Az első Angliában kiadott lap mások mellett Magyarországról közölt híreket

Applikáción is elérhetők a levéltári iratok
2020-08-27
A mohácsi csata emléknapján bemutatják az ütközet kutatásának tudományos eredményeit
2020-08-28

Az első Angliában kiadott lap mások mellett Magyarországról közölt híreket

Hírek uralta világban élünk, hírek ömlenek ránk minden forrásból a tévétől és rádiótól a hivatásos híroldalakon és újságokon át egészen a Facebookig és más közöségi médiafelületekig. A hírfogyasztás tulajdonképpen végigkíséri az emberiség kultúrtörténetét, habár ennek tömegessé válásához technikai újdonságok sora, így például a nyomtatás felfedezése kellett. A sajtó kialakulásának története a társadalmi fejlődésnek is hű tükre volt.  

Hírekre, vagy másként nevezve, információkra az embereknek már az ókorban is szükségük volt. Egyiptomból is maradtak fenn különböző hasznos információkat (csataleírások, termést elpusztító rágcsálók veszélye) közlő papirusz tekercsek, de a helyi polgárok számára szóló közérdekű információkat először Julius Caesar tette rendszeressé i.e. 59-ben elsőként megjelent kézírásos “aktáival”. A politikai gyűlésekről, perekről, a katonaság csatározásairól és kivégzésekről szóló Acta diurna a hatalom afféle korabeli hírszolgálatának felelt meg és a kő- vagy fémlapokra vésett szövegeket városszerte a nyilvános helyeken rakták ki. Az acták egészen 222-ig jelentek meg, de sajnos csak közvetett módon, írásokból tudunk róluk, mert egyetlen példányuk sem maradt fenn.

Az első nyomtatott újságnak nevezhető hírgyűjtemény Kínához kötődik, a kezdetben még kézírásos „tipao” első nyomtatott példányai a Tang dinasztia alatt (618-906) készültek. Az előállítási technika lényege megegyezik a Johannes Gutenberg által 1450-ben feltalált magas nyomtatási eljárással, csak Kínában fából készült a valóban kifaragott „nyomólemez”, amelynek kiemelkedő részét befestékezték, és azzal vitték át a papírra a festéket.

A modern újság már valóban Európa szülötte és a Gutenberg féle nyomtatással készült. Az első európai újságok még szűk körben terjesztett kéziratos levelek voltak. Az 1400-as évek német kéziratos lapjainak hírei zömében szenzációkról, csatákról, gyilkosságokról számoltak be. Így az erdélyi szászok ellen elkövetett rémségekről is írtak, melyeket a szörnyű Dracula követett el.

Az első nyilvános lapok az 1530-as években Velencében jelentek meg, s áruk egy gazetta volt, innen származik a hírlapok későbbi neve (gazette). Németországban a Fugger-kereskedőcsalád saját, elsősorban kereskedőknek szóló, piaci híreket közlő kéziratos lapjai már saját terjesztői hálózattal jutottak el olvasóihoz. A politikai lapokat a postajáratokhoz igazodva, hetente adták ki őket, amihez hatósági engedély kellett.

Az első nyomtatott újságlevelek a könyvnyomtatás feltalálása után 20-30 évvel Németországban jelentek meg. Ezek az alkalmi kiadványok egylapos, egy-egy hírt tartalmazó nyomtatványok voltak. Az 1489-ből származó New Zeytung Strasbourgból például egy gyilkosságot ír le.

Az 1589-ből származó nyomtatott hírlevél New Zeytung néven egy gyilkosságról szólt

Az újságokat eleinte mindenütt a postakocsik terjesztették s abban az időben egy kéthetes újság még frissnek számított. Nem véletlen tehát, hogy az első nyomtatott újságok sem napi, hanem hetilapok voltak. A postások voltak az első „újságírók” is, hiszen ők szerezték meg és terjesztették a híreket, ez a helyzet egyébként sok mai lap (Washington Post) nevében is fennmaradt. Az 1600-as években a nagyobb térségeknek szóló, illetve országos lapok kialakulása az utak és a közlekedés biztonságától függött, amit bizony akkoriban gyakran útonállók, rablók veszélyeztettek.

Postás fegyverével 1690-ből Nürnbergből. Ők voltak az első “újságírók”, akik szállították a híreket, de az útonállók miatt kellettek a fegyverek.

Az első újságokat bizony kemény cenzúra sújtotta, a kormányok mindenütt szigorúan ellenőrizték a tartalmakat. A Franciaországban 1631-től kiadott Gazette francia lapot például maga Richelieu bíboros felügyelte és részben írta. Voltak azért szabad újságok is, de ezeket a célországon kívül, rendszerint Hollandiában, gyakran franciául adták ki. A sajtószabadság Angliában 1695-ben, Svédországban 1766-ban, Franciaországban 1789-ben, Magyarországon és Németországban 1848-ban valósult meg.

A mai értelemben vett nyilvánosságot a polgárság számának növekedése és az írás-olvasás közkinccsé válása tette lehetővé, ez nyitott utat a napilapok elterjedésének az 1700-as évektől. Ez azonban nem ment gyorsan, ezért az első időkben a lapokat egy-egy társaság közösen olvasta fel, majd vitatta meg. A 18. században ezért szerte Európában sok, e célra alakult felolvasó társaság jött létre.

Az első európai napilap 1650-ben a lipcsei Einkommende Zeitung volt, de a német város a sajtótörténet későbbi szakaszában is úttörő szerepet játszott, hiszen 1843-tól itt indult az első képes napilap, a Leipziger Illustrierte is.

Az első napilapot Lipcsében adták ki 1650-ben

Az első hivatásos újságíró mai ismereteik szerint egy derék hollandus, Nicholas Delafond volt, s a róla készült 1667-es rajz nagy valószínűséggel az első ábrázolás, mely egy újságírót örökít meg munka közben.

Az első igazi újságírót, a holland Nicholas Delafondot ábrázoló rajz 1667-ből

Az első angol nyelvű lap is Amszterdamban készült 1620-ban, s Angliában csak másfél évvel később jelent meg az első lap, melynek címe számunkra is érdekes: Heti hírek Olaszországból, Németországból, Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Franciaországból és a németalföldi régióból, (Corante, or weekely newes from Italy, Germany, Hungary, Poland, Bohemia, France and the Low Countreys). A kiadójáról csak kezdőbetűk maradtak fenn, de feltehető, hogy hozzá kötődik Shakespeare Lear királyának első kiadása is.

Az első lapok még meglehetősen kevés példányban készültek, az átlagos példányszám a 17. század végén még 6-700 volt, de az egyes példányokat akár 40-en is elolvasták. Kétszáz évvel később a példányszám 30 ezerre nőtt, az egy lapra eső olvasók száma viszont tízre csökkent. A fejlődés mind az újságok számát, mind példányszámát tekintve folyamatos volt. Míg 1650-ben Németországban még csak 49 időszakos lap jelent meg, a 17. század végén 90, száz évvel később pedig már 250.

Az újságok közös felolvasására eleinte társaságok alakultak.

Az 1712-től egészen 1934-ig (!) folyamatosan megjelent Független Hamburgi Tudósításokról tudjuk, hogy 1809-ben 56 ezer példányban nyomták, miközben ebben az időben a The Times csak 8 ezer példányban jelent meg.Ahogy ma az egymást követő közösségi média platformoknak van tömeges használói, hódolói tábora, úgy a 18. században valóságos újságolvasási őrület lett úrrá a gazdagodó s bővülő európai polgárságon, ami Nyugaton a demokrácia erősödésének egyik pillérévé is vált. Svájcban a 19 században még az alkotmányban is kiemelték, mennyire fontos feladata a postaszolgálat egységesítése és ennek révén az újságok eljuttatásának támogatása.

Az írás mellé jött a kép is: az első képes magazint Londonban 1721-ben Gentleman’s Magazine címmel adták ki. A lap egészen 1907-ig jelent meg és nagy hatást gyakorolt a 18. és 19. század több ezer képeslapjára. Ezek a képek persze akkor még csak rajzos ábrázolások voltak, de nagyban bővítették az olvasó réteget, ahogy a 19. század során a kifejezetten a szegényebb rétegeknek kiadott, szenzációhajhász filléres sajtó is. Ez volt az első, igazán nagy tömegekhez eljutó újságtípus, melyet az utcán a rikkancsok olyan kevés pénzért árulták, hogy ezeket a lapokat még a szegényebb rétegek, így Amerikában a bevándorlók is meg tudták venni. A sajtó igazán tömegessé válása új szerkesztési és kiadási elveket, nyomdatechnikai változásokat hozott, melyek a 19. század végén és a 20. század hajnalán, a fotográfia sajtóba való bevonulásával váltak teljessé.

Az újságok tartalma, külalakja és szerkesztési elvei a kezdetektől sokat változtak, de a nyomtatott sajtó szerepét a hírfogyasztás világában a 20. század végéig, a rádió, majd a televízió megjelenése sem tudta letörni. Aztán jött az internt és ez már egy más világra nyitott ajtót.

Vélemény, hozzászólás?

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close