Csodálatos magyar siker – A vak férfi egyszer csak látni kezdte a zebra csíkjait

Negyedszer rendezik meg szeptemberben a Sport és Innováció Nemzetközi Konferenciát
2021-05-25
Pénzügyi kincsvadászat indul a Várnegyedben
2021-05-26

Csodálatos magyar siker – A vak férfi egyszer csak látni kezdte a zebra csíkjait

Pár éve egy amerikai kutatásból kiderült, az emberek az Alzheimer-kórnál és a ráknál is jobban félnek a látásuk elvesztésétől. Ezért is nevezhette mérföldkőnek Roska Botond, a bázeli Molekuláris és Szemészeti Intézet alapító igazgatója, a bázeli egyetem professzora azt az eredményt, mely két napja jelent meg a Nature Medicine nevű rangos folyóiratban, miszerint egy öröklött vakságban szenvedő beteg a magyar tudós génterápiás módszerének hatására részben visszanyerte a látását. Roska professzor egy virtuális sajtó kerekasztal beszélgetés keretében a Tudás.hu számára is beszámolt a kutatásról.

Tavaly tavasszal Roska professzor egy beszélgetés során már megpendítette a várható sikert, most azonban az eredményt egy videófelvételen is láthattuk. A roppant alaposan megtervezett kísérletben egy olyan 58 éves férfi vett részt, aki húsz éves korában egy öröklött betegség, a retinitis pigmentosa következtében fokozatosan elvesztette a látását és csupán azt érzékelte, ha valahonnan fény érte, de ez nem volt több mint az amőbák képessége a fény felé fordulásra. A kutatók egy injekcióval olyan gént juttattak az egyik szemébe, amely „felébresztette” a retina ganglion-sejtjeinek fényérzékenységét és ennek hatására hónapok múlva a páciens a laboratóriumban képessé vált különféle tárgyak felismerésére. Ehhez egy különleges bionikus szemüveg és egy apró, zsebben hordható számítógép volt a segítségére.

A bionikus szemüveg és a zsebszámítógép

A szemüveg kamerája rögzítette a képet, mely ez esetben egy fehér asztal volt, s ezen helyezték el a tárgyakat. A szemüveg hátsó részén lévő kivetítő borostyánszínű impulzusok formájában a retinára közvetíti a számítógép által célzottan átalakított képi információkat. A felvétel első részében a férfi a szemüveg nélkül semmit nem érzékelt. A szemüveggel viszont felismert egy füzetet, egy kisebb tárgyat, két poharat és végül egy szinte áttetsző tárgyat is, sőt odanyúlva meg is érintette ezeket.

A páciens megfogja a füzetet (Forrás: IOB.ch)

A kutatók egy olyan sisakkal, melyen keresztül számtalan elektróda rögzítette a férfi agyának elektromos hullámait, azt is igazolni tudták, hogy a látókéreg vált aktívvá, és éppen akkor, amikor a páciens megpillantotta a tárgyakat.

Persze, mint a Körber és a Louis-Jeantet díjak birtokosa elmondta, a visszanyert látás az eredetinek tíz százalékára tehető, de ez is nagy lépés. A mostani sikerhez vezető út Roska Botond első ötletével húsz éve a Berkeley Egyetemen kezdődött, s lassan vezetett el idáig. A középpontban a látás kulcsterepe, a szem fényérzékeny rétege, „biológiai számítógépe” a retina áll, mely a szembe jutott képet feldolgozza s a látóidegen át az agy középső részén keresztül a látókéregbe juttatja, ahonnan az információ behálózza az egész agykérget. A látás agyi régióihoz képest a mintegy száz különféle információfeldolgozást végző sejtet tartalmazó retina aprócska, mégis majdnem az összes látást érintő betegség ide kötődik.

Az elektródákkal felszerelt sisak, ami igazolta a látókéreg ingerlését. (Forrás: IOB.ch)

Roska Botond egy szemléletes analógiával hamburgerhez hasonlította a retinát, melynél a zsemle felső része a fényérzékeny réteg, a középső töltelék a sok egymással kommunikáló információ feldolgozó réteg, míg az alsó zsemlerész az a ganglion-sejtréteg, mely közvetlenül az aggyal kommunikál. A fényt érzékelő receptoroknak mintegy 250 öröklődő mutációja lehet, ezek bármelyikét nevezzük retinitis pigmentosa-nak, ami tehát egy olyan betegségcsoport, mely hosszú távon vakságot okoz s a vakságok mintegy 10-20 százalékáért felelős. Olyan állapothoz hasonlít, mint egy tökéletlen hamburger, amelynek levették a tetejét – fogalmazott Roska.

Injekció fényérzékeny fehérjék génjével

Az ötlet az volt, hogy ha sikerül különféle szervezetekből – baktériumokból, algákból – fényérzékeny fehérjék génjeit kinyerni, majd ezeket valamilyen „génpostással” bejuttatni a retinába, a látást valahogy vissza lehet adni. Persze ez így kimondva nagyon egyszerűen hangzik, de nagyon sokféle technológiát kellett kifejleszteni, hogy a dolog működjön. Az optogenetika kezdetben csak vágy volt, aztán először egérben, majd majmokban kezdett működni, s 2018-2019-ben indultak Franciaországban, az Egyesült Államokban és Svájcban a klinikai vizsgálatok. A mostani közleményt a koronavírus járvány is késleltette, ugyanis bár több pácienst akartak megtanítani a szemüveg használatára, végül mostanáig csak egy embernek sikerült, bár már több ember is megkapta a gént tartalmazó injekciót.

A sikerhez még sok minden más is kellett. Elsősorban az, hogy a mostani közlemény másik vezető szerzője, a híres francia szemész, José-Alain Sahel, a Pittsburghi Egyetem és a Sorbonne professzora, valamint a párizsi Institut de la Vision alapító igazgatója 13 éve sikeresen működjön együtt a magyar tudóssal. Ezzel együtt sok volt a nehézség. A génpostás vírusokat például majdnem tíz évig kellett fejleszteni, s ezek teszteléséhez elegendő humán retina kellett. Ezt egy magyar kutató, a Semmelweis Egyetemen dolgozó Szabó Arnold módszere tette lehetővé, aki a halottakból kivett retinát több hétig is képes volt életben tartani.

Roska Botond hangsúlyozza, az optogenetika négy utat kínál, annak megfelelően, hogy a retina mely sejtjébe viszik be a fényérzékeny géneket. A mostani technológia a legegyszerűbb, de nem a legjobb. Ha nem a ganglion-sejtekbe, hanem például a retinában feljebb, a fényérzékeny réteghez közelebb elhelyezkedő bipoláris sejtekbe, vagy a csapocskákba sikerülne ezeket bejuttatni, tökéletesebb látást lehetne előidézni. Ez a következő lépés, a munka a bázeli intézetben és egy cégnél párhuzamosan folyik. Remélhetően 3-4 év múlva a módszert emberekben is ki lehet majd próbálni.

Az is fontos, hány sejtbe kerül be a javító információ.  A mostani esetben mintegy félmillióba, de csupán a retina közepén. Ma még csak a retina mintegy egy százalékára sikerül kiterjeszteni a fényérzékenységet, ami csak körülbelül tíz fokos látószöget nyújt. Ez azonban remélhetően növekedni fog.

Még csak klinikai kísérlet, de egyre közelebb a látáshoz

Mint ahogy az idővel a mostani páciens látása is javulhat. A folyamat egyfajta tanulás. Az agynak is időre volt szüksége, hogy észrevegye és megértse az újfajta jeleket, ahogy a páciensnek is, hogy hajdani látási memóriájának felélesztésével felfogja az „új nyelvet”, vagy, hogy az apró számítógépben hogyan alakítsák át a bejövő jeleket a legjobb eredmény eléréséhez. Mint Roska Botond elmondta, az injekció beadásától számított 7 hónap múlva az utcán vette észre a zebra csíkjait, s ezután indulhattak a laboratóriumi tesztek.

Az eredmény még csak klinikai kísérlet, a páciens nem képes olvasni, vagy arcokat felismerni.

Nem hiszem, hogy a normális látást teljesen vissza tudjuk hozni, de egyre közelebb lépegetünk hozzá

– állítja Roska Botond.

Roska Botond (Forrás: IOB.ch)

A további fejlődéshez a módszerben fantáziát látó cégek hozzáállása is kell, hogy a technológiát kifejlesztő kis cégeket hogy veszik meg a nagyok, amelyek a módszert el tudják vinni a gyakorlatig. Egyelőre jó a befektetői hangulat – bizakodik Roska Botond, aki a további kísérletekhez szükséges páciensek összegyűjtését nemzetközi szinten is segíti. Hazánkban például Nagy Zoltánnal, a Semmelweis Egyetem szemklinikájának vezetőjével terveznek olyan betegcsoportot összegyűjteni, akik alkalmasak lehetnek a módszer kipróbálására, ha lesznek majd cégek, akik ebben fantáziát látnak majd. Ebben a bázeli intézetben dolgozó, s a Harvardról érkezett György Bence is segít.

A jelentős tudományos eredmény leginkább annak jelent sokat, aki a vakság sötétjéből menekül. A kísérletben részt vett páciens ezt így fogalmazta meg: Annak, aki elsiratta látása elvesztését, ez a kezelés az eredmények alapján reményt ad.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close