A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói észlelték elsőként Magyarországon az MRC-100 projekt során fejlesztett, új hazai kisműholdról érkező jeleket – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken.

A SZTE önálló kísérletekkel csatlakozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) új kisműholdja, az MRC-100 projektjéhez.

A jövőre százéves Műegyetemi Rádió Club tiszteletére elnevezett űreszközt

egy Falcon 9-es rakéta emelte az űrbe, a kisműhold csütörtökön állt pályára.

A szegedi egyetemen tavaly vetődött fel a műholdról érkező jeleket vevő állomás kialakításának ötlete.

Kiss Ádám, az SZTE PhD-hallgatója, a diákmodul projektvezetője kifejtette, a különböző környezeti zavarok megnehezíthetik a rádiós vételt.

Ez azt eredményezi, hogy ugyanazzal a berendezéssel sokkal kevesebb adatot sikerül letölteni a műholdról. Ezért a vevőegység lehetséges helyeit spektrumanalizátorral vizsgálták, és végül az SZTE Biológia Intézet tetejét választották ki.

A Csiha Zrt. támogatásával kialakított vevőegység két egymásra merőleges antennából áll, az ezeket tartó keresztárbócot két motor mozgatja: az egyik a horizonton körbe, míg a másik elemeli az antennákat a vízszintes állásból.

A jelek ezt követően szűrőkön és erősítőkön keresztül egy digitalizáló egységbe érkeznek, ahol egy erre a célra programozott kártyaszámítógép feldolgozza és rögzíti azokat.

Az SZTE-s kísérletek hőmérsékleti, időzítési és műszerprecizitási adatokat szolgáltatnak,

azonban számos egyéb kísérlet is megtalálható a műholdon.

Ezeket csomagokban küldik le, és központi adatbázisban tárolják.

A BME korábbi műholdaknál is használt ötlete alapján

a rádióamatőr közösség, illetve a csatlakozni vágyók szabadon vehetik az adatcsomagokat, egy program segítségével továbbíthatják a BME szervereire.

A később az SZTE-s fejlesztésű, kutatási célú magaslégköri ballonok követésében is fontos szerepet játszhat a műholdas projekt és az általa szolgáltatott adatok – áll a közleményben.