Ma már a bűneseteket számítógépes animációban, vagy háromdimenziós mozgóképként is lehet rekonstruálni – mondta a Tudás.hu-nak Petrétei Dávid rendőr őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde. A korábban helyszínelőként is dolgozó szakértő arról beszélt, milyen új csúcstechnológiás eszközök, korszerű módszerek segítik ma a bűnüldözők munkáját.
Rejtélyes halálesetek történtek nálunk az utóbbi időben, amelyekről később derült ki, hogy egy Bika fantázianevű, újfajta designer droggal vannak összefüggésben. De addigra már belehaltak emberek… Nincsenek eléggé modern, érzékeny műszerek a drogok felismerésére?
Nem a bűnügyi technikával van baj, szuper analizáló készülékek és módszerek állnak rendelkezésre. De a droggal kapcsolatban a bűn szó szerinti üldözése folyik, mert újabb és újabb, ismeretlen kotyvalékok kerülnek ki a távol-keleti laboratóriumokból és jutnak el a világ minden pontjára. Erőteljes nemzetközi összefogásra, felderítésre, állandó információcserére, titkosszolgálati módszerekre van szükség ezen a területen.
Számítógép a gomblyukban
Erről eszembe jutnak a sokunkat izgató varázsos kütyük, mondjuk, a töltőtollba, órába épített kis számítógép, vagy fényképező, a bedrótozás, lehallgatás, a rejtett kamerás felvételek, vagy, amikor vegyszerekkel bírnak vallomásra valakit. Ezeket az eszközöket, módszereket egy nyomozás során használják nálunk is?
Ezek valóban nagyon hasznos, csúcstechnológiás eszközök. De a lehallgatások, rejtett kamerák használata – mint az köztudott – bírói engedélyhez kötött.
Ez diplomatikus válasz, no, de gyakran, mondjuk egy nemzetközi hálózat szálainak felderítése során, hirtelen kell cselekedni, nincs idő és mód bírói engedélyért kuncsorogni.
Ha tudják, hogy kit, vagy kiket figyelnek meg, az már nem vaktában tapogatódzást jelent, hanem konkrét felderítést, kell hozzá az engedély. Ugyanígy a hőkamerás, infrakamerás megfigyeléshez. Kivéve akkor, amikor mondjuk, egy határszakaszt figyelnek vele, hogy ott nem történik-e illegális mozgás. De a telefon-lehallgatásoknak is mindenütt a világon komoly jogi feltételei vannak. Hogy begyógyszerezéssel bírjanak vallomásra valakit? Nos, ezt a magyar rendőrség biztosan nem használja. Természetesen azt nem tudom megmondani, hogy az amerikai vagy más nemzeti titkosszolgálatoknál létezik-e ilyen módszer, vagy sem.
Egyébként milyen távolságra lehet jó minőségben látni-hallani az ilyen készülékekkel?
Ezek az eszközök általában azért rejtettek, hogy testközelből működjenek. Tehát, mondjuk egy tollnak, vagy kabátgombnak álcázott számítógép azért van így álcázva, hogy a felderítő közel tudjon menni a célszemélyhez. A kép és a hang pedig szintén a közelben, mondjuk egy autóba telepített vevőegységnél jelenik meg. Persze van olyan képfelvevő is, amellyel akár száz méterre is jól lehet látni, hogy mi történik.
Mit jelentett a bűnügyi technika számára a digitális robbanás?
Forradalmi változást hozott. Teljesen külön szakterületté fejlődött például a kiberbűnözés felderítése. A számítástechnika fejlődése kiváló hackereket szült, de a nemzetközi hírű botrányos hackertámadások után a védelmi oldal is összeszedte magát és a harc ma általában kiegyenlített. A legjobb szakemberek már képesek „menet közben” megtalálni és kivédeni a hackerek kártevéseit. Sőt, mondjuk, a bankoknál, bankkártyáknál olyan biztonsági rendszereket sikerült kifejleszteni, hogy ma már sokkal ritkábbak a nagyszabású és sikeres hackertámadások. A másik nagy eredmény a bűnügyi technika fejlődésében a lézeres háromdimenziós képalkotás. Ez a képrögzítő eszköz nem igazán fényképezőgép, lézerrel vagy úgynevezett strukturált fénnyel tapogatja le a felületet és a visszavert sugarakból a benne lévő kis számítógép elkészíti az általa letapogatott felszínnek a modelljét.
Ez lézeres szkennelés?
Félig-meddig szkennelés. Még inkább a radar működésére hasonlít, amennyiben kibocsátja a lézersugarat és a visszavert lézersugárnak a távolságából rakja össze a felszínt, ahonnan ezek a sugarak visszaverődtek. Ma már a bűneseteket animációban, vagy mondjuk, háromdimenziós mozgóképként lehet rekonstruálni. De háromdimenziós képalkotás a CT, a computer tomográf működése is. Rétegvizsgálat. Röntgenfelvételeket készít a testről, és azokat egy számítógép rakja össze egy nagy 3D-s modellé. És ott van a számítógépben beszkennelve a teljes test. Adott esetben ez a vizsgálat egy holttesten is elvégezhető, és föl se kell boncolni, máris nagyon sok mindent lehet tudni róla.
Ma már alig képzelhető el bűnügyi nyomozás DNS-vizsgálat nélkül.
Ez a számítástechnikai fejlődés egyik leglátványosabb eredménye. Az összehasonlításokhoz, értékelésekhez komoly számítógépes háttér kell, de nagyon gyakran a bűnügyeknél csak DNS-vizsgálattal lehet valódi eredményhez jutni. Kétféle DNS-vizsgálatot is lehet végezni. Alapvetően a sejtmagi DNS az, amire a vizsgálatot kifejlesztették. Ez tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket a vizsgált személy a szüleitől örökölt. De vizsgálják az úgynevezett mitokondriális DNS-t is. A mitokondriumok, a sejt energiagazdálkodásáért felelős kis elemek, és ezekben olyan DNS található, ami csak az egyén édesanyjától származik. Egy-egy bűnügyben jól jön, ha külön az édesanya DNS-ét is meg tudják vizsgálni. Ha van gyanúsított, a szájnyálkahártyájáról letörölt mintából 100 százalékban biztos eredményt lehet kapni, a helyszínen hátrahagyott maradványokból nyert DNS azonban az esetek nagy részében nagyon gyenge. Ezeknek a vizsgálatára speciális eljárások, finomabb, érzékenyebb műszerek léteznek.
A biztonságtechnikai és vagyonvédelmi eszközök, a széfek, riasztók, távvezérlők, elektronikus zárak sokat fejlődtek az utóbbi évtizedben, mégsem szűntek meg a rablások, betörések, autólopások.
Ez is folyamatos versenyfutás a bűnözők és a bűnüldözők között, de itt a technika, technológia segítségével az üldözők talán mégis lépéselőnyben vannak. A korszerű biztonsági kamerák felvételei is sok bűnügy kinyomozásában segítenek. Amíg mondjuk 10-15 évvel ezelőtt egy biztonsági kamera szinte csak állóképek sorozatát tudta elkészíteni fekete-fehérben, addig ma már a legtöbbjük folyamatosan működik, színes HD-képet ad, és éjszaka is jól lát.
Bumm!
Az utóbbi időben a terrorcselekményeket sokszor távvezérléssel hajtják végre. A fejlett bűnügyi technika képes érzékelni egy ilyen távirányítót?
Ha működésben van, akkor észlelhető és bemérhető. A terrorcselekményeknél azonban nagyon gyakran nem hagyományos távirányító eszközzel, hanem telefonnal hoznak működésbe például egy pokolgépet, vagy egy bombát. Előre azonban nem lehet érzékelni, hogy valami működésbe fog lépni, az már gondolatolvasás lenne. Külföldön, ahol előfordultak ilyen robbantások, azzal tudtak hirtelen válaszolni, hogy azonnal megszüntették a telefonhálózat működését, hogy megelőzzenek egy esetleges következő robbantást.
Miben lett modernebb korunkban a tradicionális fegyverszakértői munka?
Az, hogy egy lövedék alapján fel lehet ismerni és azonosítani lehet a fegyvert, amiből kilőtték, az már csaknem száz éve ismert. Amiben fejlődés van, az az, hogy ma már azonosítani tudják a lövésnek az egyéb anyagmaradványait is. Például elektronmikroszkóppal ki lehet mutatni, hogy valakinek a kezén nehézfém-olvadék gömböcskék vannak, amelyek lőfegyver elsütéséből, egy csappantyú működéséből származhatnak. Azután, régen madzagokkal kellett jelölni a helyszínen a lövés irányát, hogy az egyik személy innen lőtt és ide csapódott be a lövedék, a másik pedig onnan lőtt, és oda csapódott be. Ezeket az utakat különböző színű madzagokkal kellett kihúzni és körbe fényképezni. Ma lézerrel jelölnek a helyszínelők madzag helyett, és három dimenzióban beszkennelik a helyszínt. Ami azt jelenti, hogy később, bent a laboratóriumban, vagy a nyomozói irodában is újra meg újra, szinte „élőben” át tudják tekinteni a helyszínt, le tudnak mérni rajta mindent, olyan szöget meg olyan távolságot is, amit eredetileg nem mértek meg, mert nem tűnt fontosnak, csak később, egy vallomás miatt lett az.
Mi történik, ha a helyszínen alig találnak ujjlenyomatot, vagy egyéb, úgynevezett mikromaradványokat?
Ma már olyan korszerű vegyszerek, olyan nagyítások, olyan technikák és olyan hatalmas adatbázisok állnak rendelkezésre, amelyekkel a nagyon gyenge, rossz minőségű ujjnyomokat is használhatóvá, és kis szerencsével azonosíthatóvá lehet tenni. Rengeteg ujjnyom van a magyar és nemzetközi adatbázisokban. Például az Egyesült Államokban az FBI-nak 250 millió ujjnyomat áll rendelkezésére. Ha mindez nem számítógépen lenne, hanem mondjuk fiókokban, papír alapon, abban gyakorlatilag lehetetlen lenne megtalálni valamit. Az egyéb maradványok közé tartoznak egyebek között a haj- és szőrszálak, a ruházat úgynevezett elemi szálai, az apró festékszemcsék, kőzetmaradványok, de még a pollenek, tehát a virágpor is stb. Egy egészen apró festékszemcséről például, a tulajdonságai és a rendelkezésre álló adatbázisok alapján ma már pillanatok alatt azt is ki lehet deríteni, hogy melyik gyártó, milyen termékéből származik.
Vegetatív fegyelem
Imponálóak a bűnügyi technika eszközei. De az igaz, hogy a poligráfot, az úgynevezett hazugságvizsgálót azért be lehet csapni?
Rengeteg függ attól, hogy ki az, aki vizsgál. Amerikában például jóformán bárki, akinek van egy poligráf készüléke, felcsaphat szakértőnek. És akkor minden megtörténhet. De nálunk ezt a munkát csak képzett pszichológusok végezhetik. A pszichológus kérdez, az illető válaszol, a gép pedig közben regisztrálja a vizsgált személy testében történő változásokat. A poli- gráf szó azt jelenti, hogy „több csatornás írás”, valójában több csatornás eredményjelző. A vérnyomásnak, a légzésfunkcióknak és a bőr elektromos vezetőképességének a változásait regisztrálja.
Egy nagyon fegyelmezett, nagyon elszánt ember előzetes gyakorlással talán képes uralni és nyugalomban tartani ezeket a folyamatokat a testében.
A bőr elektromos vezetőképességének a megváltozását szorongás, vagy egyéb érzelem jelentkezésekor? Nehezen. Ezek hosszú vizsgálatok, adott esetben másfél órán át kellene mindent féken tartania az illetőnek, ráadásul egy felkészült pszichológus felügyelete mellett, aki folyamatosan azon fáradozik, hogy ez a nyugalom és fegyelmezettség eltűnjön. Nem mondom, hogy lehetetlen, de kicsi az átverés lehetősége. Ennek ellenére ezt a vizsgálatot csak kiegészítésképpen, bizonyos bűneset típusoknál, például szexuális bűncselekményeknél szokták alkalmazni, az eredmény azonban csak orientálhat, bizonyítékként nem használható fel.
Egy nyomozás során százféle bűnjel, nyom, adat gyűlik össze. Létezik olyan komplex számítógépes program, ahol az adatok egy helyen összejönnek, és több oldalról megvilágítva az egész ügyet kihoznak valamilyen eredményt?
Természetesen a számítógép össze tudja rendezni egy-egy ügyben a bizonyítékokat és még azt is megjelöli, hogy ezek mire utalnak, de hogy egy konkrét ügyben a sok meglévő bizonyítékból végül is hogyan áll össze a kép, és mi lesz a következtetés, azt csak a nyomozó tudja megmondani. Számos részfeladatnál gyorsít, segít a mesterséges intelligencia, de a nyomozói munkában az emberi intuíció és a logikus gondolkodás sajátos elegye még semmivel nem helyettesíthető.
