Az első magyar vasút tűzifaként végezte

Megtisztították az Ambarszkaja folyót a norilszki olajömlés után
2020-06-18
Több millió eurós projektben vizsgálják az űridőjárást az ELTE kutatói
2020-06-19

Az első magyar vasút tűzifaként végezte

Az első magyar vasútvonal 1846-ban nyílt meg, és Vácig vezetett. Kevesen tudják, hogy nem ez volt az első vasútvonal Magyarországon, hanem „csak” az első gőzvontatású. Már korábban lefektettek síneket Magyarországon, csak azokon lovak húzták a szerelvényeket. Az első lóvasút 1827-ben nyílt meg.

Az 1827-es lóvontatású vasút ráadásul a világon az első, bárki számára használható vasútvonalak között volt. A mai szem azonban semmi vasút-szerűt nem talált volna benne.

Magyarországon az áruszállítás kérdése a XIX. század első felében döntő fontosságú volt. Az országban ugyanis alig voltak utak, ráadásul a (a folyószabályozások előtt) gyakran elöntött Alföldön nem is nagyon lehetett volna állandó utakat építeni. A Dunán 1817-től folytak kísérletek a gőzvontatás bevezetésére, de a szárazföldi közlekedés kérdése megoldatlan maradt.

1827-ben azonban egy érdekes megoldás született, a lebegővasút. A lóvasutakat bányákban, ipari üzemekben már korábban is használtak, de közforgalomban az első 1801-ben nyílt meg Angliában, és Európában is több helyen terveztek hasonlót.

A magyarországi első lóvasút ráadásul egy, a hagyományostól eltérő szerkezetű volt. Az eredeti rendszert Henrik Palmer angol feltaláló szabadalmaztatta 1821-ben. A lényege, hogy a fából készült állványokra gerendákat fektettek, és a vasút ezeken gördült úgy, hogy a kocsik, vagy inkább nyitott, háttámlás padkák a szerkezet két oldalán lógtak lefelé, innen a lebegővasút elnevezés. 1826-ban Anglia után Németországban is építettek egy hasonló szerkezetet.

József nádor próbapályát akart

A magyar vasút ennek egy kissé módosított változata volt. Már ugyanebben az évben, 1826-ban Bodmer János Gáspár badeni sóbánya igazgató az osztrák Bollinger és társa céggel kért és kapott szabadalmat ennek megépítésére Ausztria és Magyarország területére. A tervekben egy 915 kilométeres országos hálózat kiépítése szerepelt, amelynek építési költségét 2 millió forintra becsülték. Összesen három vonalat terveztek, Pest-Szolnok-Debrecen, Pest-Győr-Sopron-Bécsújhely és Győr-Fiume között.

A lóvasút pályája Hofbauer János metszetén.

A beruházást ráadásul maga József nádor, valamint a magyar országgyűlés is támogatta, bár a nádor a császári felterjesztésben előbb egy Pest és Kőbánya közötti 7,6 kilométeres próbapályát javasolt.

A lebegővasút azért volt ideális a magyar viszonyokra, mert lényegesen kevesebb földmunkát igényelt, mint a hagyományos alépítménnyel rendelkező vasút, hiszen nem volt szükség töltésekre, csak a fa oszlopokat kellett a megfelelő távolságra leállítani, és a tetejükre a gerendákat ráerősíteni.

A beruházást részvénytársasági formában valósították meg, erre József nádor Wenckheim József bárót kérte fel. Összesen 513 részvényt jegyeztek, a részvényesek között volt maga a nádor, aki egymaga 20 részvényt jegyzett. Két részvényt Széchenyi István is vett, de ott találjuk a későbbi nagy vasútépítések beruházóit, Ullmann Móricot és Sina Györgyöt is.

A kísérleti szakasz építése 1827 májusában kezdődött, azonban azt számos nehézség hátráltatta. Nem volt elég keményfa, így puhafát kellett használni, nem volt elég építőmunkás, ezért József nádor a katonaságot vezényelte ki, illetve a vasanyag gyártására saját műhelyt kellett berendezni. Ráadásul az építkezés megkezdése után nem sokkal Bodmer János, akit az építkezés vezetésével bíztak meg, váratlanul elhunyt.

A vonal Pest szélétől, nagyjából a Baross tértől indult, és egyenes vonalban haladt Kőbányáig, ahol két ágra szakadt. Az egyik a Kauser féle, illetve a Széptő bizottmány kőbányájáig, a másik a Lechner féle téglaégetőig vezetett.

A lebegővasút megépített pályarészlete a Közlekedési Múzeumban a “A Hídember gépei” című időszaki kiállításon (Fotó: MMKM)

Kőbányától Pestig óránként 8 km-rel

A pálya felépítését végül Spiegel József ácsmester végezte, aki összesen 1372 oszlopot és kétszer ennyi gerendát használt fel, valamint 14 ezer szeget, 10 ezer csavart és 512 mázsa vasat, amiből a sin készült. A teljes költség 33 ezer forintra rúgott.

A pálya Pest felé enyhén lejtett, mert a terv szerint Kőbányáról szállították volna az építőanyagot Pestre.

A próbapályán júniusban végeztek néhány menetet, de problémák léptek fel, mert egyes oszlopok túl messze voltak egymástól és a pálya leszakadt. A javítások után a teljes szakasz 1827. augusztus 20-ra lett kész.

A Hazai ’s Külföldi Tudósítások 1827. augusztus 25-i száma így számolt be a megnyitóról:

Ő Fő Herczegsége hozzá tartozandóival, ’sa’ Deputátióval, mellynek Előlüllője Méltós. Báró Venkheim Jósef Aradi Fő-lspány Ur vala, a’ városi új Kőbányánál az üllésekre alkalmaztatott kotsikra, magyar színekkel ékesített két zászló elől lobogván, felüle, és egészen a’ Kerepesi lineáig, egy ló által húzatva, megérkeze

A lebegővasút visszafelé már nem a főhercegi kíséretet szállította, hanem 68 gránátost és 148 mázsa terhet vontatott, ezt a terhet szintén egy ló húzta el. Még ugyanezen a napon egy hét kocsiból álló szerelvényt húzott el két ló Kőbányáról Pestre. Ez alkalommal 448 mázsányi követ, 4 hordó bort, 40 mázsa gyapjút, gabonát, fát és téglát szállítottak. Kőbányáról Pestre egy óra alatt ért fel a lóvontatású szerelvény, azaz óránként 8 kilométeres sebesség volt elérhető.

Az ünnepélyes start után a vasutat sétakocsikázásra és teherszállításra is használták, ám a várt üzleti siker elmaradt. Ennek mind műszaki, mind üzleti okai voltak.

A vállalkozásnak a nyereségességhez napi két, 10 kocsis fordulót kellett volna teljesítenie, ehhez pedig 24 kocsira lett volna szükség. Ezzel szemben csak 11 volt ebből, és ez is sokszor kihasználatlanul állt, mert a kőbányai vállalkozók nem szerették volna kiadni a kezükből az építőanyag szállítását, ezért jóval a vasút árai alá ígértek.

Műszaki gondok, balesetek

A vasút mindemellett több műszaki problémával is küzdött. A puhafa szerkezet gyorsan romlott, állandóan javítani kellett. A 11 kocsiból általában három mindig javítás alatt állt. Fél év alatt a szerkezet karbantartására 1500 forintot kellett költeni és összesen csak 4800 tonna terhet szállítottak el.

A kocsiknak konstrukciós problémájuk is volt: A két oldalt lógó kocsi között helyezkedett el az a közös rész, amely a négy kereket magába foglalta, és ami tulajdonképpen a szorosan egymás mellé helyezett két sínen futott. Csakhogy mind a négy kerék függőlegesen állt, oldalirányban semmi tartást nem adtak, és a kocsik ennek következtében erős szélben belengtek, emiatt több baleset is történt.

A vasút 2/3 arányú, működő, néhány méteres makettjét 2010-ben a Közlekedési Múzeumban felépítették. Az itteni használatnál kiderült, ezt a hibát ki lehetett volna küszöbölni, ha a szerkezetre oldalt is tettek volna vízszintesen álló kerekeket.

Az “igazi” lóvasút, az első magyarországi lóvasút, a Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság nagyszombati állomása (Boulet litográfiája in: Dr. Czére Béla: Magyarország közlekedése a XIX. században, Budapest, 1997)

Mivel a részvényesek nem vállalták, hogy részvényenként újabb 15 forintot fektessenek be, a részvénytársaság 1828. március 20-án az üzemeltetést beszüntette. A szerkezetet lebontották, és a faanyagot eladták. Egy részük a Lánchíd építésénél került felhasználásra, más része tüzelőként végezte, állítólag Széchenyi is vásárolt ilyen faanyagot tüzifaként.

A sikertelen kísérlet után természetesen a nagyszabású, 900 kilométeres hálózat terve füstbe ment. Jó tíz évig nem is kísérleteztek újabb lóvasúttal Magyarországon.

A különleges kísérleti vasút után jó tíz évvel indult újra lóvasút Magyarországon, most már Pozsony és Nagyszombat között. Ez már a mai értelemben vett “igazi” vasút volt, azaz a ma is megszokotthoz hasonló síneken, zárt kocsikkal közlekedett, azonban, ahogy neve is mutatja, gőzmozdonyok helyett a kocsikat lovak húzták. A pályát eleve úgy építették, hogy később gőzmozdonyok is közlekedhessenek rajta. A lovakat végül ezen a vasútvonalon 1873-ban váltották fel a füstös lokomotívok.

Vélemény, hozzászólás?

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close