Aki egészséges, annak nincs szüksége kiegészítő immunerősítőre, ilyenkor ősszel-télen legfeljebb D-vitamint érdemes szednie. Vitamin- és nyomelem-pótlásra azoknál lehet indokolt, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, nekik azonban érdemes konzultálniuk az orvosukkal, mert akár árthatnak is maguknak – nyilatkozta Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus professzor.

Az őszi-téli időszakban mindenhonnan „immunerősítők” hirdetései zúdulnak ránk, a koronavírus-, valamint a közelgő influenza-járvány miatt sokakban felmerül a kérdés: szedjenek-e valamilyen kiegészítő vitamint, nyomelemet, és ha igen, mit.

Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus professzor szerint fontos tudni, hogy a fertőzések ellen az egészséges immunrendszer mindenféle külső segítség nélkül is képes védekezni. Atermészetes (veleszületett) immunitás az első védelmi vonal. Ez tulajdonképpen a szervezet gyors reagálású hadteste, amely azonban immunológiai értelemben nem rendelkezik memóriával. Ellentétben a szerzett immunitással, amely fertőzés vagy védőoltás hatására, lassabban alakul ki, de hosszú távú (immun) memóriával rendelkezik.

A Debreceni Egyetem professzora kiemelte azt is: a fertőzésekre való fogékonyságot számtalan tényező befolyásolja. Még az egyébként teljesen egészséges emberek között is lehet, hogy ugyanolyan életkörülmények között élők közül ugyanaz a kórokozó az egyik embert megbetegíti, a másikat azonban nem. Ezt befolyásolja a genetikai háttér, a bőr, a nyálkahártyák aktuális állapota, a táplálkozás, de akár a személyi higiénia is.

A korábbi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a járványok nagyobb mértékben érintik azokat, akik nem jutnak megfelelő élelmhez, és rossz higiénés viszonyok között élnek. Ehhez társulnak a fertőzésekre való fogékonyságot tovább növelő krónikus betegségek. Ezek ugyanis megbontják a szervezet egyensúlyát, ez által a szervezet védőpajzsa, az immunrendszer sem tud megfelelően működni – magyarázta az immunológus.

Szűcs Gabriella hangsúlyozta: a különféle betegségek, így a fertőzések elkerülése érdekében az egész szervezet számára kell optimális körülményeket biztosítanunk, vagyis egészségesnek kell maradnunk. Ahhoz, hogy a szív, a tüdő, a vese, az endokrin mirigyek, a máj, a vérképző rendszer és az immunrendszer is jól működjenek, stabil ionháztartásra, enzimfunkciókra, sejtanyagcserére, vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre van szükség.

Azt már sokan tudják, hogy az A-vitamin elsősorban a látásban, a B-vitaminok a szénhidrát-anyagcserében és az idegrendszer működésében, a C-vitamin mint antioxidáns az anyagcsere-folyamatokban, a D-vitamin a csontanyagcserében, az immunrendszer működésében, az E-vitamin szintén antioxidánsként, a K-vitamin pedig a véralvadásban játszik szerepet. Az ásványi anyagok és nyomelemek (cink, vas, réz, magnézium, szelén stb.) elsősorban bizonyos enzimek működését biztosítják. A vitaminok, nyomelemek tehát nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Megfelelő összetételű, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással azonban biztosítani tudjuk belőlük a szükséges mennyiséget. Ez napi három–öt étkezést jelent, amiben van fehérje és szénhidrát is, zsiradék, zöldség, gyümölcs egyaránt.

Annak, aki ily módon étkezik, és valamilyen fizikai aktivitást is beépít a mindennapjaiba, vagyis egészségesen él, annak nincs szüksége vitamin- vagy ásványianyag-pótlásra – mutatott rá a belgyógyász-immunológus. Az egészséges immunrendszer a külső környezet kihívásaira megfelelően reagál, nincs is szüksége „erősítésre”.

A D-vitamin az egyetlen, amit ilyen napfényhiányos időben érdemes az egészséges embereknek is szedniük – mondta Szűcs Gabriella. Több kutatás is igazolta ugyanis ennek a – szerteágazó funkciója alapján már inkább hormonnak nevezett – vitaminnak az általános hiányát a magyar lakosságban. Különösen, hogy kutatási eredmények szerint bizonyos immunológiai kórképek, autoimmun és daganatos betegségek kialakulása is összefüggésbe hozható az elégtelen D-vitamin-szinttel.

A nagy dózisú (napi 2000–10 000 mg) C-vitamin bevitele ellenben nem indokolt a szakember szerint. Csak annyi hasznosul ugyanis belőle, amennyi a sejtek működéséhez szükséges, és mivel vízben oldódó vitamin, a felesleges mennyiség hamar kiürül a szervezetből, rosszabb esetben pedig egyes esetekben a húgyúti oxalátkő képződés fokozásával gondot is okozhat.

Indokolatlan és veszélyes is lehet a zsírban oldódó vitaminok (A, E, K) „pótlása” is, ha egyébként változatosan táplálkozunk. Ezek ugyanis felhalmozódhatnak a szervezetben, túladagolásuk pedig betegséget okozhat.

Más a helyzet azoknál, akik olyan alapbetegségben szenvednek, ami miatt nem tudnak kellően változatosan étkezni, rendszeresen gyógyszereket szednek, vagy mozgásukban korlátozottak. Aki például daganatos vagy immunrendszeri betegségben szenved, tartósan vese- bőr, esetleg gyomor-bélrendszeri problémákkal küzd, annak érdemes a kezelőorvosával konzultálnia a létfontosságú molekulák, vitaminok, nyomelemek esetleges pótlásáról.

A debreceni professzor különösen a világhálón ajánlott ismeretlen eredetű „immunerősítőkkel” kapcsolatban intett megfelelő körültekintésre és óvatosságra,ezek hatékonyságával kapcsolatban ugyanis nincsenek megfelelően alátámasztott, bizonyítékon alapuló vizsgálatok.