomó többségében jól reagál az antipszichotikus gyógyszerekre. A szkizofrénia visszaszorítása azonban gyakran folyamatos gyógyszerezést igényel és még ebben az esetben is vannak visszamaradó tünetek, amik megnehezítik a beteg számára a normális életvitelt. A szkizofréniában szenvedő személyek között gyakoribb az öngyilkosság, illetve számos egészségtelen szokás is (pl. dohányzás, egészségtelen táplálkozás), amik miatt további komplikációk is felmerülhetnek (pl. szív és érrendszeri problémák), s ezek csökkentik a várható élettartamot.

A legsúlyosabb tényező azonban a szkizofrénia kimenetében is a társadalmi megítélés. A pszichotikus személyeket nevezik a leggyakrabban a köznyelvben “őrültnek”. Ez a fogalom leginkább arra utal, hogy a szkizofréniás személyt mások számára nehezen érthető magatartás jellemzi. Épp ez a kiszámíthatatlanság az, ami miatt az emberek félelemmel, vagy megvetéssel viseltetnek a pszichotikus személyek iránt. Noha a legnagyobb nyilvánosságot mindig a legtragikusabb, legmeghökkentőbb esetek kapják, a szkizofrén személyek túlnyomó többsége nem erőszakos, nem közveszélyes. A szkizofréniás betegek társadalmi beilleszkedését nagymértékben meghatározza, hogy a környezetük mennyire fogadja el őket és az állapotukat. A megfelelő kezelés és a megfelelő környezet előfeltétele annak, hogy a beteg újra a társadalom teljes értékű tagjává válhasson.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close