Biden megbocsájtott védelmi miniszterének, bár nem mondta meg, hogy beteg
2024-01-09
Már tervezik a húszik elleni ellenlépéseket – És nem lesz jó vége
2024-01-09
Show all

Az egyik leggyakoribb hormonbetegség

Góliát hormontúltengésben szenvedett és emiatt nem látta Dávid kövét? Velázquez festményén hormonbeteg látható? Ilyen és hasonló érdekességek is olvashatók a Semmelweis Egyetem endokrinológiai tanszékvezetőjének nemrég megjelent, Hormonbetegségekről mindenkinek című könyvében. Igaz Péter professzor, A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság főtitkára azonban mai problémákról is beszélt a tudas.hu-nak.

Igaz Péter professzor

Igaz Péter professzor
A szerző felvétele

Valóban mindenkinek szól a könyv? Amikor elolvastam, az az érzésem támadt, hogy egy borzasztóan bonyolult, több száz anyag folyamatos kölcsönhatásával működő rendszerrel van dolgunk, amelyben orvos legyen a talpán, aki kiigazodik, nemhogy egy átlagember.

Nyilvánvalóan mindenkinek nem tud szólni ez a könyv sem. Nekem mégis az volt a célom, hogy a lehető legszélesebb kört szólítsam meg, és komoly biológiai előképzettség nélkül is érthető legyen, bár nem tudom, ez mennyire sikerült.

Nyilvánvalóan nem szakembereknek szól, hanem elsősorban pácienseknek, akik szeretnének többet tudni a betegségükről, de van egy olyan benyomásom, hogy orvostanhallgatóknak is hasznos lehet.

A kérdésében megfogalmazott gondolat persze igaz, mert szerettem volna megmutatni, hogy milyen sokféle anyag, molekula szabályozza a szervezetünk működését. Persze ennél még sokkal több is, de mivel ezek nem nagyon okoznak betegséget, vagy nem tudunk róla, ezekről nem esik szó.

Sok a ritka hormonbaj is

A címlapon az is olvasható, hogy a hormonbetegségek többsége megfelelő kezelésekkel gyógyítható. A könyv végére nekem az jutott az eszembe, hogy ez valószínűleg így is van, de a mai közegészségügyben a rutinvizsgálatoknál ezeket a sokszor bizony nagyon nehezen és bonyolult vizsgálatokkal felismerhető betegségeket nem biztos, hogy idejekorán tudják kezelni az orvosok, már ha van elég ezekhez értő szakember.

Az idézett tételmondat úgy értendő, hogy a mindennapi életben előforduló leggyakoribb hormonbetegségeket, például egy szabálytalanul működő pajzsmirigyet, vagy a műtéttel kezelhető állapotokat általában megfelelően tudjuk kezelni. Vannak azután olyan betegségek, mint például a túlműködést produkáló mellékvese, amivel tényleg csak specializált tudást és diagnosztikai berendezéseket felvonultató endokrinológiai központokban érdemes elkezdeni foglalkozni. Ez azonban a világon mindenütt így van.

Nem véletlen, hogy nagyon sok igen ritka betegség, például hormonális eredetű daganat szerepel a könyvben. Mi a szakmai előírás az ilyen esetekben?

Bizony a nagyon ritka betegségeknél van úgy, hogy évtizedig is eltart, mire egy orvosnak eszébe jut, hogy ni csak, ennek a páciensnek ilyen betegsége lehet. Van olyan páciensünk, aki évekig járt bőrgyógyászhoz az arcán jelentkező kipirulással, de nem kérdeztek rá, hogy hasmenése is van. A kettőből együtt viszont már összerakható egy hormonprobléma. A lényeg, hogy a páciensre mindig oda kell figyelni és a szakmai központokba kell eljuttatni a betegeket.

A könyv sorvezető-szerűen végigmegy az összes hormontermelő szerven, azok alul- és túlműködésén, az egyes kórtüneteken és kezelésükön, méghozzá kérdés-feleletes módszerrel, hasznos információkkal a gyógyszerelésre, különféle kezelésekre. Miért választotta ezt a megoldást?

Azt gondoltam, hogy ez jobban fel tudja kelteni az olvasók figyelmét. Természetesen ezek az én kérdéseim, ami szakmai elfogultságot is jelent és nem biztos, hogy a betegek ugyanezeket tennék fel. Vannak ugyan művi kérdések is, amiket azért tettem fel, hogy tudjak azokra válaszolni, bár a rendeléseimen elhangzó kérdésekből is igyekeztem tanulni.

Sok helyen olvastam, hogy bizonyos kezelésekről írva megjegyzi, ezek nem érhetők el hazánkban, csak külföldről behozott szerekkel. Lehet, hogy ezzel próbál finoman utalni rá, ezeket is elérhetővé kellene tenni?

Van néhány gyógyszer, amely Európa más országaiban, így a környező országokban is könnyen elérhető, nálunk viszont gyógyszertári forgalomban nem. Ilyen például az egyik prolaktintermelést gátló szer, amelynek elérhetősége nyilvánvalóan megkönnyítené a hazai betegellátást is. Ez azonban kivételes eset, a gyógyszerek nagy többsége idehaza is elérhető.

A különböző hormonpótló kezelések ügye nagyon sok embert érint. Az utóbbi években több embernek volt erre szüksége hazánkban, mint korábban?

Ezt nem merném állítani. A hormonbetegségek gyakorisága számottevően nem nőtt. Legfeljebb többet ismerünk fel belőlük. A hormonhiányos állapotokat célzott vizsgálattal könnyű felderíteni, bár nem mindegyikük ugyanolyan nehézségi fokú.

A lakosság hány százalékának van hormonális problémája az élete során?

A cukorbetegség utáni leggyakoribb hormonális gond, a pajzsmirigy alulműködés a népesség 2-3 százalékát érintheti, a pajzsmirigy túlműködése az 1 százalékát. A többi betegség jóval ritkább, így a teljes kép néhány százalékot jelenthet. Már az 1-2 százalék sem számít ritkának, de ha az elhízást is ide számítom, aminél szintén lehetnek hormonális tényezők, és szerepel is a könyvben, bár nem tisztán endokrinológiai betegség, ebben akár a népesség 30 százaléka is érintett.

Mikortól számít ritkának egy betegség?

Ha egy betegség ritkábban fordul elő egy esetnél kétezer emberből, azt tekintjük ritkának.

Tévképzetek a hormonokkal kapcsolatban

Klinikai genetikából is szakvizsgázott. A hormonbetegségek hány százaléka öröklődő eredetű?

Nagyon kevés. Saját kifejezett érdeklődési területemet az öröklődő endokrin daganatos betegségek jelentik, ezek tízezertől százezer emberig vizsgálva egy populációt, egy esetben fordulnak elő, tehát igen-igen ritkák.

Magyarországon néhány száz páciens érintett. Ennél valamivel gyakoribbak az enzimzavarok, például a mellékvese hormonok kialakításában szereplő enzimek zavarai, ezek között van olyan, ami száz esetből egy esetben fordul elő. Szerencsére ezek közül a súlyosabb esetek a ritkábbak, tízezer ember közül egynél fordulnak elő.

A gyakoribbak viszont esetenként semmilyen tünetet nem okoznak.

A hormonokkal kapcsolatban rengeteg elképzelés, akár tévképzet is terjed a társadalomban. Ezekről nem nagyon vitázik, a legtöbb esetben azt írja, hogy nincs rájuk bizonyíték. Vajon ettől megváltozhat az ezekben hívők véleménye?

Attól félek, hogy nem, ahogy a rendeléseken szerzett tapasztalataim is erre utalnak. Többféle tévhit van. Ilyen az, hogy a hormonpótlás veszélyes. Csakhogy ez egy hormonhiány esetén a normális állapot helyreállítását jelenti és az érintetteket az esetek többségében meg lehet győzni ennek szükségességéről. Más a hormonkezelés, amikor valamilyen betegséget kezelünk hormonokkal. Adhatunk kívülről hormont egy immunbetegség, vagy daganat kezelésére a kóros immunfolyamat elnyomására, ilyenkor lehetnek mellékhatások. De ki is kapcsolhatjuk a hormonokat, ha például ezek serkentik egy daganat növekedését. Mindkét esetben a haszon bőven meghaladja a kockázatokat. Gyakori tévhit a pajzsmirigy alulműködést okozó Hashimoto pajzsmirigy gyulladásra vonatkozik, ami nagyon gyakori kórkép. A betegek azt hiszik, ez egy teljes életmódváltást, glutén- és laktózmentes étrendet igénylő súlyos betegség, miközben semmi bizonyíték nincs ezek étrendből való eltávolításának előnyeire. Eközben ez egy jól kezelhető betegség, még ha idővel a pajzsmirigy állománya el is pusztul, de ezt pajzsmirigy hormonok adásával ellensúlyozni lehet.

Azt is gyakran hallani, hogy szteroidot isten őrizz!

Akinek mellékvese kéreg hormon hiánya van, annak muszáj szteroidot kapnia. Kétségtelen, hogy a hormonkezelésben alkalmazott szteroidoknak lehet mellékhatása, de általában egy nagyobb bajt próbálunk ezekkel megelőzni.

Amerikában gyakran írnak fel tesztoszteront idősödő férfiaknak is, ám erre hazánkban nincs mód és nem is javasolja.

Valóban ott könnyen lehet mind tesztoszteront, mind növekedési hormont kapni, ám nem tudjuk ezek hosszú távú hatásait. Az első anyag valóban segíthet a csökkentebb hormonszintű idősebb férfiak közérzetén, de nincs adat arra, hogyan hat az életkilátásokra, ezért ezt a gyakorlatot nem támogatom, ahogy a növekedési hormon adását sem.

Van két olyan hormon, amelyek betegségektől függetlenül a közbeszéd részét képezik: az áhított boldogsághormon és az elkerülni vágyott stresszhormon.

A csokoládé kellemes hatásában is szerepet játszó boldogsághormon nem tudományos definíciójának az amúgy az idegsejtek jelátvitelében szerepet játszó szerotonin felel meg, amelynek hormon volta is vitatható, de hormonális betegség miatt kétségtelenül túltermelődhet és egy boldogságérzéssel nem járó kellemetlen állapotot idéz elő.

A stresszhormonok pedig a mellékvesében termelődnek. A mellékvese kéregben a kortizol, a mellékvese velőben pedig az adrenalin és a noradrenalin, amelyek stresszhatásokra választódnak ki és lehet szerepük a krónikus stresszel összefüggő betegségek kialakulásában, viszont ezek szerencsére visszafordítható dolgok és a tartós stressztől nem alakul ki senkiben mellékvese betegség.

Igaz Péter könyve a Hormonbetegségekről mindenkinek

Mesterséges intelligencia ismeri fel az óriásnövést

Vannak manapság új felismerések, olyan hormonok, amelyeket eddig nem ismertek? Vagy már minden kerek az endokrinológiában?

Nem szeretnék abba a hibába esni, mint a fizika a 19. század végén, amikor azt vélték, hogy már mindent tudunk, amikor jött Einstein.

Nem hiszem, hogy mindent tudnánk, sőt lehet olyan anyagot is találni, amit korábban nem tekintettünk hormonnak, aztán kibontakoznak hormonális hatásai. Vannak olyan receptorok, kötő fehérjék a szervezetben, amelyekről időközben derült ki, hogy milyen anyag kötődik hozzájuk, s hogyan váltak a hormonális rendszer részévé. Rengetegféle sejt van az belsőelválasztású mirigyeken túl a gyomor és bélrendszer, vagy a légzőrendszer nyálkahártyáján, amelyek hormonhatású peptideket termelnek. Ezekről az anyagokról kiderült, hogy hormonszerűen befolyásolják a közeli, sőt a távolabbi szervek működését és ma már a terápiában is felhasználjuk őket. Az emésztőtraktus speciális sejtjeiben termelődő inkretin hormonokat ma már a cukorbetegség, vagy az elhízás kezelésének alapszerei közé soroljuk.

Hol voltak az utóbbi időben a legjelentősebb előrelépések a hormonális betegségek kezelésében?

Talán az előbb említett inkretin hormonokat sorolnám ide az elhízás kezelésében. A legfontosabb hormonproblémák kezelésében jelentős áttörés nem volt, inkább a ritkább betegségek, mint a neuroendokrin daganatok területén volt fejlődés, például tartós hatású gyógyszerek jelentek meg, amelyeket csak havonta egyszer kell alkalmazni.

Melyek a kezeléseknek leginkább ellenálló hormonbetegségek?

Az előrehaladott daganatos betegségekhez, mint a szerencsére nagyon ritka mellékvesekéreg rákhoz társuló hormontúltermelés kezelésében sok esetben még mindig komoly nehézségeink vannak. A neuroendokrin daganatokhoz társuló szerotonin túltermelés bizonyos formáinál több gyógyszer együttes alkalmazása ugyancsak nehezen vezet eredményre.

Felhasználják-e majd a mesterséges intelligenciát az endokrinológiában?

Már most is használják. A növekedési hormon által befolyásolt óriásnövésre, az akromegáliára utaló jelek felismerésében például már használják a mesterséges intelligenciát.

Ennél a szindrómánál említ a könyvben egy nagyon szemléletes példát Dávid és Góliát példáján.     

Néhány évtizede ismerik a szakirodalomban, hogy Góliát miért lehetett olyan nagy és Dávid miért tudta megölni. A feltételezés szerint Góliát egy öröklődő daganatszindrómában szenvedett, amelynek egyik eleme a növekedési hormon túltengés, amit az agyalapi mirigy öröklődő jóindulatú daganata okoz. Ez összenyomhatja a látóideget és ezáltal beszűkül a látótér. Emiatt nem láthatta a Dávid által elhajított követ, sőt az ugyanerre a betegségre jellemző csontritkulás miatt a kő könnyebben tudta betörni a koponyáját. Góliát Bibliában említett dühkitörései pedig egyes szakértők szerint egy inzulintermelő daganattal hozhatók összefüggésbe, ami levitte a vércukrát és zavartságot, dühkitöréseket okozhatott.

A könyvben néhány frappáns illusztráció történelmi személyiségek ábrázolásaiból következtetett az illetők hormonális problémáira.

Mindig érdekeltek a történelmi munkákból levont következtetések. Ilyen például Velázquez egyik festménye, amelynek szereplőjén a mellékvese növekedési hormonhiány látható, de találtam régi festményeken pajzsmirigy betegségekre utaló jeleket is.

Orvosi diplomája mellett biológus és jogász is. Az első még érthető, de a másodikra hol van szüksége?

Mostanában nem nagyon. Hajdan érdekelt a téma és szerettem volna más irányú ismeretanyagot is szerezni. Az egészségügyi jogászkodásban sosem vettem részt.

Milyen az endokrinológusok utánpótlása és elegendő endokrinológus van-e az országban?

Endokrinológia szakvizsgát csak belgyógyászat, gyermekgyógyászat, vagy szülészet-nőgyógyászat szakvizsgára ráépítve lehet tenni. Nem kell tehát medikus korban eldönteni a választást. Szakorvosképzésben nem mondható, hogy kevesen választanák ezt az irányt, annak ellenére, hogy hazánkban csak mintegy kétszáz endokrinológus dolgozik, de több ilyen szakembert is elbírna az ország.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.